2009. január 24., szombat

... és más finomságok: mákos guba



A pizzával nem értek véget kedden a kulináris élvezetek. Vacsorára mákos gubát készítettem Kata receptje szerint, amit még karcásony előtt leírt nekem, én pedig már nagyon vártam az alkalmat, amikorra beütemezhetem. Már hamarabb akartam, de mindig olyan szerencsés (avagy túl lökött) voltam, hogy túl későn mentem a kenyereshez kifliért, ezért sosem kaptam. Végül megmérgelődve, kb. harmadszori próbálkozás után, ugyanott, vettem egy sima, töltelék nélküli kalácsot. Itthon jó vastagra felszeleteltem és másfél napig egy tálcán szárítottam, néha megforgatva a szeleteket, hogy mindenütt kiszáradjon.

Az eredeti recept ez volt:
20 dkg mák
kb. ugyanannyi cukor
10 kifli (száraz)
1-1,5 l meleg tej
2 ek. cukor
1 cs. vaníliás cukor
És a "titok":
A meleg tejbe mehetnek a cukrok, és beáztatod a karikára vágott kiflit, én kicsit kinyomkodom, hogy némileg emlékeztessen, hogy valaha kifli volt :), de olvastam az előbb, hogy szűrőbe is szokták tenni és akkor lecsepeg, lehet, hogy én is kipróbálom így. Mákot rászórod, összekevered, vagy rétegesen pakolod, én jénaiba csinálom, amit vajjal/margarinnal kikenek előtte és lassan összesütök.
Mivel jómagam nem rajongok a mákért, anyukám csinált hozzá vaníliakrémet, hogy lágyítsa a mák ízét, azóta nekem e kettő összenőtt.
A krémhez:
1 tojássárgáját 1 púpos ek liszttel, 2 ek cukorral és 1 cs vaniliás cukorral csomómentesre kavarni és 1/2 l tejjel forrásig kell főzni. Ennek folyósnak kell lennie, hisz ezzel öntjük nyakon a megsült, tálalt gubát.

És ahogyan én készítettem:
A tejet felmelegítettem és csak a vaníliás cukrot tettem bele, lévén, hogy a kalács édes. Tulajdonképpen csak ennyit módosítottam az eredetihez képest, majd egy kicsit csaltam a mártásnál. A beáztatott kalácsot valóban szűrőbe öntöttem és hagytam lecsepegni, de végül egy kicsit mégis megnyomkodtam egy fakanállal. A 22 centis tortaformámat kivajaztam és megszórtam morzsával, ebbe tettem a tejes kalács felét, majd rá a cukorral összekevert mák felét. Erre jött a maradék kalács és a tetejére a többi cukrozott mák. A sütőbe tettem és közepes lángon kb. 40 percet sütöttem. (Az én sütőm sajnos még régi fajta, nem szabályozhatom a hőjét, és a teteje nem süt olyan jól, ezért nem olvadt el a tetején az összes cukor.) A mártást 1 vaníliás pudingporból, 3 ek. cukorból és 6-7 dl tejből készítettem. Valóban jó híg lett, és nagyon jól illett a gubához, most már én sem tudnám elképzelni nélküle. Ez nem volt annyira édes, így jól ellensúlyozta a gubának az ízét.

Amit következő alkalommal módosítanék:
- kipróbálnám kifliből is, természetesen;
- a mákot ledarálnám;
- max. 15 dkg cukorral keverném össze, mert mi nem vagyunk túl édesszájúak;
- és a sütőm miatt inkább összekeverném a beáztatott kiflivel, minthogy így rétegesen rakjam.

Összességében véve nagyon finom volt, biztos, hogy fogom még készíteni, úgyhogy, Kata, nagyon köszönöm a receptet, még egyszer!

EK - 2010/1

4 megjegyzés:

duende írta...

De jól néz ki!!!
És egyre szebbek a képeid! :-)

Pusztag írta...

Szia!
Na most értem ide :)
Szóval az nagyon megköszönném, ha leírnád nekem, hogy igazából hogyan készítitek azt a fokhagymás mártást. Mondjuk egy biztos, nálunk egy valami miatt biztos nem lesz olyan az íze :) mégpedig a MUSTÁR miatt. Amit ott kint ettünk, hát az valami fantasztikus. Hoztunk is haza egy csomót :)

Erdély: hát a szívem csücske. Szüleimmel 4,5 évig éltünk Bukarestben, mert ott dolgozott apum. És keresztapum pedig Csíkszeredai... azóta is vágyódom.

2004-ben egy kisbaba elvesztése után kerekedtünk fel, és két hét alatt sikerült kicsit helyrejönnünk lelkileg. Gyönyörű tájak, Kedves emberek!!!!!!

Látom két kislányod van - nekem is, egyik 3, másik 1 :)

Ha van kedved itt olvashatsz róluk:
http://pusztahaz.blogspot.com

Emmi, Marci, Kati írta...

Fincs lehet!
Olyan szépek a képeid, mintha profi fotós készítené őket. :)
Minél többet olvasoma naplódat, annál jobban elbizonytalanodom, hogy merjem-e indítani az enyémet az egyszerű kis étkeimmel. :$

kata írta...

Örülök ám!!!
És nagyon szívesen!

Kata

2009. január 24., szombat

... és más finomságok: mákos guba

Bejegyezte: sedith dátum: 14:49


A pizzával nem értek véget kedden a kulináris élvezetek. Vacsorára mákos gubát készítettem Kata receptje szerint, amit még karcásony előtt leírt nekem, én pedig már nagyon vártam az alkalmat, amikorra beütemezhetem. Már hamarabb akartam, de mindig olyan szerencsés (avagy túl lökött) voltam, hogy túl későn mentem a kenyereshez kifliért, ezért sosem kaptam. Végül megmérgelődve, kb. harmadszori próbálkozás után, ugyanott, vettem egy sima, töltelék nélküli kalácsot. Itthon jó vastagra felszeleteltem és másfél napig egy tálcán szárítottam, néha megforgatva a szeleteket, hogy mindenütt kiszáradjon.

Az eredeti recept ez volt:
20 dkg mák
kb. ugyanannyi cukor
10 kifli (száraz)
1-1,5 l meleg tej
2 ek. cukor
1 cs. vaníliás cukor
És a "titok":
A meleg tejbe mehetnek a cukrok, és beáztatod a karikára vágott kiflit, én kicsit kinyomkodom, hogy némileg emlékeztessen, hogy valaha kifli volt :), de olvastam az előbb, hogy szűrőbe is szokták tenni és akkor lecsepeg, lehet, hogy én is kipróbálom így. Mákot rászórod, összekevered, vagy rétegesen pakolod, én jénaiba csinálom, amit vajjal/margarinnal kikenek előtte és lassan összesütök.
Mivel jómagam nem rajongok a mákért, anyukám csinált hozzá vaníliakrémet, hogy lágyítsa a mák ízét, azóta nekem e kettő összenőtt.
A krémhez:
1 tojássárgáját 1 púpos ek liszttel, 2 ek cukorral és 1 cs vaniliás cukorral csomómentesre kavarni és 1/2 l tejjel forrásig kell főzni. Ennek folyósnak kell lennie, hisz ezzel öntjük nyakon a megsült, tálalt gubát.

És ahogyan én készítettem:
A tejet felmelegítettem és csak a vaníliás cukrot tettem bele, lévén, hogy a kalács édes. Tulajdonképpen csak ennyit módosítottam az eredetihez képest, majd egy kicsit csaltam a mártásnál. A beáztatott kalácsot valóban szűrőbe öntöttem és hagytam lecsepegni, de végül egy kicsit mégis megnyomkodtam egy fakanállal. A 22 centis tortaformámat kivajaztam és megszórtam morzsával, ebbe tettem a tejes kalács felét, majd rá a cukorral összekevert mák felét. Erre jött a maradék kalács és a tetejére a többi cukrozott mák. A sütőbe tettem és közepes lángon kb. 40 percet sütöttem. (Az én sütőm sajnos még régi fajta, nem szabályozhatom a hőjét, és a teteje nem süt olyan jól, ezért nem olvadt el a tetején az összes cukor.) A mártást 1 vaníliás pudingporból, 3 ek. cukorból és 6-7 dl tejből készítettem. Valóban jó híg lett, és nagyon jól illett a gubához, most már én sem tudnám elképzelni nélküle. Ez nem volt annyira édes, így jól ellensúlyozta a gubának az ízét.

Amit következő alkalommal módosítanék:
- kipróbálnám kifliből is, természetesen;
- a mákot ledarálnám;
- max. 15 dkg cukorral keverném össze, mert mi nem vagyunk túl édesszájúak;
- és a sütőm miatt inkább összekeverném a beáztatott kiflivel, minthogy így rétegesen rakjam.

Összességében véve nagyon finom volt, biztos, hogy fogom még készíteni, úgyhogy, Kata, nagyon köszönöm a receptet, még egyszer!

EK - 2010/1

4 megjegyzés on "... és más finomságok: mákos guba"

duende on 2009. január 25. 9:06 írta...

De jól néz ki!!!
És egyre szebbek a képeid! :-)

Pusztag on 2009. január 25. 22:49 írta...

Szia!
Na most értem ide :)
Szóval az nagyon megköszönném, ha leírnád nekem, hogy igazából hogyan készítitek azt a fokhagymás mártást. Mondjuk egy biztos, nálunk egy valami miatt biztos nem lesz olyan az íze :) mégpedig a MUSTÁR miatt. Amit ott kint ettünk, hát az valami fantasztikus. Hoztunk is haza egy csomót :)

Erdély: hát a szívem csücske. Szüleimmel 4,5 évig éltünk Bukarestben, mert ott dolgozott apum. És keresztapum pedig Csíkszeredai... azóta is vágyódom.

2004-ben egy kisbaba elvesztése után kerekedtünk fel, és két hét alatt sikerült kicsit helyrejönnünk lelkileg. Gyönyörű tájak, Kedves emberek!!!!!!

Látom két kislányod van - nekem is, egyik 3, másik 1 :)

Ha van kedved itt olvashatsz róluk:
http://pusztahaz.blogspot.com

Emmi, Marci, Kati on 2009. január 26. 14:37 írta...

Fincs lehet!
Olyan szépek a képeid, mintha profi fotós készítené őket. :)
Minél többet olvasoma naplódat, annál jobban elbizonytalanodom, hogy merjem-e indítani az enyémet az egyszerű kis étkeimmel. :$

kata on 2009. január 28. 13:39 írta...

Örülök ám!!!
És nagyon szívesen!

Kata

Related Posts with Thumbnails