2012. május 2., szerda

Paparája

A tegnapi modernebb menü után most jöjjön egy teljesen hagyományos, gyerekkori emlékeket idéző fogás.:)
Biztos furcsa a címe, és magából a szóból senki sem tud következtetni a végeredményre vagy az alapanyagokra, kivéve ha esetleg rendelkezik némi román nyelvismerettel. Az elnevezés ugyanis a román păpăraie szóból ered, ami nem mást jelent, mint rántottát, habart rántottát. A sima "púpos rántottát" mifelénk papă névvel szokták illetni. Nos, az előbbi  păpăraie-t a magyarság is átvette, legalábbis erre mifelénk, a Felső-Marosmentén. Igenám, de nálunk nem az egyszerű rántottát nevezik így, hanem egy gazdagabb, hagymával, túróval, puliszkaliszttel készülő változatát. Édesanyám sokszor készítette gyerekkorunkban mert mindenki szerette, mert laktató volt, és bizony, amikor nem tojtak rendesen a tyúkok, még a tojások számát is néha 1-re csökkentette. Természetesen, puliszkával kell tálalni, és ilyenkor, tavasszal az uborkasaláta nem hiányozhat mellőle. Télen bármilyen savanyúsággal kínálható.



Paparája

Hozzávalók 4 személyre: 3 csokor újhagyma vagy 3 nagyobb hagyma, 1 evőkanál disznózsír vagy 1/2 dl olaj, 1/2 teáskanál pirospaprika, 2 marék kukoricaliszt vagy kukoricadara, 25 dkg juhtúró, 4-5 tojás, só, bors; a salátához: 60 dkg uborka, só, almaecet, 1 kávéskanálnyi cukor, víz.

Elkészítése: A hagymát felaprítjuk, és a zsíron vagy az olajon üvegesre pároljuk. Megszórjuk pirospaprikával, és felöntjük 1/2 dl vízzel. Hagyjuk felforrni, majd zsírjára sülni. Ekkor rászórjuk a kukoricalisztet, és néhányszor megkavarva pirítjuk. Felöntjük 3-4 dl vízzel, enyhén megsózzuk, és lassú tűzön hagyjuk szépen rotyogni, duzzadni, míg a kukoricaliszt szemcséi teljesen meg nem puhulnak. Ha a folyadékot közben mind beissza, pótoljuk kevés vízzel, esetleg tejjel. Amikor a kukorica megpuhult, belemorzsoljuk a juhtúrót, majd ráöntjük a sóval és borssal ízesített felvert tojást. Addig hagyjuk a tűzön állandóan kavargatva, amíg a tojás meg nem dermed, kocsonyás nem lesz. A salátához az uborkát jól megmossuk, legyaluljuk, és enyhén megsózzuk. Kb. 2 dl vizet ízesítünk sóval, almaecettel és cukorral, majd ráöntjük az uborkára. Célszerű idejében elkészíteni, hogy legalább egy félórácskát állhasson az uborka a salátalében, úgy a finom. Puliszkát kínálunk mellé.

KAL - 2013.

4 megjegyzés:

Emi írta...

Sosem ettem ilyet, de nagyon nagyon guszta! Igazi kaszás reggeli, de én is jót falatoznék belőle! Gyermekkorom jut eszembe és azok a kora reggeli puliszkás, tokányos, rántottás reggelik:)

Kati írta...

Nem is hallottam még ilyenről, de biztos finom:)

sedith írta...

Kati, a Nyárádmentén nincs annyi román, hogy ez a kifejezés elterjedt volna. Azért hagymás-túrós rántottát biztos ti is szoktatok készíteni!:)

Emi, tökéletesen leírtad, nálunk is ez mindig reggelire volt. Mostanában max. vasárnapi villásreggeliként szokott néhanapján előfordulni.:)

Unknown írta...

Ez nagyon finomnak néz ki!!!
Rövidesen kipróbálom...

Related Posts with Thumbnails

2012. május 2., szerda

Paparája

A tegnapi modernebb menü után most jöjjön egy teljesen hagyományos, gyerekkori emlékeket idéző fogás.:)
Biztos furcsa a címe, és magából a szóból senki sem tud következtetni a végeredményre vagy az alapanyagokra, kivéve ha esetleg rendelkezik némi román nyelvismerettel. Az elnevezés ugyanis a román păpăraie szóból ered, ami nem mást jelent, mint rántottát, habart rántottát. A sima "púpos rántottát" mifelénk papă névvel szokták illetni. Nos, az előbbi  păpăraie-t a magyarság is átvette, legalábbis erre mifelénk, a Felső-Marosmentén. Igenám, de nálunk nem az egyszerű rántottát nevezik így, hanem egy gazdagabb, hagymával, túróval, puliszkaliszttel készülő változatát. Édesanyám sokszor készítette gyerekkorunkban mert mindenki szerette, mert laktató volt, és bizony, amikor nem tojtak rendesen a tyúkok, még a tojások számát is néha 1-re csökkentette. Természetesen, puliszkával kell tálalni, és ilyenkor, tavasszal az uborkasaláta nem hiányozhat mellőle. Télen bármilyen savanyúsággal kínálható.



Paparája

Hozzávalók 4 személyre: 3 csokor újhagyma vagy 3 nagyobb hagyma, 1 evőkanál disznózsír vagy 1/2 dl olaj, 1/2 teáskanál pirospaprika, 2 marék kukoricaliszt vagy kukoricadara, 25 dkg juhtúró, 4-5 tojás, só, bors; a salátához: 60 dkg uborka, só, almaecet, 1 kávéskanálnyi cukor, víz.

Elkészítése: A hagymát felaprítjuk, és a zsíron vagy az olajon üvegesre pároljuk. Megszórjuk pirospaprikával, és felöntjük 1/2 dl vízzel. Hagyjuk felforrni, majd zsírjára sülni. Ekkor rászórjuk a kukoricalisztet, és néhányszor megkavarva pirítjuk. Felöntjük 3-4 dl vízzel, enyhén megsózzuk, és lassú tűzön hagyjuk szépen rotyogni, duzzadni, míg a kukoricaliszt szemcséi teljesen meg nem puhulnak. Ha a folyadékot közben mind beissza, pótoljuk kevés vízzel, esetleg tejjel. Amikor a kukorica megpuhult, belemorzsoljuk a juhtúrót, majd ráöntjük a sóval és borssal ízesített felvert tojást. Addig hagyjuk a tűzön állandóan kavargatva, amíg a tojás meg nem dermed, kocsonyás nem lesz. A salátához az uborkát jól megmossuk, legyaluljuk, és enyhén megsózzuk. Kb. 2 dl vizet ízesítünk sóval, almaecettel és cukorral, majd ráöntjük az uborkára. Célszerű idejében elkészíteni, hogy legalább egy félórácskát állhasson az uborka a salátalében, úgy a finom. Puliszkát kínálunk mellé.

KAL - 2013.

4 megjegyzés:

Emi írta...

Sosem ettem ilyet, de nagyon nagyon guszta! Igazi kaszás reggeli, de én is jót falatoznék belőle! Gyermekkorom jut eszembe és azok a kora reggeli puliszkás, tokányos, rántottás reggelik:)

Kati írta...

Nem is hallottam még ilyenről, de biztos finom:)

sedith írta...

Kati, a Nyárádmentén nincs annyi román, hogy ez a kifejezés elterjedt volna. Azért hagymás-túrós rántottát biztos ti is szoktatok készíteni!:)

Emi, tökéletesen leírtad, nálunk is ez mindig reggelire volt. Mostanában max. vasárnapi villásreggeliként szokott néhanapján előfordulni.:)

Unknown írta...

Ez nagyon finomnak néz ki!!!
Rövidesen kipróbálom...