2012. december 17., hétfő

Saramură de peşte, avagy "hal, lében"

A férjem imádja a Duna-deltát, és néhány évtől errefelé megtesz mindent annak érdekében, hogy évente legalább egyszer eljusson kedvenc helyére horgászni. Nem volt ez másként idén sem, amikor talán a legtöbb és legnagyobb zsákmánnyal jött haza. Hozott harcsát, csukát, kárászt, őnhalat, és két szép, méretes süllőt is, amit - bevallom, na :P - ráadásként vásárolt a Tulcea-i halpiacon. Mindig ugyanoda mennek vissza, megvan a törzshelyük: a delta vadőrfőnökének a panziójába. Igaz, hogy megkérik az árát, de kitűnő körülményeket biztosítanak, kitűnő a mindenféle szolgáltatás, és kitűnő a kaja!!! Mindig áradozva érkezik haza, hogy "a vénasszony" milyen istenieket főz legyen szó akár vadételről, akár egyszerű disznóról, akár - hát miről is? - halról. :) Azt mondja, telejsen más ott az íze a halnak, másképp készítik, mint mi, és egyszerűen megunhatatlan, bármilyen formában is tálalják. Szintén áradozott egy bizonyos ételről, ami csontos halból készül, sok-sok zöldséggel. Nem kimondottan a saramura de peste, amit rendelni szokott a Duna-parti vendéglőkben, amikor arra jár, de nagyon hasonlít, és tulajdonképpen annak is lehet nevezni, csak éppen többféle zöldséget tesznek bele, mint a tulajdonképpeni szaramurába. (Ígéretet kaptam, hogy legközelebb én is vele megyek, bár nem tudom, mennyire lehet ezt összehozni nekem, ha netán majd munkaidőre esik a horgászás időszaka.)
Hogy mi is ez a saramura, igazából nehezen lehet lefordítani. A google fordító a címben idézett kifejezést dobta ki rá, ami tulajdonképpen igaz is, csak nem mond semmit róla. Igazából egy marinált halféle sok zöldséggel, ami isteni, de legközelebb nem fogom csontos halból készíteni, mert így nem tudtam rendesen enni belőle, no meg a lányoknak is nehezen, félve adtam. A férjemnek nem okozott gondot a csont, ő már megtanulta profin enni azt is. :)
Az általam készített változat egy egyedi "példány". A férjem sok román saramura-receptet megnézett a neten, amit jónak ítélt nekem is megmutatta, tanulmányoztuk, közben mesélte a saját tapasztalatait, ízélményeit (mert pl. szerinte nem volt túlzottan fokhagymás, illetve fűszereket sem használnak túl sokat), végül pedig, mindent összevetve, én mentem a saját fejem után, és megalkottam ezt. Mint írtam, legközelebb filéből készítem, hogy nyugodtabban lehessen enni, illetve ha filével készül majd, akkor a sütőbe nem fogom tenni, csupán a zöldséget főzöm majd külön, a halat pedig csak marinálni fogom a lében. 


Saramură de peşte, avagy Marinált hal (sok-sok) sült zöldséggel

Hozzávalók: 1 kb. 2 kg-os konyhakész hal (nálam egy kb. 1,5 kilós őn fejével együtt + 3 kisebb kárász a nyári luci zsákmányból), 1 kg durva só, (vagy sótégla), 3-4 paradicsom, 2-3 paprika, 1 csípős paprika (opcionális - a lányok miatt én nem tettem), 1 nagy hagyma, 5-6 cikk fokhagyma, 3 sárgarépa, 2 petrezselyemgyökér, 1 kicsi zeller, bors, petrezselyem- vagy zellerzöld, 4-5 evőkanál olaj, 2 evőkanál balzsamecet, 1 dl száraz fehérbor, 1 teáskanálnyi cukor; a tálaláshoz: puliszka.

Elkészítése: A halat megmossuk, majd papírtörlővel megtörölgetjük. A paprikát és a paradicsomot szintén alaposan megmossuk. A durva sót tepsibe terítjük, rátesszük a lángra, és jól felforrósítjuk. Ráhelyezzük a halat, a paradicsomot meg a paprikát, és megsütjük. Amíg ezek sülnek, meghámozzuk a gyökérzöldségeket,  kockára vágjuk, és az olajon megdinszteljük. A dinsztelés végén hozzáadjuk a csíkokra vágott hagymát, és még néhány percig együtt pirítjuk. A megsült halról lekapargatjuk a sót (a nagyról én le is mostam, mert túl sok ragadt rá). Lehúzzuk a sült paradicsom és paprika bőrét, majd kockára vágjuk, és a zúzott fokhagymával meg az aprított zölddel együtt a többi zöldséghez adjuk, és jól összekeverjük. Közben egy edényben vizet forralunk, a bort pedig összevegyítjük a balzsamecettel meg a cukorral. Egy hőálló tálba terítjük a zöldségkeverék háromnegyedét, ráfektetjük a halat, befedjük a maradék zöldséggel, ráöntjük az ízesített bort, majd annyi forrásban lévő vízzel öntjük fel, amennyi a halat éppen ellepi. Fedő nélkül 200 fokos sütőbe toljuk, és 20-30 percig hagyjuk főni. Eztán kivesszük, hagyjuk hűlni egy keveset, végül pedig puliszkával tálaljuk. Hidegen is nagyon finom.

Megjegyzés: A neten keringő receptek mindegyikében kissé más a fűszerezés, van ahol csombor, babérlevél, lestyán is szerepel benne, a fenti recept azonban egy minimál fűszerezésű recept aszerint, ahogy a férjem leírta.

EK - 2017/10

3 megjegyzés:

Seafalcon írta...

Érdekes és finom étel (lehet). Hát itt Akán éppenséggel a halválaszték kicsit elmarad a deltavidéktől.

Nekem Tulceáról egy emlékem van: 1992 február közepn Sulináról utaztam haza, és még elértem az utolsó személyhajót Tulceába, mert a csatornát aznap lezárták a jég miatt. És a tulceai személyhajó állomáson az átszálláskor hatalmasat pereceltem a jeges hajóhídon. :-)

Kovács Janka írta...

Szerintem én ezt nagyon tudnám szeretni:)

Farci írta...

Nagyon guszta lett.

2012. december 17., hétfő

Saramură de peşte, avagy "hal, lében"

Bejegyezte: sedith dátum: 9:27
A férjem imádja a Duna-deltát, és néhány évtől errefelé megtesz mindent annak érdekében, hogy évente legalább egyszer eljusson kedvenc helyére horgászni. Nem volt ez másként idén sem, amikor talán a legtöbb és legnagyobb zsákmánnyal jött haza. Hozott harcsát, csukát, kárászt, őnhalat, és két szép, méretes süllőt is, amit - bevallom, na :P - ráadásként vásárolt a Tulcea-i halpiacon. Mindig ugyanoda mennek vissza, megvan a törzshelyük: a delta vadőrfőnökének a panziójába. Igaz, hogy megkérik az árát, de kitűnő körülményeket biztosítanak, kitűnő a mindenféle szolgáltatás, és kitűnő a kaja!!! Mindig áradozva érkezik haza, hogy "a vénasszony" milyen istenieket főz legyen szó akár vadételről, akár egyszerű disznóról, akár - hát miről is? - halról. :) Azt mondja, telejsen más ott az íze a halnak, másképp készítik, mint mi, és egyszerűen megunhatatlan, bármilyen formában is tálalják. Szintén áradozott egy bizonyos ételről, ami csontos halból készül, sok-sok zöldséggel. Nem kimondottan a saramura de peste, amit rendelni szokott a Duna-parti vendéglőkben, amikor arra jár, de nagyon hasonlít, és tulajdonképpen annak is lehet nevezni, csak éppen többféle zöldséget tesznek bele, mint a tulajdonképpeni szaramurába. (Ígéretet kaptam, hogy legközelebb én is vele megyek, bár nem tudom, mennyire lehet ezt összehozni nekem, ha netán majd munkaidőre esik a horgászás időszaka.)
Hogy mi is ez a saramura, igazából nehezen lehet lefordítani. A google fordító a címben idézett kifejezést dobta ki rá, ami tulajdonképpen igaz is, csak nem mond semmit róla. Igazából egy marinált halféle sok zöldséggel, ami isteni, de legközelebb nem fogom csontos halból készíteni, mert így nem tudtam rendesen enni belőle, no meg a lányoknak is nehezen, félve adtam. A férjemnek nem okozott gondot a csont, ő már megtanulta profin enni azt is. :)
Az általam készített változat egy egyedi "példány". A férjem sok román saramura-receptet megnézett a neten, amit jónak ítélt nekem is megmutatta, tanulmányoztuk, közben mesélte a saját tapasztalatait, ízélményeit (mert pl. szerinte nem volt túlzottan fokhagymás, illetve fűszereket sem használnak túl sokat), végül pedig, mindent összevetve, én mentem a saját fejem után, és megalkottam ezt. Mint írtam, legközelebb filéből készítem, hogy nyugodtabban lehessen enni, illetve ha filével készül majd, akkor a sütőbe nem fogom tenni, csupán a zöldséget főzöm majd külön, a halat pedig csak marinálni fogom a lében. 


Saramură de peşte, avagy Marinált hal (sok-sok) sült zöldséggel

Hozzávalók: 1 kb. 2 kg-os konyhakész hal (nálam egy kb. 1,5 kilós őn fejével együtt + 3 kisebb kárász a nyári luci zsákmányból), 1 kg durva só, (vagy sótégla), 3-4 paradicsom, 2-3 paprika, 1 csípős paprika (opcionális - a lányok miatt én nem tettem), 1 nagy hagyma, 5-6 cikk fokhagyma, 3 sárgarépa, 2 petrezselyemgyökér, 1 kicsi zeller, bors, petrezselyem- vagy zellerzöld, 4-5 evőkanál olaj, 2 evőkanál balzsamecet, 1 dl száraz fehérbor, 1 teáskanálnyi cukor; a tálaláshoz: puliszka.

Elkészítése: A halat megmossuk, majd papírtörlővel megtörölgetjük. A paprikát és a paradicsomot szintén alaposan megmossuk. A durva sót tepsibe terítjük, rátesszük a lángra, és jól felforrósítjuk. Ráhelyezzük a halat, a paradicsomot meg a paprikát, és megsütjük. Amíg ezek sülnek, meghámozzuk a gyökérzöldségeket,  kockára vágjuk, és az olajon megdinszteljük. A dinsztelés végén hozzáadjuk a csíkokra vágott hagymát, és még néhány percig együtt pirítjuk. A megsült halról lekapargatjuk a sót (a nagyról én le is mostam, mert túl sok ragadt rá). Lehúzzuk a sült paradicsom és paprika bőrét, majd kockára vágjuk, és a zúzott fokhagymával meg az aprított zölddel együtt a többi zöldséghez adjuk, és jól összekeverjük. Közben egy edényben vizet forralunk, a bort pedig összevegyítjük a balzsamecettel meg a cukorral. Egy hőálló tálba terítjük a zöldségkeverék háromnegyedét, ráfektetjük a halat, befedjük a maradék zöldséggel, ráöntjük az ízesített bort, majd annyi forrásban lévő vízzel öntjük fel, amennyi a halat éppen ellepi. Fedő nélkül 200 fokos sütőbe toljuk, és 20-30 percig hagyjuk főni. Eztán kivesszük, hagyjuk hűlni egy keveset, végül pedig puliszkával tálaljuk. Hidegen is nagyon finom.

Megjegyzés: A neten keringő receptek mindegyikében kissé más a fűszerezés, van ahol csombor, babérlevél, lestyán is szerepel benne, a fenti recept azonban egy minimál fűszerezésű recept aszerint, ahogy a férjem leírta.

EK - 2017/10

3 megjegyzés on "Saramură de peşte, avagy "hal, lében""

Seafalcon on 2012. december 17. 10:38 írta...

Érdekes és finom étel (lehet). Hát itt Akán éppenséggel a halválaszték kicsit elmarad a deltavidéktől.

Nekem Tulceáról egy emlékem van: 1992 február közepn Sulináról utaztam haza, és még elértem az utolsó személyhajót Tulceába, mert a csatornát aznap lezárták a jég miatt. És a tulceai személyhajó állomáson az átszálláskor hatalmasat pereceltem a jeges hajóhídon. :-)

Kovács Janka on 2012. december 17. 21:26 írta...

Szerintem én ezt nagyon tudnám szeretni:)

Farci on 2012. december 19. 22:57 írta...

Nagyon guszta lett.

Related Posts with Thumbnails