2009. július 10., péntek

Zöldpaszulyleves,

avagy Zöldbableves erdélyiesen, Emíliának dedikálva

Egy "zugolvasómtól" érkezett a napokban egy kedvesszavú email, amelyben megkért, hogy ha tudok, segítsek neki: gyermekkorában olyan zöldbablevest főzött az édesanyja, aminek az ízét most hiába keresgéli, hiába próbálja előcsalogatni, nem sikerül. Sajnos, tőle már nem kérdezheti meg, ezért kérte a segítségemet: írjam le az eredeti erdélyi zöldbableves receptjét.

Én nagyon ritkán készítek zöldbabot, mert ez az egyedüli zöldség, amit Férjecském semmi szín alatt meg nem eszik. Valamikor volt egy egyezségünk, hogy egyszer egy évben megeszi, de nem vetettük papírra és nem hitelesítettük közjegyzőnél....:D Ebből kifolyólag tényleg sokkal ritkábban kerül asztalra, mint lehetne, illetve kellene, ámbár nekem nagy kedvencem és a Lányoknak is ízlik! Talán majd mostantól...
Éppen ezért, ha készítek is zöldpaszulyleveset (ahogy mi itt hívjuk), vagy még ittenibb nevén „ződfuszulykalevest”, nem vagyok meggyőződve róla, hogy éppenséggel az eredeti változatot készítem. Illetve, lehet, hogy ugyanígy eredeti ez a változat Baranyában is vagy a Felvidéken.

Szóval, hogy mégis biztosabb legyek a dolgomban, mert természtesen, hogy nagyon szeretnék segíteni Eminek, megkérdeztem anyósomat, ő hogyan készíti. Ugyanis ő szinte mindent nagyon klasszikus-hagyományos módon főz meg, és mégiscsak több tapasztalata van ilyen téren! Úgy adódott, hogy a kertjében éppen szedni való volt az első adag zöldbab, így magamnak ajándékoztattam belőle egy kilónyit és ma már meg is főztem a levest.

Anyu a gyorsabb, húsmentes változatát mondta el nekem (különben én is szinte ugyanígy szoktam készíteni), de ha valakinek muszáj, akkor nyugodtan belelógathat a fazékba egy jó disznócsontot, esetleg csülköt, szerintem egyetlen további hozzávaló sem fog megharagudni érte!

Hozzávalók: zöldbab (bármilyen), 1 hagyma, 2 ek. olaj 1 ek. liszt, tej/víz, 1-2 dl paradicsomlé, petrezselyemzöld, só, ecet, tejföl (a tálaláshoz).

Elkészítés: egy fazékban vizet tettem főni. A babot megtisztítottam, feldaraboltam és több vízben jól átmostam. Amikor a víz lobogott, enyhén megsóztam és beledobtam a babot. Beletettem a megtisztított, de egészben hagyott hagymát is (amit a végén eltávolítottam), illetve, mivel éppen kéznél volt és tudtam, hogy nem ronthat az ízén, sőt, meghámoztam és beledaraboltam 2 közepes sárgarépát is. Fedő alatt, mérsékelt tűzön addig főztem, amíg a zöldségek megpuhultak. Az olajból és a lisztből nagyon világos rántást készítettem, amit tejjel és vízzel engedtem fel, majd beleöntöttem a levesbe. Hozzáadtam a paradicsomlevet is (helyette paradicsompüré vagy hámozott, darabolt paradicsom is használható) és még néhány percig főztem. Végül utánasóztam, még egy kevés ecettel is savanyítottam, illetve megszórtam apróra vágott zöldpetrezselyemmel. Ízfokozóként:D még egy fél teáskanál sóban eltett, apróra vágott lestyánt is tettem bele, de ez nyugodtan elmaradhat. Tálaláskor tejfölt tettem bele.
Rántás helyett lehet habarással is készíteni.

Kisebbikem ma evett először ilyen levest; igencsak tátogott neki!
Emilia, remélem, valóban segítettem!!! Jó étvágyat!

4 megjegyzés:

Rainbow írta...

Szia!

Ritkan ugyan, de en is is fozom ezt a levest. Hust nem szoktam bele fozni.

Rainbow írta...

Bocsi elirtam:)) En is igy fozom:)))

Wise Lady írta...

Atyaég, a paradicsom! Attól másabb!
Ki fogom próbálni.

sedith írta...

Rainbow, örólök, hogy te is így ismered!:)

Wise Lady, igen, lehet, hogy attól másabb! Nem kell sok bele, hogy ne paradicsomleves legyen, de az ízét biztos, hogy megváltoztatja!:)

Related Posts with Thumbnails

2009. július 10., péntek

Zöldpaszulyleves,

avagy Zöldbableves erdélyiesen, Emíliának dedikálva

Egy "zugolvasómtól" érkezett a napokban egy kedvesszavú email, amelyben megkért, hogy ha tudok, segítsek neki: gyermekkorában olyan zöldbablevest főzött az édesanyja, aminek az ízét most hiába keresgéli, hiába próbálja előcsalogatni, nem sikerül. Sajnos, tőle már nem kérdezheti meg, ezért kérte a segítségemet: írjam le az eredeti erdélyi zöldbableves receptjét.

Én nagyon ritkán készítek zöldbabot, mert ez az egyedüli zöldség, amit Férjecském semmi szín alatt meg nem eszik. Valamikor volt egy egyezségünk, hogy egyszer egy évben megeszi, de nem vetettük papírra és nem hitelesítettük közjegyzőnél....:D Ebből kifolyólag tényleg sokkal ritkábban kerül asztalra, mint lehetne, illetve kellene, ámbár nekem nagy kedvencem és a Lányoknak is ízlik! Talán majd mostantól...
Éppen ezért, ha készítek is zöldpaszulyleveset (ahogy mi itt hívjuk), vagy még ittenibb nevén „ződfuszulykalevest”, nem vagyok meggyőződve róla, hogy éppenséggel az eredeti változatot készítem. Illetve, lehet, hogy ugyanígy eredeti ez a változat Baranyában is vagy a Felvidéken.

Szóval, hogy mégis biztosabb legyek a dolgomban, mert természtesen, hogy nagyon szeretnék segíteni Eminek, megkérdeztem anyósomat, ő hogyan készíti. Ugyanis ő szinte mindent nagyon klasszikus-hagyományos módon főz meg, és mégiscsak több tapasztalata van ilyen téren! Úgy adódott, hogy a kertjében éppen szedni való volt az első adag zöldbab, így magamnak ajándékoztattam belőle egy kilónyit és ma már meg is főztem a levest.

Anyu a gyorsabb, húsmentes változatát mondta el nekem (különben én is szinte ugyanígy szoktam készíteni), de ha valakinek muszáj, akkor nyugodtan belelógathat a fazékba egy jó disznócsontot, esetleg csülköt, szerintem egyetlen további hozzávaló sem fog megharagudni érte!

Hozzávalók: zöldbab (bármilyen), 1 hagyma, 2 ek. olaj 1 ek. liszt, tej/víz, 1-2 dl paradicsomlé, petrezselyemzöld, só, ecet, tejföl (a tálaláshoz).

Elkészítés: egy fazékban vizet tettem főni. A babot megtisztítottam, feldaraboltam és több vízben jól átmostam. Amikor a víz lobogott, enyhén megsóztam és beledobtam a babot. Beletettem a megtisztított, de egészben hagyott hagymát is (amit a végén eltávolítottam), illetve, mivel éppen kéznél volt és tudtam, hogy nem ronthat az ízén, sőt, meghámoztam és beledaraboltam 2 közepes sárgarépát is. Fedő alatt, mérsékelt tűzön addig főztem, amíg a zöldségek megpuhultak. Az olajból és a lisztből nagyon világos rántást készítettem, amit tejjel és vízzel engedtem fel, majd beleöntöttem a levesbe. Hozzáadtam a paradicsomlevet is (helyette paradicsompüré vagy hámozott, darabolt paradicsom is használható) és még néhány percig főztem. Végül utánasóztam, még egy kevés ecettel is savanyítottam, illetve megszórtam apróra vágott zöldpetrezselyemmel. Ízfokozóként:D még egy fél teáskanál sóban eltett, apróra vágott lestyánt is tettem bele, de ez nyugodtan elmaradhat. Tálaláskor tejfölt tettem bele.
Rántás helyett lehet habarással is készíteni.

Kisebbikem ma evett először ilyen levest; igencsak tátogott neki!
Emilia, remélem, valóban segítettem!!! Jó étvágyat!

4 megjegyzés:

Rainbow írta...

Szia!

Ritkan ugyan, de en is is fozom ezt a levest. Hust nem szoktam bele fozni.

Rainbow írta...

Bocsi elirtam:)) En is igy fozom:)))

Wise Lady írta...

Atyaég, a paradicsom! Attól másabb!
Ki fogom próbálni.

sedith írta...

Rainbow, örólök, hogy te is így ismered!:)

Wise Lady, igen, lehet, hogy attól másabb! Nem kell sok bele, hogy ne paradicsomleves legyen, de az ízét biztos, hogy megváltoztatja!:)