2012. augusztus 9., csütörtök

Fokhagymás leves

El sem tudom képzelni, hogyan lehet, hogy még nincs fokhagymás levesem a blogon. Nem készül túl gyakran, az igaz, de azért rendszeresen beiktatom, mert elég hamar elkészül.
Mostanában, amikor a csirkehúsom fogytán van, 4-5 egész csirkét szoktam megvenni, és én porciózom fel aszerint, hogy mit mihez szoktam használni. Így aztán nagyságuktól függően 1-2 mellet teszek egy zacskóba, a combokat, szárnyakat és püspökfalatot egy másik adagba, sültnek, a nyakat, a hát elülső részét meg a mellcsontot és a mellről lehúzott bőrt egy másik adagba. Ez utóbbi tökéletes levesalap. Nem igazán lesz húsos tőle a leves, de annál finomabb ízt ad. Megmosom, megtisztítom, és úgy teszem el. Amikor meg előveszem, ki sem olvasztom, hanem hideg vízben egyenesen odateszem főni. Ugyanannyi idő alatt készül el.

Így szokott készülni ez a leves is. Ha több időm van, teszek bele leveszöldséget is, de általában zöldség nélkül készítem.


Fokhagymás leves


Hozzávalók 4 személyre: 1 csirke aprólékja, 1 nagy fej fokhagyma, 8 dkg rizs, 2 evőkanál paprikalekvár vagy ½ piros húsú paprika, 1 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, só, ecet, petrezselyemzöld. 

Elkészítése: A csirkeaprólékot hideg vízben főni tesszük, majd miután fölforrt, habját leszedegetjük. Amikor a hús már félpuha, hozzáadjuk a megmosott rizst, a zúzott fokhagymát meg a darált paprikát, enyhén megsózzuk, és addig főzzük, amíg minden meg nem puhul. A lisztet elkeverjük a tejföllel, felengedjük kevés forró levessel, és behabarjuk vele a levest. Ha szükséges, vízzel hígítjuk, utánasózunk, illetve ecettel ízlés szerint savanyítjuk. A tetejére aprított petrezselyemzöldet szórunk.


KAL - 2013.

9 megjegyzés:

Kata írta...

Edith, mintha magamat olvasnám, dettó ugyanezt csinálom én is a csirkehússal, illetve még a leveshús közé kerül a combcsont, mert sűrűn csinálok combfiléből ennivalót.
Ilyesféle levest is szoktam főzni, szerintem nálam sincs fent, de majd utánanézek;) annyi, hogy darált paprikát nem tettem eddig bele, de majd így is kipróbálom. Tényleg nagyon finom leves lesz belőle, én anyóstól lestem el régebben.

sedith írta...

Kata, gondoltam, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki így csinál! Kár lenne az ilyesmit kidobni, pazarlás lenne. Természetesen, ha a combot is kifilézem, azt a csontot sem dobom el. Illetve, van olyan levesnek való aprólékom, amit kimondottan a szárnyak végeiből áll. Amikor több szárnyat veszek, és azt általában grillezzük, a hegyes, vékony részét levágom, és elteszem levesnek. Ha csirkét vásárolok, akkor az a néhány vég is simán megy a levesnek valóba.:)

martinelli írta...

Érdekes, nekem is kedvencem a fokhagymás leves de én kicsit másképp készítem. Ha nem bánod, ide linkelem. Ha gond, akkor töröld a megjegyzésem.

http://legyunkeszsegesek.blogspot.ro/2012/07/fokhagymas-leves.html#.UCNwPaDz27s

sedith írta...

Martinelli, dehogy baj, sőt, köszönöm, hoyg megmutattat. Én ezt tojáslevesként ismerem, de mindegy mindek hívjuk, így is, úgy is finom. :)

martinelli írta...

A tojáslevest én is szoktam készíteni, de abba rántottát teszek csirkehús helyett és rántottás levesnek nevezem :)). Azt hiszem az is megvan az új blogomon, ha nem, akkor a régin biztos. Ezért szép a gasztronómia, lehet kombinálni a végtelenségig.

Kati írta...

Mi is hasonlóan készítjük a fokhagymáslevest, csak a csirke, tyúk, kacsa egész csontosabb része bele szokott kerülni,esetleg a zúzája, szárnya is:) Darált paprikát mi nem teszünk bele, és tejes eresztékkel készül(tojás, liszt, tej.)Nagyon szeretjük.

Aleda írta...

Finom leves, kicsit hasonlít a hamis pacalleveshez, azt csirkemellből készítem, a többi kb. ugyanaz, rizs nélkül.

martinelli írta...

@Kati - Akkor a ti levesetek inkább az enyémhez hasonlít, azzal az eltéréssel, hogy én az eresztékhez nem használok lisztet. Milyen érdekes, hogy ennyi féleképp el lehet készíteni egy levest :)

sedith írta...

Martinelli, természetesen, ahány ház, annyi szokás. Azt hiszem, ezt a darált paprikát én találtam ki bele egyrészt, hogy szép színe legyen, másrészt pedig ízesítőként, hiszen nem kerül bele, vagy csak nagyon ritkán zöldség. Jaj, és harmadik az, hogy darált paprikám mindig van itthon, télen-nyáron.:P:)

2012. augusztus 9., csütörtök

Fokhagymás leves

Bejegyezte: sedith dátum: 10:27
El sem tudom képzelni, hogyan lehet, hogy még nincs fokhagymás levesem a blogon. Nem készül túl gyakran, az igaz, de azért rendszeresen beiktatom, mert elég hamar elkészül.
Mostanában, amikor a csirkehúsom fogytán van, 4-5 egész csirkét szoktam megvenni, és én porciózom fel aszerint, hogy mit mihez szoktam használni. Így aztán nagyságuktól függően 1-2 mellet teszek egy zacskóba, a combokat, szárnyakat és püspökfalatot egy másik adagba, sültnek, a nyakat, a hát elülső részét meg a mellcsontot és a mellről lehúzott bőrt egy másik adagba. Ez utóbbi tökéletes levesalap. Nem igazán lesz húsos tőle a leves, de annál finomabb ízt ad. Megmosom, megtisztítom, és úgy teszem el. Amikor meg előveszem, ki sem olvasztom, hanem hideg vízben egyenesen odateszem főni. Ugyanannyi idő alatt készül el.

Így szokott készülni ez a leves is. Ha több időm van, teszek bele leveszöldséget is, de általában zöldség nélkül készítem.


Fokhagymás leves


Hozzávalók 4 személyre: 1 csirke aprólékja, 1 nagy fej fokhagyma, 8 dkg rizs, 2 evőkanál paprikalekvár vagy ½ piros húsú paprika, 1 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, só, ecet, petrezselyemzöld. 

Elkészítése: A csirkeaprólékot hideg vízben főni tesszük, majd miután fölforrt, habját leszedegetjük. Amikor a hús már félpuha, hozzáadjuk a megmosott rizst, a zúzott fokhagymát meg a darált paprikát, enyhén megsózzuk, és addig főzzük, amíg minden meg nem puhul. A lisztet elkeverjük a tejföllel, felengedjük kevés forró levessel, és behabarjuk vele a levest. Ha szükséges, vízzel hígítjuk, utánasózunk, illetve ecettel ízlés szerint savanyítjuk. A tetejére aprított petrezselyemzöldet szórunk.


KAL - 2013.

9 megjegyzés on "Fokhagymás leves"

Kata on 2012. augusztus 9. 11:02 írta...

Edith, mintha magamat olvasnám, dettó ugyanezt csinálom én is a csirkehússal, illetve még a leveshús közé kerül a combcsont, mert sűrűn csinálok combfiléből ennivalót.
Ilyesféle levest is szoktam főzni, szerintem nálam sincs fent, de majd utánanézek;) annyi, hogy darált paprikát nem tettem eddig bele, de majd így is kipróbálom. Tényleg nagyon finom leves lesz belőle, én anyóstól lestem el régebben.

sedith on 2012. augusztus 9. 11:09 írta...

Kata, gondoltam, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki így csinál! Kár lenne az ilyesmit kidobni, pazarlás lenne. Természetesen, ha a combot is kifilézem, azt a csontot sem dobom el. Illetve, van olyan levesnek való aprólékom, amit kimondottan a szárnyak végeiből áll. Amikor több szárnyat veszek, és azt általában grillezzük, a hegyes, vékony részét levágom, és elteszem levesnek. Ha csirkét vásárolok, akkor az a néhány vég is simán megy a levesnek valóba.:)

martinelli on 2012. augusztus 9. 11:10 írta...

Érdekes, nekem is kedvencem a fokhagymás leves de én kicsit másképp készítem. Ha nem bánod, ide linkelem. Ha gond, akkor töröld a megjegyzésem.

http://legyunkeszsegesek.blogspot.ro/2012/07/fokhagymas-leves.html#.UCNwPaDz27s

sedith on 2012. augusztus 9. 11:14 írta...

Martinelli, dehogy baj, sőt, köszönöm, hoyg megmutattat. Én ezt tojáslevesként ismerem, de mindegy mindek hívjuk, így is, úgy is finom. :)

martinelli on 2012. augusztus 9. 11:21 írta...

A tojáslevest én is szoktam készíteni, de abba rántottát teszek csirkehús helyett és rántottás levesnek nevezem :)). Azt hiszem az is megvan az új blogomon, ha nem, akkor a régin biztos. Ezért szép a gasztronómia, lehet kombinálni a végtelenségig.

Kati on 2012. augusztus 9. 13:57 írta...

Mi is hasonlóan készítjük a fokhagymáslevest, csak a csirke, tyúk, kacsa egész csontosabb része bele szokott kerülni,esetleg a zúzája, szárnya is:) Darált paprikát mi nem teszünk bele, és tejes eresztékkel készül(tojás, liszt, tej.)Nagyon szeretjük.

Aleda on 2012. augusztus 9. 15:32 írta...

Finom leves, kicsit hasonlít a hamis pacalleveshez, azt csirkemellből készítem, a többi kb. ugyanaz, rizs nélkül.

martinelli on 2012. augusztus 9. 21:28 írta...

@Kati - Akkor a ti levesetek inkább az enyémhez hasonlít, azzal az eltéréssel, hogy én az eresztékhez nem használok lisztet. Milyen érdekes, hogy ennyi féleképp el lehet készíteni egy levest :)

sedith on 2012. augusztus 9. 22:53 írta...

Martinelli, természetesen, ahány ház, annyi szokás. Azt hiszem, ezt a darált paprikát én találtam ki bele egyrészt, hogy szép színe legyen, másrészt pedig ízesítőként, hiszen nem kerül bele, vagy csak nagyon ritkán zöldség. Jaj, és harmadik az, hogy darált paprikám mindig van itthon, télen-nyáron.:P:)

Related Posts with Thumbnails