2010. február 19., péntek

Gesztenyés torta fondanttal bevonva


Debütálás mindenféle szempontból. Még sosem készítettem gesztenyés süteményt, és fondanttal is egyetlen próbálkozásom volt, a múltkori didi-torta, de az annyira csekély volt, hogy úgy veszem: most próbálkoztam először fondanttal. És nem utoljára.

Kiskukta receptjéből dolgoztam, az ő leírása és a készítéssel egyidőben is érkező tanácsai alapján született meg a fondantmassza, ami, a porcukor kissé szemcsés volta miatt sem tudott kifogni rajtam. Nem írom le, hogyan készült, Kiskuktánál minden részletesen, pontosan le van írva, csupán annyit írnék le, hogy tényleg nagyon fontos a cukor finomsága, mert nekem több, mint 1 kilót felvett. Vett porcukor volt részben, szitáltam meg minden, mégsem éppen fondantnak való volt. Azért jó lett a massza, gyönyörűen tudtam nyújtani, szóval jól dolgoztam vele. A torta díszítését végül elnagyoltam, de már nem volt időm és energiám további cicomázásra. A krémnél is Kiskukta egyik gesztenyés receptje volt a kiindulópont. :)

Gesztenyekrémes torta

Hozzávalók:
A piskótához: 9 tojás, 18 ek. cukor, 16 ek. liszt, 3 tk. sütőpor, 2 ek. kakaó, 1 tasak vaníliás cukor, 2 ml rumaroma;
A krémhez: 1 l tejszín, 45 dkg gesztenyepüré, 5 ek. cukor, 1,5 dl tej, 25 g étkezési zselatin;
A locsoláshoz: 2 dl víz, 2 ek. cukor, rumaroma
A torta külsejének bevonásához: 5 dkg gesztenyepüré, 5 dkg vaj

Sütöttem 3 darab, 26 cm-es átmérőjű piskótát, 2 kakaósat és 1 sárgát. Ezekhez 3 egész tojást és 6 ek. cukrot 6-7 percig kevertem kézi mixerrel közepes fokozaton. Mikor már jól kifehéredett a massza, belekavartam 1 tk. sütőport és 6 ek. lisztet. A sárga piskótát vaníliás cukorral ízesítettem, ezt a cukorral együtt tettem a tojásokhoz, a kakaós piskótákat pedig rumaromával. A kakaós piskótáknál pedig 1 ek. lisztet 1 ek. kakaóra cseréltem, így 5 ek. lisztet és 1 ek. kakaót kevertem beléjük. 20-25 perc alatt sültek meg. Rácson hűtöttem ki őket, majd mindegyiket kettévágtam lapjában.
A krémhez a tejet meglangyosítottam és beleáztattam a zselatint. Félretettem. A tejszínt kemény habbá vertem a cukorral együtt, majd belereszeltem a gesztenyemasszát. (Az egyik csomagból meghagytam 5 dekát.) Óvatosan összekavartam. A beáztatott zselatint addig melegítettem-kavargattam, amíg az összes szemcse jól feloldódott. Óvatosan összedolgoztam a krémmel.
A locsoláshoz a vízben feloldottam a cukrot és rumaromával ízesítettem. Fogtam az egyik fekete piskótalapot (felső része volt) és a vágott részével felfele a végleges helyére helyeztem. Meglocsoltam sziruppal, majd rákentem a krém egyötödét. A műveletet addig folytattam, amíg tartottak a lapjaim és a krémek. Sorjában így következtek: barna, sárga, barna, barna, sárga, barna, közöttük pedig krém. És persze, mindegyiket meglocsoltam sziruppal. A tetejét és az oldalait is bevontam de ide nem használhattam tejszínes krémet, ezért vajat kevertem haborsa gesztenyemasszával és azzal vontam be, egyenlítettem ki a hézagokat.


Ezután jött a félek-munka, kíváncsi voltam, sikerül-e szépen bevonni a fondanttal. A biztonság kedvéért a neten még megnéztem egy kisvideót erről, aztán kellőképpen bátorítva magam, hozzáláttam a gyúráshoz, nyújtáshoz. Nagy lapot kellett nyújtanom, min. 45 cm-esnek kellett lennie, hogy biztonságosan fedjen mindenütt, de még ráhagytam egy kicsit, nehogy kissé félszegen találjam ráteríteni és ne lehessen segíteni rajta. Kár volt aggódnom, minden ment, mint a karikacsapás. :)





Persze, nem pillanatok alatt, de egyszercsak ott állt előttem a kész torta.

Csupán valami díszítés kellett még neki. Mivel kiszúróim nincsenek, és amúgyis nagyon megtetszett az egyik torta díszítése, hát valami silány afféle utánzatot gyártottam. Egy kevés kész fondantba kakaóport gyúrtam és így lett barna fondantom. Próbából egy rózsácskát is fabrikáltam. Nos, van mit gyakorolnom, természetesen, de sikerként könyvelem el ezt az első próbálkozást. Az igaz, hogy szerintem ehetetlen ez a bevonó, de nem rontja el a tortákat, hiszen csak egyszerűen nem kell megenni, ha nem ízlik. Viszont gyönyörűeket lehet kihozni belőle. :) Köszi, Kiskukta!





Az adag hatalmas; mivel a torta nagyon magas lett, keskenyebb szeleteket is lehet vágni. Első nekifutásra, 14 embernek kevesebb, mint a fele fogyott el. És volt egy személy, aki a fondantot is szívesen megette. :)

25 megjegyzés:

Budai Evódia (mutter) írta...

még engem is ráveszel...:)

Kata írta...

Edit nagyon ügyes vagy, én nem hiszem, hogy meg tudnám csinálni...

Edó írta...

Hat le a kalappal!!!Ez mestermu!!!Irto ugyes vagy:)

Kati írta...

jajj, ez nagyon szép lett!!!

Annyira furcsa, hogy épp mostanában tévedtem Kiskukta oldalára, és a tortáit látván - meg azt olvasván, hogy kezdők is nyugodtan megpróbálhatják, elhatároztam, hoyg Tomi névnapjára megpróbálkozom egy ilyen fondantos tortával. És tessék!!! Te is "elkezdted"! Annyi minden van, amit megpróbálnék, és - mintegy úttörőül "elém szegődsz". Így volt Alíz képviselőfánkjával is, (igaz, azt az én sütésem után tetted fel...) de még egypár esetre emlékszem.
Véletlen, hogy ilyen sok mindent egyszerre/egyformán tervezünk, gondolunk? :-)

Nagyon sok mindenben segítesz a "főzősödön" keresztül. Köszi! :-)

Kiskukta írta...

Nagyon szép lett! A bevonó ízéről ismered a véleményem, de sokak szerint nagyon finom! Magam sem értem...

duende írta...

Azta mindenit! :)))) Hihetetlen ügyes vagy, kész cukrász! Gratulálok Edith!

Wise Lady írta...

Nagyon jól néz ki! Ügyes vagy.

Receptgyűjtő írta...

Szép lett a tortád, Edit!
Ügyesen megcsináltad a bevonását!

Judith írta...

Nagyon szep lett! Gratulalok! En is hamarosan tervezem kiprobalni Kiskukta fondantjat, elore izgulok, de ha lesz ilyen szep, akkor en nagyon boldog leszek!

sedith írta...

Köszönöm mindenkinek a dicséretet! Nem nehéz, higgyétek el, bár van egy kicsi munka, izgalom vele, de ha nekem sikerült, bárkinek sikerülne szerintem!

Receptgyűjtő üdvözöllek, ha jól tudom, most írtál először. :)

Tündér írta...

Tetszik! Szeretem az ilyen jellegű díszítéseket: Ügyes vagy!

sedith írta...

KAti, tényleg érdekes, amit írsz. Én is tapasztaltam ugyanezt globális szinten. Pl. múltkoriban többször készítettem házi vajat és készültem feltenni a blogra (végül időhiány és az újabb receptek miatt nem került még fel), amikor több helyen is posztoltak ilyesmit, pedig azelőtt még sehol sem láttam. :)

Vannak, akik azt mondják: véletlenek márpedig nincsenek. Már sokszor tapasztaltam én is olyan dolgokat, amiből erre a következtetésre kellett jutnom. És a munkával, jobbanmondva a munkanélküliségemmel kapcsolatban is valami iylesmit érzek: hiszem, érzem, hogy nem véletlenül történtek a dolgok. A tisztánlátás még várat magára, de hátha nem sokáig.

sedith írta...

Tündér, ez az "anyag" kimeríthetetlen díszítés szempontjából. Ajaj, miket lehet kihozni belőle. Kiskuktánál konkrétan látszik: :) Én még csak érzem!:)

Ottis írta...

Már írtam egy megjegyzésta tortához, de látom nem jelent meg,talán nem küldtem el,csak megírtam.Nagyon szép lett a torta!

szannalina írta...

Nemcsak szép, hanem finom is!
Azt, hogy te ügyes már rég tudom!
puszi

sedith írta...

Ottis, köszi! :)

Lina, neked is!:)

andi írta...

Nagyon jól néz ki!Még sosem használtam fondánt(ez a marcipán?????)
azt sem tudom,hogy kell vele bánni :(
Ügyes vagy,nagyon !! :)

sedith írta...

Andi, nem marcipán, hanem csak helyettesítője. Igaz, én magam még sosem használtam marcipánt, nem tudom, milyen, de van, aki azt mondja, fondanttal könnyebb dolgozni. Állítólag, ha mandulaaromát teszel a fondantba, pont olyan, mint a marcipán. Nem tudom. Mindenesetre,a felhasználása és a célja egy és ugyanaz. :)
Köszönöm a dicséretet. :)

iméon írta...

Már az apukád szülinapi bejegyzésénél is megcsodáltam, és vártam a róla szóló bejegyzést. Meg is kaptam, de nekem ez magas, mint nyuszinak a farzseb. :) Noémi

g.Vivien írta...

Gyönyörű lett a torta!!! :) Tényleg érdemes Téged olvasni! :)

sedith írta...

Noémi, Vivien, köszi szépen!

Noémi, hidd el, hoyg egyáltalán nem nehéz, csak esetleg az lehet, hogy nem szoktál ilyesmt készíteni és akkor sok olyan dolog, ami nekem alap és terméeszetes, neked nem annyira egyértelmű. Ha egyszer mégis házi tortakészítésre adnád a fejed, akkor csak szólj, mert ha kell, tudok én nagyon részletesen is írni, segíteni!:)
Puszi

iméon írta...

Köszi Edith! Aranyos vagy! Egyszer lehet bevállalom. Puszi. Noémi

Anna írta...

Nagyon szép! Én is szeretek dolgozni vele. Szép és ötletes a rózsád!

Brigitta Horváth írta...

Kedves Edit!
Nagyon megtetszett a recept es a torta is csudijoooo kívánatos !
Érdeklődnek hogy a leírt piskóta recept adagból jon ki 3 lap vagy pedig ez egy adagra szóló mennyiség ?

sedith írta...

Kedves Brigitta, örülök, hogy tetszik a recept! :) A 9 tojás a három piskótához elég, három háromtojásos piskóta lesz belőle. Én így szeretem sütni őket, külön-külön, így biztos, hoyg egyenletesebbek lesznek. Igaz, ennél a tortánál még ezeket is kettévágtam utólag, de ha nem lesznek nagyon magasak, nem muszáj kettévágni őket.
Remélem, sikerülni fog neked is, és ízleni is fog. Gyere majd, mondd el, hogyan sikerült. :) És gyere máskor is, más receptért. :)

2010. február 19., péntek

Gesztenyés torta fondanttal bevonva

Bejegyezte: sedith dátum: 14:17

Debütálás mindenféle szempontból. Még sosem készítettem gesztenyés süteményt, és fondanttal is egyetlen próbálkozásom volt, a múltkori didi-torta, de az annyira csekély volt, hogy úgy veszem: most próbálkoztam először fondanttal. És nem utoljára.

Kiskukta receptjéből dolgoztam, az ő leírása és a készítéssel egyidőben is érkező tanácsai alapján született meg a fondantmassza, ami, a porcukor kissé szemcsés volta miatt sem tudott kifogni rajtam. Nem írom le, hogyan készült, Kiskuktánál minden részletesen, pontosan le van írva, csupán annyit írnék le, hogy tényleg nagyon fontos a cukor finomsága, mert nekem több, mint 1 kilót felvett. Vett porcukor volt részben, szitáltam meg minden, mégsem éppen fondantnak való volt. Azért jó lett a massza, gyönyörűen tudtam nyújtani, szóval jól dolgoztam vele. A torta díszítését végül elnagyoltam, de már nem volt időm és energiám további cicomázásra. A krémnél is Kiskukta egyik gesztenyés receptje volt a kiindulópont. :)

Gesztenyekrémes torta

Hozzávalók:
A piskótához: 9 tojás, 18 ek. cukor, 16 ek. liszt, 3 tk. sütőpor, 2 ek. kakaó, 1 tasak vaníliás cukor, 2 ml rumaroma;
A krémhez: 1 l tejszín, 45 dkg gesztenyepüré, 5 ek. cukor, 1,5 dl tej, 25 g étkezési zselatin;
A locsoláshoz: 2 dl víz, 2 ek. cukor, rumaroma
A torta külsejének bevonásához: 5 dkg gesztenyepüré, 5 dkg vaj

Sütöttem 3 darab, 26 cm-es átmérőjű piskótát, 2 kakaósat és 1 sárgát. Ezekhez 3 egész tojást és 6 ek. cukrot 6-7 percig kevertem kézi mixerrel közepes fokozaton. Mikor már jól kifehéredett a massza, belekavartam 1 tk. sütőport és 6 ek. lisztet. A sárga piskótát vaníliás cukorral ízesítettem, ezt a cukorral együtt tettem a tojásokhoz, a kakaós piskótákat pedig rumaromával. A kakaós piskótáknál pedig 1 ek. lisztet 1 ek. kakaóra cseréltem, így 5 ek. lisztet és 1 ek. kakaót kevertem beléjük. 20-25 perc alatt sültek meg. Rácson hűtöttem ki őket, majd mindegyiket kettévágtam lapjában.
A krémhez a tejet meglangyosítottam és beleáztattam a zselatint. Félretettem. A tejszínt kemény habbá vertem a cukorral együtt, majd belereszeltem a gesztenyemasszát. (Az egyik csomagból meghagytam 5 dekát.) Óvatosan összekavartam. A beáztatott zselatint addig melegítettem-kavargattam, amíg az összes szemcse jól feloldódott. Óvatosan összedolgoztam a krémmel.
A locsoláshoz a vízben feloldottam a cukrot és rumaromával ízesítettem. Fogtam az egyik fekete piskótalapot (felső része volt) és a vágott részével felfele a végleges helyére helyeztem. Meglocsoltam sziruppal, majd rákentem a krém egyötödét. A műveletet addig folytattam, amíg tartottak a lapjaim és a krémek. Sorjában így következtek: barna, sárga, barna, barna, sárga, barna, közöttük pedig krém. És persze, mindegyiket meglocsoltam sziruppal. A tetejét és az oldalait is bevontam de ide nem használhattam tejszínes krémet, ezért vajat kevertem haborsa gesztenyemasszával és azzal vontam be, egyenlítettem ki a hézagokat.


Ezután jött a félek-munka, kíváncsi voltam, sikerül-e szépen bevonni a fondanttal. A biztonság kedvéért a neten még megnéztem egy kisvideót erről, aztán kellőképpen bátorítva magam, hozzáláttam a gyúráshoz, nyújtáshoz. Nagy lapot kellett nyújtanom, min. 45 cm-esnek kellett lennie, hogy biztonságosan fedjen mindenütt, de még ráhagytam egy kicsit, nehogy kissé félszegen találjam ráteríteni és ne lehessen segíteni rajta. Kár volt aggódnom, minden ment, mint a karikacsapás. :)





Persze, nem pillanatok alatt, de egyszercsak ott állt előttem a kész torta.

Csupán valami díszítés kellett még neki. Mivel kiszúróim nincsenek, és amúgyis nagyon megtetszett az egyik torta díszítése, hát valami silány afféle utánzatot gyártottam. Egy kevés kész fondantba kakaóport gyúrtam és így lett barna fondantom. Próbából egy rózsácskát is fabrikáltam. Nos, van mit gyakorolnom, természetesen, de sikerként könyvelem el ezt az első próbálkozást. Az igaz, hogy szerintem ehetetlen ez a bevonó, de nem rontja el a tortákat, hiszen csak egyszerűen nem kell megenni, ha nem ízlik. Viszont gyönyörűeket lehet kihozni belőle. :) Köszi, Kiskukta!





Az adag hatalmas; mivel a torta nagyon magas lett, keskenyebb szeleteket is lehet vágni. Első nekifutásra, 14 embernek kevesebb, mint a fele fogyott el. És volt egy személy, aki a fondantot is szívesen megette. :)

25 megjegyzés on "Gesztenyés torta fondanttal bevonva"

Budai Evódia (mutter) on 2010. február 19. 15:37 írta...

még engem is ráveszel...:)

Kata on 2010. február 19. 15:41 írta...

Edit nagyon ügyes vagy, én nem hiszem, hogy meg tudnám csinálni...

Edó on 2010. február 19. 15:54 írta...

Hat le a kalappal!!!Ez mestermu!!!Irto ugyes vagy:)

Kati on 2010. február 19. 16:23 írta...

jajj, ez nagyon szép lett!!!

Annyira furcsa, hogy épp mostanában tévedtem Kiskukta oldalára, és a tortáit látván - meg azt olvasván, hogy kezdők is nyugodtan megpróbálhatják, elhatároztam, hoyg Tomi névnapjára megpróbálkozom egy ilyen fondantos tortával. És tessék!!! Te is "elkezdted"! Annyi minden van, amit megpróbálnék, és - mintegy úttörőül "elém szegődsz". Így volt Alíz képviselőfánkjával is, (igaz, azt az én sütésem után tetted fel...) de még egypár esetre emlékszem.
Véletlen, hogy ilyen sok mindent egyszerre/egyformán tervezünk, gondolunk? :-)

Nagyon sok mindenben segítesz a "főzősödön" keresztül. Köszi! :-)

Kiskukta on 2010. február 19. 17:28 írta...

Nagyon szép lett! A bevonó ízéről ismered a véleményem, de sokak szerint nagyon finom! Magam sem értem...

duende on 2010. február 19. 17:37 írta...

Azta mindenit! :)))) Hihetetlen ügyes vagy, kész cukrász! Gratulálok Edith!

Wise Lady on 2010. február 19. 20:21 írta...

Nagyon jól néz ki! Ügyes vagy.

Receptgyűjtő on 2010. február 19. 22:07 írta...

Szép lett a tortád, Edit!
Ügyesen megcsináltad a bevonását!

Judith on 2010. február 20. 3:32 írta...

Nagyon szep lett! Gratulalok! En is hamarosan tervezem kiprobalni Kiskukta fondantjat, elore izgulok, de ha lesz ilyen szep, akkor en nagyon boldog leszek!

sedith on 2010. február 20. 7:48 írta...

Köszönöm mindenkinek a dicséretet! Nem nehéz, higgyétek el, bár van egy kicsi munka, izgalom vele, de ha nekem sikerült, bárkinek sikerülne szerintem!

Receptgyűjtő üdvözöllek, ha jól tudom, most írtál először. :)

Tündér on 2010. február 20. 13:13 írta...

Tetszik! Szeretem az ilyen jellegű díszítéseket: Ügyes vagy!

sedith on 2010. február 20. 16:00 írta...

KAti, tényleg érdekes, amit írsz. Én is tapasztaltam ugyanezt globális szinten. Pl. múltkoriban többször készítettem házi vajat és készültem feltenni a blogra (végül időhiány és az újabb receptek miatt nem került még fel), amikor több helyen is posztoltak ilyesmit, pedig azelőtt még sehol sem láttam. :)

Vannak, akik azt mondják: véletlenek márpedig nincsenek. Már sokszor tapasztaltam én is olyan dolgokat, amiből erre a következtetésre kellett jutnom. És a munkával, jobbanmondva a munkanélküliségemmel kapcsolatban is valami iylesmit érzek: hiszem, érzem, hogy nem véletlenül történtek a dolgok. A tisztánlátás még várat magára, de hátha nem sokáig.

sedith on 2010. február 20. 16:02 írta...

Tündér, ez az "anyag" kimeríthetetlen díszítés szempontjából. Ajaj, miket lehet kihozni belőle. Kiskuktánál konkrétan látszik: :) Én még csak érzem!:)

Ottis on 2010. február 20. 19:13 írta...

Már írtam egy megjegyzésta tortához, de látom nem jelent meg,talán nem küldtem el,csak megírtam.Nagyon szép lett a torta!

szannalina on 2010. február 20. 21:48 írta...

Nemcsak szép, hanem finom is!
Azt, hogy te ügyes már rég tudom!
puszi

sedith on 2010. február 21. 0:35 írta...

Ottis, köszi! :)

Lina, neked is!:)

andi on 2010. február 21. 22:22 írta...

Nagyon jól néz ki!Még sosem használtam fondánt(ez a marcipán?????)
azt sem tudom,hogy kell vele bánni :(
Ügyes vagy,nagyon !! :)

sedith on 2010. február 22. 6:59 írta...

Andi, nem marcipán, hanem csak helyettesítője. Igaz, én magam még sosem használtam marcipánt, nem tudom, milyen, de van, aki azt mondja, fondanttal könnyebb dolgozni. Állítólag, ha mandulaaromát teszel a fondantba, pont olyan, mint a marcipán. Nem tudom. Mindenesetre,a felhasználása és a célja egy és ugyanaz. :)
Köszönöm a dicséretet. :)

iméon on 2010. február 22. 12:07 írta...

Már az apukád szülinapi bejegyzésénél is megcsodáltam, és vártam a róla szóló bejegyzést. Meg is kaptam, de nekem ez magas, mint nyuszinak a farzseb. :) Noémi

g.Vivien on 2010. február 22. 16:22 írta...

Gyönyörű lett a torta!!! :) Tényleg érdemes Téged olvasni! :)

sedith on 2010. február 24. 8:45 írta...

Noémi, Vivien, köszi szépen!

Noémi, hidd el, hoyg egyáltalán nem nehéz, csak esetleg az lehet, hogy nem szoktál ilyesmt készíteni és akkor sok olyan dolog, ami nekem alap és terméeszetes, neked nem annyira egyértelmű. Ha egyszer mégis házi tortakészítésre adnád a fejed, akkor csak szólj, mert ha kell, tudok én nagyon részletesen is írni, segíteni!:)
Puszi

iméon on 2010. február 24. 16:43 írta...

Köszi Edith! Aranyos vagy! Egyszer lehet bevállalom. Puszi. Noémi

Anna on 2010. február 26. 23:46 írta...

Nagyon szép! Én is szeretek dolgozni vele. Szép és ötletes a rózsád!

Brigitta Horváth on 2016. augusztus 4. 15:47 írta...

Kedves Edit!
Nagyon megtetszett a recept es a torta is csudijoooo kívánatos !
Érdeklődnek hogy a leírt piskóta recept adagból jon ki 3 lap vagy pedig ez egy adagra szóló mennyiség ?

sedith on 2016. augusztus 4. 22:01 írta...

Kedves Brigitta, örülök, hogy tetszik a recept! :) A 9 tojás a három piskótához elég, három háromtojásos piskóta lesz belőle. Én így szeretem sütni őket, külön-külön, így biztos, hoyg egyenletesebbek lesznek. Igaz, ennél a tortánál még ezeket is kettévágtam utólag, de ha nem lesznek nagyon magasak, nem muszáj kettévágni őket.
Remélem, sikerülni fog neked is, és ízleni is fog. Gyere majd, mondd el, hogyan sikerült. :) És gyere máskor is, más receptért. :)

Related Posts with Thumbnails