2010. augusztus 5., csütörtök

VKF! - XXXVI. - Összefoglaló 1.

Kedves utastársak!
Isten hozott mindenkit a Világjáró fazék fedélzetén! Íme eljött a nap, amikor együtt járhatjuk végig mindazokat a helyeket, amelyeket az elmúlt hetekben-napokban ki-ki egyénileg vagy családjával, barátaival együtt látogatott meg, és kósolót kapunk az illető tájegység, ország, vidék kulináris jellegzetességeiből. Azon ne lepődjetek meg, hogy nem esszük degeszre magunkat egy-egy helyen, hiszen utazásunknak nem a jóllakás a célja, hanem éppen az, hogy minél többféle nép, nemzet ételéből kapjunk ízelítőt, s majd otthon lakjunk jól abból - természetesen, miután az ételt megfőztük -, ami kíváncsiságunkat leginkább felcsigázta, tetszésünket leginkább elnyerte.

Személy szerint sokszor elszégyelltem magam a beérkezett pályaművek láttán, hiszen sokuk olyan receptet tartalmaz, amit régóta el szeretnék készíteni, de reális vagy szubjektív okok miatt eddig nem került rá sor. No, majd ezután. Rendre, szép sorjában...

Előrebocsátom, mire számítsatok: 45 "versenyző" 60 ételét fogjuk végigkóstolni, ehhez pedig 4 kontinens 21 országát, vidékét fogjuk bejárni. A legtöbb recept Európát képviseli, szám szerint 34 (ide vettem a három orosz receptet is), majd következik az Újvilág 13 étele mindhárom Amerikából, Ázsiából 6 recept származik, Afrikából és Közel-Keletről pedig szintén 6 receptet ismerhetünk meg. Tehát, látható és érthető, hogy az utazás hosszú lesz, úgyhogy azt javasolom: elég a dumából és induljunk.

Az öveket kérem becsatolni, és ha ezzel megvagyunk, máris az Őrség felé vesszük az irányt, hogy megkóstoljuk a Magyarhont képviselő egyetlen ételt, Gasztroréka tökmagolajos babsalátáját, mert ugye, biztos, ami biztos: mielőtt teljesen idegen tájakra vetődnénk, jobb, ha feltankolunk ismerős otthoni ízekkel. A tökmagolajos babsalátában pedig minden "otthoni" benne van: a bab, a lilahagyma, az újhagyma, a méz, és persze, a tökmagolaj, ami az Őrségben abszolút mindennapi hozzávaló.


Szintén otthonival, ámde igazából az egész Kárpát-medencét képviselő harapnivalóval kínál bennünket Jó kaja is, aki a receptet a nagyanyja szakácskönyvében találta. A brindzalepény egy nagyon laktató finomság, húsleves után bőven elég második fogásnak! És, ha véletlenül maradékok is maradnak, ne búsuljatok, mert jövünk és felfaljuk tányérostól! :)



Ne dőljetek hátra túl kényelmesen, mert nincs idő rá. Itt is vagyunk Ausztriában, ahol Lady Lildu a segítségünket kéri. Elkészítette ezt a receptet, ami családi kedvenccé vált náluk az idők során, de nem tudja a nevét. Ha valaki ismerné, ne titkolja el előle sem az információt! Mint ahogyan én sem titkolom el, hogy Lady Lildu bejegyzésében más osztrák receptekre is találhattok utalásokat.







Egy ilyen finom saláta és főétel után most már igazán úgy illenék, hogy desszertet kóstoljunk! Edó meg is oldja a problémát, finom, szilvalekváros gőzgombóccal kínál bennünket, amit gazdagon meglocsolt vaníliasodóval és megszórt mákkal. Végül pedig, tanulságul mindenkinek, elmondja hogyan ne készítsetek osztrák gőzgombócot!:)



Megmondom előre: legközelebbi célpontunk Németország lesz, ahol Renidani már izgatottan várja, hogy megízleljük bajor rozskenyerét. Ne egy habkönnyű kenyérre gondoljatok, inkább egy tömött, de cseppet sem fojtós csodára, amit a ropogós köménymag tesz teljessé.









Éppen most érkezett a hír, hogy érdemes lenne megszakítanunk utazásunk eddigi, nyugati irányú útvonalát, és tennünk egy kitérőt Svédország felé, mert ketten is várnak ránk. Padparadsa köttbullart készített a tiszteletünkre, miközben újraélte azt a kellemes élményét, amikor kilencévesen egy svéd menzán ebédelt. A svéd húsgolyó szerelem volt első kóstolásra részéről, és mostanra már nem elégszik meg "a svéd nagyáruházban" kaphatóval, hanem otthon készíti el minden alkalommal, amikor megkívánja.

Miért jó, ha késik a repülőgép? Azért mert ha nem késne, sokszor sok mindenről lemaradnánk. Egy hasonló gépkésés eredményeként született meg ez a csoda is, az epres mazarintorta
Lucilla konyhájában. Miközben nálunk már régen lejárt az eperszezon, Svédországban az eper a nyár első gyümölcse. Hasonló érdekességeket még megtudhattok, ha elolvassátok Lucilla bejegyzését!

A kis kitérő után, most sajnos egy "kényszerpihenőt" is kell tartanunk, de holnap este folytatjuk utunkat és remélem, sokkal több országot bejárunk, mint ma este.
Holnap, Veletek, ugyanitt!!!

2 megjegyzés:

trendo írta...

Jó kis összefoglalót írtál! No persze, ilyen "családi" összefogásról nem nehéz! :)))
Gratulálok, Lányok!

Bianka írta...

Nagyon tetszik, olyan kedvesen írod. Várom a többít is :)

2010. augusztus 5., csütörtök

VKF! - XXXVI. - Összefoglaló 1.

Bejegyezte: sedith dátum: 8:56
Kedves utastársak!
Isten hozott mindenkit a Világjáró fazék fedélzetén! Íme eljött a nap, amikor együtt járhatjuk végig mindazokat a helyeket, amelyeket az elmúlt hetekben-napokban ki-ki egyénileg vagy családjával, barátaival együtt látogatott meg, és kósolót kapunk az illető tájegység, ország, vidék kulináris jellegzetességeiből. Azon ne lepődjetek meg, hogy nem esszük degeszre magunkat egy-egy helyen, hiszen utazásunknak nem a jóllakás a célja, hanem éppen az, hogy minél többféle nép, nemzet ételéből kapjunk ízelítőt, s majd otthon lakjunk jól abból - természetesen, miután az ételt megfőztük -, ami kíváncsiságunkat leginkább felcsigázta, tetszésünket leginkább elnyerte.

Személy szerint sokszor elszégyelltem magam a beérkezett pályaművek láttán, hiszen sokuk olyan receptet tartalmaz, amit régóta el szeretnék készíteni, de reális vagy szubjektív okok miatt eddig nem került rá sor. No, majd ezután. Rendre, szép sorjában...

Előrebocsátom, mire számítsatok: 45 "versenyző" 60 ételét fogjuk végigkóstolni, ehhez pedig 4 kontinens 21 országát, vidékét fogjuk bejárni. A legtöbb recept Európát képviseli, szám szerint 34 (ide vettem a három orosz receptet is), majd következik az Újvilág 13 étele mindhárom Amerikából, Ázsiából 6 recept származik, Afrikából és Közel-Keletről pedig szintén 6 receptet ismerhetünk meg. Tehát, látható és érthető, hogy az utazás hosszú lesz, úgyhogy azt javasolom: elég a dumából és induljunk.

Az öveket kérem becsatolni, és ha ezzel megvagyunk, máris az Őrség felé vesszük az irányt, hogy megkóstoljuk a Magyarhont képviselő egyetlen ételt, Gasztroréka tökmagolajos babsalátáját, mert ugye, biztos, ami biztos: mielőtt teljesen idegen tájakra vetődnénk, jobb, ha feltankolunk ismerős otthoni ízekkel. A tökmagolajos babsalátában pedig minden "otthoni" benne van: a bab, a lilahagyma, az újhagyma, a méz, és persze, a tökmagolaj, ami az Őrségben abszolút mindennapi hozzávaló.


Szintén otthonival, ámde igazából az egész Kárpát-medencét képviselő harapnivalóval kínál bennünket Jó kaja is, aki a receptet a nagyanyja szakácskönyvében találta. A brindzalepény egy nagyon laktató finomság, húsleves után bőven elég második fogásnak! És, ha véletlenül maradékok is maradnak, ne búsuljatok, mert jövünk és felfaljuk tányérostól! :)



Ne dőljetek hátra túl kényelmesen, mert nincs idő rá. Itt is vagyunk Ausztriában, ahol Lady Lildu a segítségünket kéri. Elkészítette ezt a receptet, ami családi kedvenccé vált náluk az idők során, de nem tudja a nevét. Ha valaki ismerné, ne titkolja el előle sem az információt! Mint ahogyan én sem titkolom el, hogy Lady Lildu bejegyzésében más osztrák receptekre is találhattok utalásokat.







Egy ilyen finom saláta és főétel után most már igazán úgy illenék, hogy desszertet kóstoljunk! Edó meg is oldja a problémát, finom, szilvalekváros gőzgombóccal kínál bennünket, amit gazdagon meglocsolt vaníliasodóval és megszórt mákkal. Végül pedig, tanulságul mindenkinek, elmondja hogyan ne készítsetek osztrák gőzgombócot!:)



Megmondom előre: legközelebbi célpontunk Németország lesz, ahol Renidani már izgatottan várja, hogy megízleljük bajor rozskenyerét. Ne egy habkönnyű kenyérre gondoljatok, inkább egy tömött, de cseppet sem fojtós csodára, amit a ropogós köménymag tesz teljessé.









Éppen most érkezett a hír, hogy érdemes lenne megszakítanunk utazásunk eddigi, nyugati irányú útvonalát, és tennünk egy kitérőt Svédország felé, mert ketten is várnak ránk. Padparadsa köttbullart készített a tiszteletünkre, miközben újraélte azt a kellemes élményét, amikor kilencévesen egy svéd menzán ebédelt. A svéd húsgolyó szerelem volt első kóstolásra részéről, és mostanra már nem elégszik meg "a svéd nagyáruházban" kaphatóval, hanem otthon készíti el minden alkalommal, amikor megkívánja.

Miért jó, ha késik a repülőgép? Azért mert ha nem késne, sokszor sok mindenről lemaradnánk. Egy hasonló gépkésés eredményeként született meg ez a csoda is, az epres mazarintorta
Lucilla konyhájában. Miközben nálunk már régen lejárt az eperszezon, Svédországban az eper a nyár első gyümölcse. Hasonló érdekességeket még megtudhattok, ha elolvassátok Lucilla bejegyzését!

A kis kitérő után, most sajnos egy "kényszerpihenőt" is kell tartanunk, de holnap este folytatjuk utunkat és remélem, sokkal több országot bejárunk, mint ma este.
Holnap, Veletek, ugyanitt!!!

2 megjegyzés on "VKF! - XXXVI. - Összefoglaló 1."

trendo on 2010. augusztus 7. 10:12 írta...

Jó kis összefoglalót írtál! No persze, ilyen "családi" összefogásról nem nehéz! :)))
Gratulálok, Lányok!

Bianka on 2010. augusztus 7. 10:14 írta...

Nagyon tetszik, olyan kedvesen írod. Várom a többít is :)

Related Posts with Thumbnails