2012. január 8., vasárnap

Sertésnyelv tormás besamelmártással

Azt már eleve eldöntöttem, hogy svédasztal lesz. Ami nálunk úgy működik, hogy attól mindenkinek megvan a helye, késsel-villával eszik, csak éppen nem egyféle főétel és köret jár mindenkinek, hanem a sokféle hideg finomságból ki-ki kiválasztja magának a legtetszőbbet, vagy akár végigkóstolja a teljes kínálatot. Azt már sokszor írtam, hogy az ilyen családi összejövetelekkor nem készülhetek túlzottan különleges (pl. ízvilág) dolgokkal, mert nagyon melléfoghatok vele. Mégis úgy gondoltam, hogy kissé eltérek a szokásos dolgoktól, amiket ilyenkor készíteni szoktam. És akkor úgy döntöttem, hogy szétnézek bloggertársaimnál ezügyben. Végül úgy adódott, hogy meglátogattam Ottis Előételek, hidegtálra valók címkéjét, és ottragadtam. Ottinak rengeteg finomsága van, amit svédasztalon, hidegtálakon tálalni lehet, és amiből ki-ki kedvére válogathat akár húsosat, akár húsmenteset, akár hagyományosat vagy különlegeset szeretne.
Itt találtam rá a tormás-besameles marhanyelvre is, amit elkészítettem az ünnepi asztalra. Kívülről nem a leglátványosabb fogás, az tény, a vendégek eleinte nem is nagyon mertek közelíteni felé, de amikor kiderült, hogy mi az, és meg is kóstolták, csak ajánlgatták egymásnak. :) Én sertésnyelvből készítettem, azt is az ötödik bevásárlóközpontban sikerült kapnom 160 km-re otthonról:O:D, mert az újévi forgatag után teljesen üresek voltak az üzletek.:) de szerintem így is nagyon finom volt. Az eredeti recepttől még eltértem annyiban, hogy nálam nem tejjel (mert aznap nem tudott hozni a néni) készült a mártás, hanem tejszínnel és vízzel.



Sertésnyelv tormás besamelmártásban

Hozzávalók: 4 sertésnyelv (kb. 1 kg ), 1 teáskanál borókabogyó, 1 teáskanál szemes rózsabors, 1 teáskanál szemes zöld bors, 1 teáskanál őrölt fekete bors, 1 evőkanál só, 3 babérlevél, 1 hagyma; a mártáshoz: 5 dkg vaj, 3 evőkanál olaj, 2 púpozott evőkanál liszt, 2,5 dl tejszín, 2,5-3 dl víz, 3 evőkanál tejföl, 1 kis üveg (13 dkg) ecetes torma, só, citromlé, 1-2 teáskanál cukor.

Elkészítése:
Egy edényben vizet forralunk. A nyelvet jól megmossuk, majd a forrásban lévő vízbe dobjuk, és hagyjuk egyet lobbanni. Ekkor leöntjük róla a vizet, lemossuk hideg vízzel, és megszabadítjuk a fehéres hártyájától, bőrétől. A megtisztított nyelvet ekkor kuktába tesszük, mellédobjuk a fűszereket és a jól megmosott, hámozatlanul hagyott hagymát, majd felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi jól ellepi, és fedő nélkül főni tesszük. Amikor fölforrt, félrevesszük a lángról, ráhelyezzük a kukta fedelét, és sípolástól számítva kb. másfél órán át főzzük. Amikor megfőtt, szűrőkanállal óvatosan egy tányérra vagy tálcára szedjük, és hagyjuk kihűlni. (Ezt jó idejében is el lehet végezni.)
A mártáshoz az olajat és a vajat összeforrósítjuk, beleszórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük 2 dl hideg vízzel, és simára keverjük. Állandó kavargatás közben hozzáöntjük a tejszínt is, illetve, tetszés szerint további vízzel hígítjuk. Jól kiforraljuk, majd hozzákeverjük a tejfölt és a tormát. Sóval és cukorral ízesítjük, illetve, ha még szükséges, kevés citromlével savanyítjuk.


Megjegyzés: a nyelvet odatehetjük főni egyből a kuktába is, és a bőrét csak azután húzzuk le, miután megfőtt, de úgy nehezebb dolgozni vele, a puha nyelvből állandóan ki-kiszakad egy-egy darabka, szóval, a fent leírt módszerre anyósom tanított, és nagyon jól bevált. 

5 megjegyzés:

Kati írta...

Pedig ez elég látványos szerintem:)

sedith írta...

Hát, Kati, a díszítéssel lehet valamit "pofozni" rajta.:)

Katalin írta...

Nagyon guszta lett!

Ottis írta...

Guszta lett, és köszi a kedves szavakat!

sedith írta...

Katalin, Otti, köszönöm!:)

Otti, megérdemled.:) Én is nagyon köszönöm, hogy közzéteszed klassz receptjeidet, mások örömére is.:)

2012. január 8., vasárnap

Sertésnyelv tormás besamelmártással

Bejegyezte: sedith dátum: 20:03
Azt már eleve eldöntöttem, hogy svédasztal lesz. Ami nálunk úgy működik, hogy attól mindenkinek megvan a helye, késsel-villával eszik, csak éppen nem egyféle főétel és köret jár mindenkinek, hanem a sokféle hideg finomságból ki-ki kiválasztja magának a legtetszőbbet, vagy akár végigkóstolja a teljes kínálatot. Azt már sokszor írtam, hogy az ilyen családi összejövetelekkor nem készülhetek túlzottan különleges (pl. ízvilág) dolgokkal, mert nagyon melléfoghatok vele. Mégis úgy gondoltam, hogy kissé eltérek a szokásos dolgoktól, amiket ilyenkor készíteni szoktam. És akkor úgy döntöttem, hogy szétnézek bloggertársaimnál ezügyben. Végül úgy adódott, hogy meglátogattam Ottis Előételek, hidegtálra valók címkéjét, és ottragadtam. Ottinak rengeteg finomsága van, amit svédasztalon, hidegtálakon tálalni lehet, és amiből ki-ki kedvére válogathat akár húsosat, akár húsmenteset, akár hagyományosat vagy különlegeset szeretne.
Itt találtam rá a tormás-besameles marhanyelvre is, amit elkészítettem az ünnepi asztalra. Kívülről nem a leglátványosabb fogás, az tény, a vendégek eleinte nem is nagyon mertek közelíteni felé, de amikor kiderült, hogy mi az, és meg is kóstolták, csak ajánlgatták egymásnak. :) Én sertésnyelvből készítettem, azt is az ötödik bevásárlóközpontban sikerült kapnom 160 km-re otthonról:O:D, mert az újévi forgatag után teljesen üresek voltak az üzletek.:) de szerintem így is nagyon finom volt. Az eredeti recepttől még eltértem annyiban, hogy nálam nem tejjel (mert aznap nem tudott hozni a néni) készült a mártás, hanem tejszínnel és vízzel.



Sertésnyelv tormás besamelmártásban

Hozzávalók: 4 sertésnyelv (kb. 1 kg ), 1 teáskanál borókabogyó, 1 teáskanál szemes rózsabors, 1 teáskanál szemes zöld bors, 1 teáskanál őrölt fekete bors, 1 evőkanál só, 3 babérlevél, 1 hagyma; a mártáshoz: 5 dkg vaj, 3 evőkanál olaj, 2 púpozott evőkanál liszt, 2,5 dl tejszín, 2,5-3 dl víz, 3 evőkanál tejföl, 1 kis üveg (13 dkg) ecetes torma, só, citromlé, 1-2 teáskanál cukor.

Elkészítése:
Egy edényben vizet forralunk. A nyelvet jól megmossuk, majd a forrásban lévő vízbe dobjuk, és hagyjuk egyet lobbanni. Ekkor leöntjük róla a vizet, lemossuk hideg vízzel, és megszabadítjuk a fehéres hártyájától, bőrétől. A megtisztított nyelvet ekkor kuktába tesszük, mellédobjuk a fűszereket és a jól megmosott, hámozatlanul hagyott hagymát, majd felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi jól ellepi, és fedő nélkül főni tesszük. Amikor fölforrt, félrevesszük a lángról, ráhelyezzük a kukta fedelét, és sípolástól számítva kb. másfél órán át főzzük. Amikor megfőtt, szűrőkanállal óvatosan egy tányérra vagy tálcára szedjük, és hagyjuk kihűlni. (Ezt jó idejében is el lehet végezni.)
A mártáshoz az olajat és a vajat összeforrósítjuk, beleszórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük 2 dl hideg vízzel, és simára keverjük. Állandó kavargatás közben hozzáöntjük a tejszínt is, illetve, tetszés szerint további vízzel hígítjuk. Jól kiforraljuk, majd hozzákeverjük a tejfölt és a tormát. Sóval és cukorral ízesítjük, illetve, ha még szükséges, kevés citromlével savanyítjuk.


Megjegyzés: a nyelvet odatehetjük főni egyből a kuktába is, és a bőrét csak azután húzzuk le, miután megfőtt, de úgy nehezebb dolgozni vele, a puha nyelvből állandóan ki-kiszakad egy-egy darabka, szóval, a fent leírt módszerre anyósom tanított, és nagyon jól bevált. 

5 megjegyzés on "Sertésnyelv tormás besamelmártással"

Kati on 2012. január 8. 21:08 írta...

Pedig ez elég látványos szerintem:)

sedith on 2012. január 8. 21:57 írta...

Hát, Kati, a díszítéssel lehet valamit "pofozni" rajta.:)

Katalin on 2012. január 9. 9:32 írta...

Nagyon guszta lett!

Ottis on 2012. január 9. 16:27 írta...

Guszta lett, és köszi a kedves szavakat!

sedith on 2012. január 9. 18:22 írta...

Katalin, Otti, köszönöm!:)

Otti, megérdemled.:) Én is nagyon köszönöm, hogy közzéteszed klassz receptjeidet, mások örömére is.:)

Related Posts with Thumbnails