2009. november 2., hétfő

Pizzalabdák - VKF! XXIX.

Tudom, tudom, hogy igazából már lejárt a határidő, de ha már elkészítettem, felteszem és a VKF!-re szánom, mert ezen alkalomból gördült ki a fejemből az ötlet!
És azt is tudom, hogy már több mindennel jelentkeztem (itt, itt és itt), de nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy valami önállóan fogyasztható, sós gombóccal is kellene nevezni. Így aztán, amikor eldöntöttem, hogy vasárnap pizzát eszünk ebédre, már a gombócötletem is megszületett!



Rendesen, pizzakészítésnek fogtam hozzá. Tésztát gyúrtam, majd szószt készítettem, sonkát daraboltam, sajtot reszeltem.

A pizzatésztám a szokásos volt: 30 ek (kb. 60 dkg) liszt, 2,5 dkg élesztő, 1 tk. só, 1 tk. cukor, 2,5-3 dl langyos víz, 3-4 ek. olaj. A cukrot beleszórtam, az élesztőt pedig belemorzsoltam a langyos víz felébe, majd a liszthez öntöttem, amibe előzőleg beletettem a sót is. Elkevertem, majd a többi vizet is kicsinként hozzáadva, jó rugalmas tésztát gyúrtam. Hagytam jó duplájára kelni (kb. egy órát szoktam, de picivel több volt most), majd lisztes deszkára borítva még egyszer átgyúrtam. A labdát kettévágtam. Felét kinyújtottam és abból készült a pizza, a másik feléből pedig a pizzalabdákat sütöttem.

A fele tésztát kb. 4-5 cm-es átmérőjű hengerré formáztam (azért nem kell szalagméterest használni hozzá:P) és kb. háromujjnyi darabokra vágtam. Végülis egszerűbb, ha úgy írom, hogy a fele tésztát hatfelé osztottam. A tésztadarabokat kézzel kilaposítottam amennyire csak lehetett (vigyázni, hogy egyenletes legyen, ne szakadozzon ki), majd 1 ek-nyi tölteléket tettem bele és óvatosan, hogy a töltelék ne kenje össze kívül is a tésztát, összefogtam a széleket, jól "összeragasztottam" és ezzel a felükkel lefelé sütőpapíros tepsibe helyeztem őket tisztes távolságra egymástól, hogy majd ne ragadjanak össze. Végül a tetejüket megkentem tojásfehérjével (ez maradt előző napról a csokis golyók sütése által) és megszórtam szezámmaggal. Az előmelegített sütőben, de közepes lángon világos-aranybarnára sütöttem őket. (Sajnos, az időt megint nem tudom, de mivel a fokot sem tudnám megmondani, így ez is mellékes. Azért, ha az aljukat megkopogtatjuk, amolyan kongó hangot kell hallanunk, ha megsültek. :))




Nagyon finomak lettek, el tudom képzelni, akár iskolai vagy munkahelyi uzsonnának is, mindenesetre, nem a megszokott (vagy már megunt) szendvics lenne!

És akkor a töltelék:
Ezzel is könnyű dolgom volt, mert felhasználtam hozzá a nemrég eltett zöldségketchupomat, a "Ketchup" 2.-t. De enélkül is meg lehet csinálni, csak némi friss zöldségre lesz akkor szükség és egy egérfarkincányival több időre. De amíg kel a tészta, bőven van idő rá. Leírom a magam, gyorsított változatát, végül pedig a lassúbbikat is.

Két hatalmas gombát megmostam és felszeleteltem, két-három kanál olajon megdinszteltem. Amikor már a levét is elfőtte, hozzáöntöttem egy üveg zöldségketchupot, még sóztam, megszórtam icipici szárított oregánóval és szárított csomborral (borsikafű) (a ketchupom meglehetősen fűszeres, ezért nem kellett több ízesítő) és felöntöttem kb. 1 dl paradicsomlé és 1 dl víz keverékével. Jól összekevertem és kis lángon hagytam rotyogni, amíg a levét jól elfőtte. Időnként megkavartam. A normál pizzára ezt kentem, majd megszórtam a sonkakockákkal és a reszelt sajttal. A labdákhoz viszont a sonkát és sajtot belekevertem a szószba és úgy töltöttem meg a tésztát.

Ha nincs zöldségketchupunk, akkor készíthetünk frissen is egyet. Hagymát, murkot (sárgarépát), zellert, petrezselyemgyökeret, paprikát vágunk apró kockákra és megpároljuk. Paradicsomlevet öntünk hozzá, ízesítjük fokhagymával, ízlés szerinti fűszerekkel és még rotyogtatjuk egy keveset. Ugyanúgy használható, mint az eltett. :)

EK - 2012/6

7 megjegyzés:

Alíz írta...

Isteni az ötlet! Ezt is lenyúlom tőled és majd a lányomnak készitek pizza-gombócot, mert nagyon szereti a pizzát is, a gombócot is. És el tudom képzelni, akár tizóraira is az iskolában. :)

Wise Lady írta...

Majdnem calzone :D
De uzsira küldeni a gyerekkel, szuper.

szepyke írta...

Hát, ezt velem is lehetne küldeni ebédre, magamnak...:))

sedith írta...

Alíz, szerintem tökéletesen fagyasztható, így sütsz egyszer egy adagot és amikor kedve szottyan rá, csak kivesz egyet-kettőt, kiolvasztja, felmelegíti és már eheti is.
No, de majd pénteken mindent kivesézünk rendesen!;):) Minden maradt a "régiben"? Majd írj emailt!:)

sedith írta...

Igen, Wise Lady, ismerem a calzonét, bár még sosem ettem és nem is készítettem. De itt mosta gombóc avgy labdaforma volt a lényeg, hogy beleférjen a VKF-be!:)

sedith írta...

Szepy, szívesen postáztam volna kóstolót! No, majd legközelebb!;):)

zafiram írta...

Ezt én is kipróbálom, zseniális ötlet!

2009. november 2., hétfő

Pizzalabdák - VKF! XXIX.

Bejegyezte: sedith dátum: 13:59
Tudom, tudom, hogy igazából már lejárt a határidő, de ha már elkészítettem, felteszem és a VKF!-re szánom, mert ezen alkalomból gördült ki a fejemből az ötlet!
És azt is tudom, hogy már több mindennel jelentkeztem (itt, itt és itt), de nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy valami önállóan fogyasztható, sós gombóccal is kellene nevezni. Így aztán, amikor eldöntöttem, hogy vasárnap pizzát eszünk ebédre, már a gombócötletem is megszületett!



Rendesen, pizzakészítésnek fogtam hozzá. Tésztát gyúrtam, majd szószt készítettem, sonkát daraboltam, sajtot reszeltem.

A pizzatésztám a szokásos volt: 30 ek (kb. 60 dkg) liszt, 2,5 dkg élesztő, 1 tk. só, 1 tk. cukor, 2,5-3 dl langyos víz, 3-4 ek. olaj. A cukrot beleszórtam, az élesztőt pedig belemorzsoltam a langyos víz felébe, majd a liszthez öntöttem, amibe előzőleg beletettem a sót is. Elkevertem, majd a többi vizet is kicsinként hozzáadva, jó rugalmas tésztát gyúrtam. Hagytam jó duplájára kelni (kb. egy órát szoktam, de picivel több volt most), majd lisztes deszkára borítva még egyszer átgyúrtam. A labdát kettévágtam. Felét kinyújtottam és abból készült a pizza, a másik feléből pedig a pizzalabdákat sütöttem.

A fele tésztát kb. 4-5 cm-es átmérőjű hengerré formáztam (azért nem kell szalagméterest használni hozzá:P) és kb. háromujjnyi darabokra vágtam. Végülis egszerűbb, ha úgy írom, hogy a fele tésztát hatfelé osztottam. A tésztadarabokat kézzel kilaposítottam amennyire csak lehetett (vigyázni, hogy egyenletes legyen, ne szakadozzon ki), majd 1 ek-nyi tölteléket tettem bele és óvatosan, hogy a töltelék ne kenje össze kívül is a tésztát, összefogtam a széleket, jól "összeragasztottam" és ezzel a felükkel lefelé sütőpapíros tepsibe helyeztem őket tisztes távolságra egymástól, hogy majd ne ragadjanak össze. Végül a tetejüket megkentem tojásfehérjével (ez maradt előző napról a csokis golyók sütése által) és megszórtam szezámmaggal. Az előmelegített sütőben, de közepes lángon világos-aranybarnára sütöttem őket. (Sajnos, az időt megint nem tudom, de mivel a fokot sem tudnám megmondani, így ez is mellékes. Azért, ha az aljukat megkopogtatjuk, amolyan kongó hangot kell hallanunk, ha megsültek. :))




Nagyon finomak lettek, el tudom képzelni, akár iskolai vagy munkahelyi uzsonnának is, mindenesetre, nem a megszokott (vagy már megunt) szendvics lenne!

És akkor a töltelék:
Ezzel is könnyű dolgom volt, mert felhasználtam hozzá a nemrég eltett zöldségketchupomat, a "Ketchup" 2.-t. De enélkül is meg lehet csinálni, csak némi friss zöldségre lesz akkor szükség és egy egérfarkincányival több időre. De amíg kel a tészta, bőven van idő rá. Leírom a magam, gyorsított változatát, végül pedig a lassúbbikat is.

Két hatalmas gombát megmostam és felszeleteltem, két-három kanál olajon megdinszteltem. Amikor már a levét is elfőtte, hozzáöntöttem egy üveg zöldségketchupot, még sóztam, megszórtam icipici szárított oregánóval és szárított csomborral (borsikafű) (a ketchupom meglehetősen fűszeres, ezért nem kellett több ízesítő) és felöntöttem kb. 1 dl paradicsomlé és 1 dl víz keverékével. Jól összekevertem és kis lángon hagytam rotyogni, amíg a levét jól elfőtte. Időnként megkavartam. A normál pizzára ezt kentem, majd megszórtam a sonkakockákkal és a reszelt sajttal. A labdákhoz viszont a sonkát és sajtot belekevertem a szószba és úgy töltöttem meg a tésztát.

Ha nincs zöldségketchupunk, akkor készíthetünk frissen is egyet. Hagymát, murkot (sárgarépát), zellert, petrezselyemgyökeret, paprikát vágunk apró kockákra és megpároljuk. Paradicsomlevet öntünk hozzá, ízesítjük fokhagymával, ízlés szerinti fűszerekkel és még rotyogtatjuk egy keveset. Ugyanúgy használható, mint az eltett. :)

EK - 2012/6

7 megjegyzés on "Pizzalabdák - VKF! XXIX."

Alíz on 2009. november 2. 16:22 írta...

Isteni az ötlet! Ezt is lenyúlom tőled és majd a lányomnak készitek pizza-gombócot, mert nagyon szereti a pizzát is, a gombócot is. És el tudom képzelni, akár tizóraira is az iskolában. :)

Wise Lady on 2009. november 2. 19:47 írta...

Majdnem calzone :D
De uzsira küldeni a gyerekkel, szuper.

szepyke on 2009. november 3. 23:04 írta...

Hát, ezt velem is lehetne küldeni ebédre, magamnak...:))

sedith on 2009. november 4. 1:08 írta...

Alíz, szerintem tökéletesen fagyasztható, így sütsz egyszer egy adagot és amikor kedve szottyan rá, csak kivesz egyet-kettőt, kiolvasztja, felmelegíti és már eheti is.
No, de majd pénteken mindent kivesézünk rendesen!;):) Minden maradt a "régiben"? Majd írj emailt!:)

sedith on 2009. november 4. 1:10 írta...

Igen, Wise Lady, ismerem a calzonét, bár még sosem ettem és nem is készítettem. De itt mosta gombóc avgy labdaforma volt a lényeg, hogy beleférjen a VKF-be!:)

sedith on 2009. november 4. 1:11 írta...

Szepy, szívesen postáztam volna kóstolót! No, majd legközelebb!;):)

zafiram on 2009. november 7. 21:39 írta...

Ezt én is kipróbálom, zseniális ötlet!

Related Posts with Thumbnails