2013. október 31., csütörtök

Túrós banánkenyér

Még sosem sütöttem banánkenyeret, de most kénytelen voltam, ha nem akartam kidobni 5 darab, érettségében már meglehetősen előrehaladott banánt. Jó éretten vettem, és nem fogyott el hétvégén. És ott volt a hűtőben a lejárati időhöz nagyon közeledő laktózmentes túró is, úgyhogy azt is muszáj volt felhasználni. Direkt így kerestem receptet, azaz túrós banánkenyérre, és ezt találtam, Beastie's Bistronál. Követtem az általa megadott linket, és áttanulmányoztam azt a receptet is, majd az alapanyagaimhoz igazodva a következőképpen alakult a receptem:



Túrós banánkenyér

Hozzávalók: 42 dkg nagyon érett banán, 18 dkg tehéntúró, 10 dkg fruktóz (15 dkg cukor), 2 tojás, 1,7 dl tej, 2 evőkanál olaj, 12 dkg zabpehely, 20 dkg teljes kiőrlésű liszt, 10 dkg fehérliszt, 1 csapott kávéskanál só, 1 kávéskanál sütőpor, 2 teáskanál szódabikarbóna.

Elkészítése: A banánt és a túrót villával összetörjük , majd elkeverjük a fruktózzal, a tojással, a tejjel meg az olajjal. Belekeverjük a zabpelyhet, és hagyjuk kb. negyedórát állni. Közben kimérjük a liszteket, hozzáadjuk a sót meg a növesztőszereket, és összeforgatjuk. Miután a negyedóra lejárt, a zabpelyhes masszába forgatjuk a lisztes keveréket, és alaposan összedolgozzuk. Kikent, lisztezett kb. 35 cm hosszú kalácssütő vagy őzgerincformába simítjuk, és 180 fokos sütőben (légkeverésen) sütjük kb. 20 percig, majd a hőt 150 fokra csökkentve sütjük még 20-25 percig, vagy ameddig tűpróbánál a tű tisztán jön ki a tésztából. Teljes kihűlés után szeleteljük és fogyasztjuk.

Megjegyzés: Én elkövettem egy bakit, ugyanis kicsit elszámoltam magam a cukoradaggal: a teljes adaghoz 5 dkg fruktózt tettem, és nagyon nem volt édes, sőt. A férjemnek úgy ízlett, ahogy volt, de nekünk lehetett volna édesebb. Így aztán a receptbe már a duplázott adagot írtam.

EK - 2014/4

2013. október 30., szerda

Gyors avokádókrém

Gyors vacsora volt. Szinte egyedül tüntettem el, a lányok keveset ettek belőle. Élesztőmentes rozsos-magvas kréker-kenyérrel és kápia paprikával ettük.



Gyors avokádókrém

Hozzávalók 2 személyre: 2 érett avokádó, 1 cikk fokhagyma, 1 kis maréknyi petrezselyemlevél, só, citromlé, 1 evőkanál szezámolaj.

Elkészítése: Az avokádó húsát kikaparjuk, magas falú pohárba tesszük, és rálocsoljuk a citromlevet (mehet bőven...) Hozzáadjuk a többi hozzávalót, és botmixerrel simára turmixoljuk. Ízlés szerint sózzuk, illetve savanyítjuk tovább. Krékerrel, pirítóssal, friss kenyérrel fogyasztjuk.

EK - 2014/7

2013. október 29., kedd

Karamelles-mascarponés palacsinta csipkebogyólekvárral

Mert most már ideje, hogy valami édes is kerüljön ide. Ritkán édességeztem az utóbbi időben, de azért készítettem ezt-azt. Mint pl. múltkor ezt az isteni palacsintát. Mást nem tudok mondani róla, próbáljátok ki ti is. :)



Karamelles-mascarponés palacsinta csipkebogyólekvárral

Hozzávalók a palacsintához: 15 dkg teljes kiőrlésű liszt, 10 dkg fehérliszt, 2 tojás, csipetnyi só, 1 kávéskanál sütőpor, 2 dl tej, 2-3 dl víz, 3 evőkanál olaj; a töltelékhez: 25 dkg mascarpone, 2 evőkanál barna cukor, 1,5 dl tejszín, 3-4 evőkanál csipkebogyólekvár.

Elkészítése: A cukrot karamellizáljuk, majd felöntjük a tejszínnel, és addig forraljuk kis lángon, amíg a megkeményedett cukor teljesen fel nem olvad, és a karamell enyhén be nem sűrűsödik. Hideg vízbe állítjuk, és hagyjuk jól kihűlni. A palacsintamassza hozzávalóit simára keverjük. Vízből annyit használunk hozzá, hogy jó híg masszát kapjunk eredményül (ez mindig a liszt minőségétől, milyenségétől függ). Forró serpenyőben 10-12 palacsintát sütünk belőle. A mascarponét kézi mixerrel kissé kikeverjük, majd kanalanként hozzáadagoljuk a karamell kb. 2/3-át. A palacsintákat megtöltjük 1-1 púpozott evőkanál krémmel, majd szorosan feltekerjük. A maradék karamellel és csipkebogyólekvárral meglocsolva kínáljuk.

Borjúérmék Budapest módra


Nem egy olcsó étel, az tény. Nem is gondoltam, hogy valaha elkészíthetem, hiszen honnan is szerezhetnék libamájat?! Azaz hogyan is fizethetném meg? Egyszer aztán mégiscsak kaptam. Igaz, nem hízott libamáj volt, csak "normál", de akkor is, liba volt. :) És finom volt. Nagyszerű ez az étel. Igaz, nem túlságosan egyszerű, mert kell egy kis gyakorlottság, hogy minden akkor készüljön el, amikor kell, és frissen kerüljön az asztalra, de megoldható.


Borjúérmék Budapest módra

Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg borjúbélszín, 30 dkg libamáj, olaj; a raguhoz: 2 hagyma, 1 paprika, 30 dkg csiperkegomba, 15 dkg fagyasztott zöldborsó, 1 paradicsom, olaj, só, bors, 1 teáskanál pirospaprika, ½ teáskanálnyi őrölt kömény, 1-2 csipetnyi majoránna; a tálaláshoz: szalmakrumpli vagy petrezselymes burgonya.
Elkészítése: A bélszínt kb. 2 cm vastag szeletekre vágjuk, tenyerünkkel kissé kilapítjuk, majd mindegyik szeletet bedörzsöljük kevés olajjal, és félretesszük. A libamájat megmossuk, papírtörlővel jól felitatjuk róla a vizet, majd kb. 1x1 cm-es kockákra vágjuk. A hagymát finomra aprítjuk, a paprikát és a paradicsomot kockára vágjuk, a gombát pedig felszeleteljük. Egy serpenyőben olajat forrósítunk, megdinszteljük rajta a hagymát, majd rádobjuk a paprikát, és együtt pirítjuk tovább. Ezután megszórjuk pirospaprikával, elkeverjük, és felöntjük kb. ½ dl vízzel. Hozzáadjuk a gombát, megsózzuk, megborsozzuk, és addig főzzük, míg a gomba majdnem elkészül (8-10 perc). Ekkor beletesszük a zöldborsót, néhány percig pároljuk, majd hozzáadjuk a paradicsomot, egyet-kettőt kavarunk rajta, és félre is vesszük. Időközben kb. ½ dl felforrósított olajon megpirítjuk a libamájkockákat (Egyszerre csak keveset, hogy valóban piruljon, ne főjön), majd hozzákeverhetjük a gombás raguhoz, vagy külön kínálhatjuk. Rögtön tálalás előtt jól felforrósítunk egy tapadásmentes serpenyőt, és 2-3 perc alatt mindegyik oldalukon (ha jobban átsülve szeretjük, 3-4 perc alatt) megsütjük a borjúszeleteket. A tányéron sózzuk-borsozzuk őket, majd a sült libamájjal, a gombás raguval és szalmakrumplival tálaljuk.

EK - 2013/11


2013. október 28., hétfő

Magvas rudacskák

Ez nem is recept, csak egy ötlet, bár semmi különös benne, ilyet mindenki csinál állandóan. A magvakat lehet variálni rajta, én most lenmagosat és köményeset sütöttem. A kömény nem egész volt, nem is teljesen finomra őrölt, olyan köztes. Abból kevesebbet sütöttem, és a lányok azt kapkodták el hamarabb, a fotózáshoz csak vagy 2 darab maradt.




Magvas rudacskák

Hozzávalók kb. 30 darabhoz: 40 dkg leveles tészta, 1 tojás, kevés liszt, különféle magvak: lenmag, szezámmag, köménymag, napraforgó- vagy tökmag stb.

Elkészítése: Lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk a leveles tésztát, megkenjük felvert tojással, megszórjuk magvakkal, majd éles késsel kb. 10 cm hosszú és 2 cm széles csíkokra vágjuk. Sütőpapíros tepsire helyezzük, majd 220 fokra előmelegített sütőben aranysárgára sütjük.

Megjegyzés: A különféle magvakkal megszórt rudak a legegyszerűbben elkészíthető rágcsálni valók. Minimális alapanyag kell hozzá, és minimális a munkabefektetés is. Bármiylen maggal megszórhatjuk, sőt, akár reszelt sajttal, pirospaprikával is. Fontos hogy nagyon forró sütőbe toljuk a tepsit, így szép magasra nőnek a rudak.

KT - 2013/11

2013. október 25., péntek

Gombás, aszalt paradicsomos pulykaragu

Múltkoriban az egyik áruházban bevásároltam fűszerekkel. Többek között wasabi-port és Jambalaya fűszerkeveréket is vettem. Ez utóbbit próbáltam ki először, egymás után két ételhez használtam, pulykahúst ízesítettem vele. A jambalaya igazából egy rizses-húsos fogás, ami a Karib-tenger vidékéről származik. Éppen ezért nem tudom, hogy a fűszerkeverék, amit vettem, mennyire igazi vagy eredeti, (megtaláltam, pont ilyen volt!) de hogy finom volt, az biztos. És az alapanyagok mind olyasmik voltak, amiket amúgyis használunk a mindennapi életben, csak lehet nem ilyen kombinációban, és lehet nem ennyi mindent egyszerre. Mindkét fogás nagyon finom volt vele. Az alábbi étel készült másodiknak, az előzőtől megmaradt pulykahússal. A pillanat szülte az ételt, azt tettem bele, ami éppen a kezem ügyébe került. Gyorsan kellett meglennie.



Gombás, aszalt paradicsomos pulykaragu

Hozzávalók 4 személyre: 40 dkg pulykamell, 3-4 nagy csiperkegomba, 1 arasznyi póréhagyma (zöldesebb része, a kontraszt kedvéért), 6-7 darab aszalt paradicsom, 2 cikk fokhagyma, 2 teáskanál Jambalaya-fűszerkeverék, só, bors, 3-4 evőkanál olaj.

Elkészítése: A pulykamellet kis kockákra vágjuk, majd a felforrósított olajon fehéredésig pirítjuk. Hozzáadjuk a felszeletelt gombát, és addig pároljuk együtt, amíg a gomba is kissé össze nem esik. Ekkor adjuk hozzá a félbevágott, majd felcsíkozott póréhagymát, a zúzott fokhagymát meg a 2-3 darabba vágott aszalt paradicsomot, megszórjuk a fűszerkeverékkel, illetve sóval meg borssal, és fedő alatt 5-6 percig pároljuk együtt. Ha szükséges, kevés vizet is öntünk alá. Végül majdnem zsírjára sütjük, és már tálalhatjuk is. Mi friss kenyérrel ettük, de főtt tésztával vagy rizzsel, krumplipürével is ehető. Húsnapon ehető, természetesen köret nélkül.

2013. október 24., csütörtök

Paradicsomleves mandulával főzés nélkül

Ha most nyár lenne, és friss paradicsomból készítettem volna, akkor egyből nyers paradicsomlevest írtam volna címnek. De minthogy ilyenkor már nem veszek friss paradicsomot, s így ez a leves is konzervből készült, hát csak főzés nélkülinek nevezem. De akárhogyan is neveznénk, nagyon finom, laktató, és egészséges. Próbáljátok ki ti is, nem fogjátok bánni!



Paradicsomleves mandulával főzés nélkül

Hozzávalók 2 személyre: 5-6 friss paradicsom vagy 7-8 paradicsom konzervből, levével együtt, 1/2 zöld paprika, 2 cikk fokhagyma, 1 teáskanál szárított bazsalikom (persze, friss is lehet), 2 evőkanál balzsamecet, 3 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál méz vagy agavészirup, só, esetleg bors (de nem muszáj), 1/2-1 dl víz, 1 maréknyi mandula durvára darálva.

Elkészítése: A zöldségeket magas falú pohárba vagy edénybe pakoljuk, és botmixerrel simára turmixoljuk. Hozzáadjuk az ízesítőket és annyi vizet, amennyire hígíteni szeretnénk, és ismét jól összemixeljük. Ha szükséges, utánaízesítünk, majd tányérokba öntjük, meglocsoljuk néhány csepp olívaolajjal és megszórjuk durvára darált mandulával. A lányaim pirított kenyérkockákat is kaptak hozzá.

Kertész - 2013/tél

2013. október 23., szerda

Fasírtos saláta

Avagy hogyan lakik jól 4 ember 5 fasírttal? Hát salátát készít belőle! :)
Szóval, adott néhány maradék marhafasírt, már csak némi friss zöldség kell hozzá, és valamiylen finom, tartalmas mártás, öntet. Ami pedig elkészül belőle, éppen elüti az éhséget arra az időre, amíg megcsinálunk egy másik fogást. (Mondjuk nekem éppen ebéd volt... :))



Friss saláta maradék fasírttal, tejfölös öntettel

Hozzávalók 4 személyre: 2 nagy maréknyi bébispenót, 2 nagy maréknyi madárbegysaláta, 2 endívia(vagy cikória), 2 közepes sárgarépa, 5 fasírt (vagy amennyi van), 2 marék fekete olajbogyó, só, kevés citromlé; az öntethez: 3 dl tejföl (vagy joghurt), 2 cikk zúzott fokhagyma, 3 evőkanál olívaolaj, só, fehér bors.

Elkészítése: A spenótot és a madárbegysalátát megmossuk, és a vizet jól lerázzuk róluk. Az endíviát leveleire szedjük, majd vékony csíkokra vágjuk. A sárgarépát nagyon vékonyra szeleteljük, a fasírtot tetszés szerint daraboljuk. Az előkészített hozzávalókat tálba tesszük az olajbogyóval együtt, enyhén megsózzuk, meglocsoljuk citromlével, és összeforgatjuk. Az öntet hozzávalóit összekeverjük, majd ki-ki ízlés szerint locsolja a salátaadagjára. Húsnapon ehető.

2013. október 22., kedd

Paradicsomos borjúragu wasabival ízesítve

Volt némi maradék borjúhúsom, amiből már nem lehetett egyebet kihozni, mint pörköltfélét. No, de ki mondta, hogy az nem jó? A hagyományos pörköltet kockára vágott paradicsommal dobtam fel, illetve az éppen akkor beszerzett wasabi-porral ízesítettem. Nagyon finom lett. Igaz, még kísérletezgetnem kell egy kicsit et a wasabi-ízesítést, mert azt hiszem, nem jól csináltam. Együtt főztem a raguval, és az volt az érzésem, hogy illan az íze meg az "ereje" is. Legközelebb megpróbálom úgy, hogy a végén teszem az ételhez.



Paradicsomos borjúragu wasabival

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg borjúhús (nekem comb és bélszínmaradék volt vegyesen), 2 nagy hagyma, 1/2 zöld paprika, 1 teáskanál pirospaprika, 3-4 hámozott paradicsom (konzervből), olaj, só, bors, wasabi-por, 1 púpozott evőkanál étkezési keményítő; a körethez: 20 dkg köles, só, olívaolaj.

Elkészítése: A hagymát csíkokra vágjuk, megdinszteljük kevés olajon, amjd hozzáadjuk a kockára vágott paprikát is. Megszórjuk pirospaprikával, elkavarjuk, majd felöntjük kevés vízzel, és összerotyogtatjuk. Hozzáadjuk a kis kockákra vágott borjúhúst, összeforgatjuk, majd feölöntjük annyi vízzel, amennyi a húst jól ellepi. Sózzuk, borsozzuk, és addig főzzük fedő alatt, amíg a hús teljesen meg nem puhul. Ha szükséges, az elfővő vizet forró vízzel pótolgatjuk. Ekkor hozzáadjuk a kockára vágott paradicsomot, 1-2 percig rotyogtatjuk, majd besűrítjük a kevés hideg vízzel elkevert keményítővel. Tetszés szerint vízzel hígítjuk, utánasózunk-borsozunk, jól kiforraljuk, illetve wasabi-porral ízesítjük. Időközben a kölest megmossuk, két és félszeres mennyiségű hideg vízben főni tesszük, megsózzuk, és 10-15 perc alatt megfőzzük. Ezután lefedjük, hogy a kölesszemek beszívják az összes vizet. Rálocsolunk 2-3 evőkanál olívaolajat, és jól összekavarjuk. A ragut kölessel tálaljuk.

Megjegyzés: Wasabi helyett reszelt tormát is használhatunk, illetve emellett őrölt mustármaggal is ízesíthetjük a ragut.

2013. október 21., hétfő

Frankfurti leves

Még sosem készítettem eddig frankfurti levest, több okból is. Az első, hogy nekem eléggé fura a krumpli-káposzta páros. A második, hogy kelkáposztát eddig életemben egyszer vettem-ettem. A harmadik, hogy virslit nagyon ritkán veszünk, a negyedik pedig, hogy valahogy mindig taszított azoknak a leveseknek a látványa, amelyeket ilyen névvel illettek (legalábbis azoké, amelyeket én láttam), mert olyan trutyisak voltak, ahogy mondanánk "csöpögtek" a rántástól.

Nos, a fentiekhez képest, és azok fényében, amit én főztem, az egy isteni leves lett, a család minden tagjának ízlett kicsitől nagyig. Nem is volt második utána, eléggé laktató volt magában is. Fogom még készíteni. Újításom, hogy nem tettem bele pirospaprikát, hanem egy sárgarépát reszeltem finomra, és dinszteltem meg a hagymával együtt, ettől ilyen szép sárga a színe, illetve rántás helyett tojásos tejföllel legíroztam.



Frankfurti leves

Hozzávalók 4-5 személyre: 50 dkg krumpli, 15 dkg kelkáposztalevél, 1 hagyma, 1 kisebb sárgarépa, 2 nagy cikk fokhagyma, 20 dkg (csirke)virsli, 3-4 evőkanál olaj, 1 tojássárgája, 15 dkg tejföl, só, citromlé.

Elkészítése: A hagymát finomra vágjuk, és félig megdinszteljük az olajon. Ekkor rádobjuk a finomra reszelt sárgarépát és 2-3 percig együtt is dinszteljük, állandóan kavargatva. Ezután rádobjuk a meghámozott, kockára vágott krumplit, megsózzuk, és jól összeforgatjuk. Felöntjük kb. 2 l vízzel (vagy esetleg hús- vagy zöldségalaplével), felforraljuk, és addig főzzük mérsékelt lángon, amíg a krumpli félpuha nem lesz. A kelkáposzta külső, sötétebb zöld leveleit lefejtjük, alaposan megmossuk, kivágjuk vastag erezetét, majd kockára vágjuk. Amikor a krumpli félpuhára főtt, hozzáadjuk a káposztát meg a finomra aprított fokhagymát, és addig főzzük tovább, amíg a krumpli és a káposzta is teljesen meg nem puhul. Ekkor hozzáadjuk a karikára vágott virslit (ha igen besűrűsödött volna, most hígíthatjuk még kevés vízzel), lobbantunk egyet-kettőt rajta, és elzárjuk alatta a gázt. A tojássárgáját simára keverjük a tejföllel, kicsinként hozzákeverünk 2-3 merőkanálnyi forró levet, majd az egészet visszaöntjük a leveshez, és jól összekavarjuk. Ha szükséges, utánasózunk, és kevés citromlével ízesítjük.

Tipp: Ha valaki nem szereti a kelkáposzta külső, harsányzöld leveleit, használja fel a belső halványabbakat. Nekem éppen a kontraszt tetszett.

EK - 2013/11

Sajttal töltött pulykamell Wellington módra

Még sosem készítettem Wellington módra semmit, pedig nagyon kecsegtető volt mindig. De bélszínnel most sem mertem bevállalni, mert mindig attól félek, hogy nem sül át teljesen annyi idő alatt, mi meg nem szeretjük a nyers húst. És bár tudom, hogy az eredeti fogás bélszínnel készül, azért ez a pulykás változat sem éppen kutya! Az én újításom benne az, hogy középen nem egy sima húsdarab található, hanem sajttal töltöttem meg a húst. Nagyon ízlett mindenkinek.



Sajttal töltött pulykamell Wellington módra

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg kicsontozott pulykamell, 15 dkg sajt, só, bors, olaj, 40 dkg leveles tészta, 1-2 evőkanál liszt; a töltelékhez: 1 hagyma, 1 zöld és 1 piros húsú paprika, 30 dkg gomba, 1 tojás, 4-5 evőkanál zsemlemorzsa, só, bors, olaj; a tálaláshoz: párolt karfiol és bébirépa.

Elkészítése: A pulykamellet úgy vágjuk, hogy egy nagyobb téglalapot nyerjünk belőle. Mindkét oldalát megszórjuk sóval és borssal, majd félretesszük állni egy keveset. A sajtot vékony szeletekre vágjuk, majd ráfektetjük a kiterített húslapra, és a lehető legszorosabban feltekerjük. A tekercset belecsavarjuk egy olajjal megkent alufóliadarabba, végeit jól leszorítjuk, majd hőálló tálba tesszük, ujjnyi vizet öntünk alá, és 180 fokra előmelegíett sütőben, légkeverésen 30-35 perc alatt megsütjük. Kivesszük, és a fóliában hagyjuk teljesen kihűlni. A töltelékhez a finomra aprított hagymát megdinszteljük kevés olajon, rádobjuk a kockára vágott paprikákat meg a felszeletelt gombát, és addig pároljuk, amíg minden meg nem puhul, és össze nem esik. Végül zsírjára sütjük, sóval és borssal ízesítjük, majd félretesszük, és kihűtjük. A hústekercset és a gpmbás ragut előző nap is elkészíthetjük, hogy jól kihűlhessenek. Másnap a ragut aprítógépben vagy botmixerrel pépesítjük, és hozzáadjuk a tojássárgáját meg annyi zsemlemorzsát, amennyi szükséges, hogy ne legyen túl nedves, de kenhető is legyen. Sóval-borssal utánaízesítünk. A leveles tésztát lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, széleiből levághatunk egy-egy vékony csíkot a díszítéshez, majd egyik felére rásimítjuk a gombás pép egyharmadát. Ráhelyezzük a fóliából kivett tekercset, arra rásimítjuk a maradék pépet, a tészta széleit megkenegetjük tojásfehérjével, majd szépen ráhajtogatjuk a tekercsre. Végeinél a tésztát vagy behajtjuk a tekercs alá, vagy már eleve csak akkorára nyújtjuk, hogy ne legyen a húsnál sokkal hosszabb. Tetejét lekenjük tojásfehérjével, ha levágtuk a csíkokat, tetszés szerint kidíszítjük velük, és 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. 20-25 perc alatt szép aranysárgára sütjük. A mellé tálalt karfiolt és bébirépát ekkor készíthetjük el. Párolhatjuk kevés sós vízben vagy vajban. Sóval, esetleg fehérborssal ízesítjük.
A leveles tészta ellenére ehető húsnapon ebben a felállásban is.

EK - 2013/11





2013. október 20., vasárnap

Kacsamáj karamellizált almával

Múltkor, "próbából", vettem néhány kacsa- és libamájat. Ez utóbbi nem hízott liba mája volt, hanem csak egyszerű libáé, de célzottan vettem, egy bizonyos fogáshoz. A kacsát csak úgy, mellette, mert volt. De aztán ebben a finomságban végezte, ami - amennyire gyorsan elkészül - annyira finom is. A leírása azt hiszem, hosszabb, mint az elkészítése... :)



Kacsamáj karamellizált almával

Hozzávalók 4 személyre: 8 kacsamáj, 4-6 alma (mérettől függően), 3-4 evőkanál olaj, 2 evőkanál barna nádcukor, 1/2 citrom, bors, csipetnyi só, csipetnyi fahéj (elhagyható).

Elkészítése: A kacsamájat megmossuk, eltávolítjuk róla a lelógó, oda nem illő részeket, majd kettévágjuk őket. Ha a nagyobbik lebeny túl nagy, akkor azt is elvághatjuk kétfelé. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a májdarabokat, mindegyikre cseppentünk1-2 csepp olajat, enyhén megszórjuk borssal, majd lefedjük, és 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Kb. 5 perc múlva a májdarabokat megfordítjuk, megszórjuk borssal a másik felüket is, fedő nélkül visszatoljuk 2-3 percre, és hagyjuk kissé megpirulni őket. Amígy a máj sül, az almát alaposan megmossuk, csumáját kifúrjuk, héjastól 7-8 mm vastag szeletekre vágjuk, és mindkét oldalukat bedörzsöljük citrommal. Igyekezzünk annyi szeletet vágni, ahány darabka májunk van. Egy nagy serpenyőben felforrósítjuk a maradék olajat, beletesszük a cukrot, és kavargatva megolvasztjuk. Rátesszük az almakarikákat, 1 perc után megfordítjuk a másik felükre, és hagyjuk, hogy a karamell azt az oldalukat is kissé bevonja. Ezután fölöntjük kb. 1/2 dl vízzel, megszórjuk 1 csipetnyi sóval és esetleg fahéjjal (én ez utóbbit nem tettem, mert nem jutott eszembe) és gyakran forgatgatva az almákat, hagyjuk megpuhulni. Amikor a víz elpárolgott, az almakarikákat tálra/tányérokra helyezzük, rátesszük a sütőből kivett májdarabokat és azonnal tálaljuk.

Megjegyzés: Ez az étel csak akkor jó, ha abszolút frissen, forrón kerül az asztalra, igyekezzünk úgy időzíteni, hogy ahogy elkészül, máris lehessen enni. Ha a májak a sütőben elkezdenének szétrobbanni, amikor fedő nélkül toljuk vissza a tepsit, akkor vegyük ki, és fedjük vissza, fedő nélkül azonban könnyebben pirulnak. Lehet serpenyőben is sütni, de úgy túl hosszadalmas lenne a művelet, hiszen nem lehet 2-3 darabnál többet pirítani egyszerre. És nem mellesleg az olaj is nagyon fröcsköl, illetve a májdarabok is "pukkanhatnak".

2013. október 12., szombat

Meggyes diplomatatorta kétféle kivitelben

A torták a barátnőm kislányának születésnapjára készültek. Már rendszeresen én készítem a tortáit, mert azt mondta, "sütőedith-tortát" kér. :) A szögletes változat, ami kereken 4 kiló volt, a nagy családi összejövetelre készült, a kisebb, kerek torta pedig az osztálybulira. A kislány éppen most kezdte az iskolát, ezért a torta színes betűket, illetve a kedvenc Micimackófigurát kapta díszítésül (a figura vásárolt, nem én készítettem).

A torták majdnem egyformák voltak, a különbség csupán annyi volt, hogy a kerek torta lapjait színesre sütöttem: alul zöld, középen sárga, fölül meg piros lapok tették színessé, érdekessé a tortát, a nagy torta lapjai pedig hagyományos, sárga lapok voltak, házi tojásból. A krémje tojásos pépből készült, felvert tejszínhabbal és sok-sok meggyel. A díszítés sima tejszínhab.
Mondjuk, kissé infarktust kaptam, amikor rájöttem, hogy az összes (1,6 l habtejszínből vert) tejszínhabot bepépeztem-meggyeztem, és nem volt, mivel díszítenem, de szerencsére vlt még itthon tejszínem, és megoldottam a dolgot. A két adag krém meg szükségesnek bizonyult ennyi laphoz. A végeredményt az este tízkor kapott telefon méltatta: "Hát, Edith, ismét felülmúltad önmagadat! Mindenki csak mondta: milyen finom! De vajon hogyan készült? Mert tejszínhabos, de mégsem csak tejszínhab, olyan krémes!. :) És Brigi megevett egy teljes szeletet (csak ímmel-ámmal szokott néhány falatot enni), illetve Lóri 2 egész szeletet evett meg, pedig ő aztán igazán nem szokott tortát enni!"
Ennél nagyobb dicséret és öröm nem is kell, minthogy ízlik valakinek az, amit készítesz. :)


2013. október 10., csütörtök

Spenótos-túrós rétes

"Több "szálból" született ez a rétes... Múltkor egy áruházban olyat láttam és vettem, amit eddig még soha: füstölt tehéntúrót. Nagyon finom, különleges volt. Ugyanakkor szép friss bébispenótot kaptam, és megvettem, jó lesz salátának - alapon. Majd térülve-fordulva, a mélyhűtött késztermékeknél valamilyen kerek süteményfélét fedeztem fel a dobozon, olyasmit, ami alább is látható. Otthon már nem emlékeztem a nevére, csak valami käsekuchen rémlett már, de ilyen néven semmi olyasmi kinézetűt nem találtam a neten. Bloggertársaknál is érdeklődtem, de senki sem tudott közelebbivel segíteni, így aztán természetesen, mentem a magam feje után. Végülis, már úgyis eleve volt egy bizonyos elképzelésem, azt valósítottam meg. A végeredmény egy különleges ízű sós sütemény lett, ami szerintem bármilyen étkezéshez kiváló. Én rájártam rendesen...



Spenótos-túrós csigarétes

Hozzávalók: 15 réteslap, 20 dkg tejföl, 1-1,5 dl olaj, 1 tojás; a töltelékhez: 35 dkg juhtúró, 20 dkg füstölt tehéntúró, 1 csapott teáskanál bors, 2-3 cikkfokhagyma vagy 1 teáskanál fokhagymapor, 2 nagy marék bébispenót; a tálaláshoz: tejföl vagy fokhagymás tejföl.

Elkészítése: Egy kb. 30 cm átmérőjű pitesütő formát vékonyan kikenünk olajjal, és félretesszük. A kétféle túrót összemorzsoljuk, jól összekeverjük, majd ízesítjük borssal és zúzott fokhagymával (morzsásnak kell maradnia). A tejfölt simára keverjük az olajjal. Ezután megtöltjük a réteslapokat. Az elsőt leterítjük, jól megkenjük olajos tejföllel, ráterítjük a következőt, azt is megkenjük, majd befedjük egy harmadikkal. Ekkor megfordítjuk őket, hogy a legelső kerüljön fölül (ez már kicsit megpuhul, átázik, könnyebben szakad), ezt is kissé átkenjük még, majd az egyik hosszanti oldalára egy csíkban rászórjuk a túrókeverék 1/5-ét. A spenótot is nagyjából 5 felé osztjuk, egy részét eloszlatjuk a túró tetején, majd a réteslapot feltekerjük (nem túl szorosan, de nem is lazán). A kapott tekercset a sütőforma közepére téve csigaszerűen feltekerjük.  Az előző műveletet megismételjük a többi réteslappal és töltelékkel is. Az újabb tekercseket mindig az előző végéhez illesztjük, és csigaszerűen tovább tekerjük, amíg a forma meg nem telik. Ekkor, ha marad tejfölös keverék, összevegyítjük a felvert tojással (ha nem marad, egyszerűen tojással kenjük le), és rákenjük a rétes tetejére. 180 fokos sütőben 25-30 percig sütjük, majd ha szükséges, 200 fokon még néhány perc alatt rápirítunk, hogy a teteje aranybarna legyen. Tálalás előtt hagyjuk hűlni egy keveset, és ki-ki ízlés szerint fogyasztja önmagában, vagy sima, esetleg fokhagymás tejföllel.

Megjegyzés: Füstölt tehéntúró helyett természetesen normál túróval is készíthető. A túrók sósságának függvényében a tölteléket ízlés szerint sózzuk (vagy sem:D). Nekem nem kellett pluszban sózni.
Az olaj mennyisége változhat a tejföl sűrűségétől függően. Az én tejfölöm nagyon sűrű volt, kb. másfél dl olajjal "hígítottam".


2013. október 7., hétfő

Almás-diós lepény vagy pite

Még mindig nem vagyok biztos benne, hogy melyik a pite és melyik a lepény. Úgyhogy ebből kiindulva azt sem tudom, hogy ezt a finom süteményt minek nevezzek, de inább ki-ki döntse el magának. Lepény avagy pite, nekünk mindegy volt. Istenire sikeredett. Melegen, hidegen egyaránt mennyei volt. És még egészséges is. No meg ízességét az is fokozta, hogy négyféle (jonatán, pónyik, cigány- és sóvári) kerti almát használtam fel hozzá, olyan almát, ami a saját kertünkben termett, és amit csak a Jóisten permetezett esővel, esetleg porral. :)



Almás-diós lepény vagy pite

Hozzávalók a tésztához: 15 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 15 dkg finomliszt, 2 teáskanál fruktóz, 8 dkg kókuszzsír, 1 tojás (vagy 2 tojásfehérje), 1/2 kávéskanál só, 1 csapott teáskanál sütőpor, 5-6 evőkanál hideg tej; a töltelékhez: 6-7 közepes alma, 1/2 citrom, 10 dkg dióbél, 4 evőkanál fruktóz, 2 dl habtejszín, 2 tojássárgája; továbbá: kókuszzsír, liszt.

Elkészítése: A lisztekhez hozzáadjuk a fruktózt, a sót meg a sütőport, majd összemorzsoljuk a kókuszzsírral. Hozzáadjuk a tojást is, majd annyi tejet dolgozunk még hozzá, hogy a massza jó összeálljon. Lisztezett felületen körré nyújtjuk, és kibéleljük vele a kevés kókuszzsírral megkent, kb. 30 cm átmérőjű sütőformát. A formát a hűtőbe tesszük, és ott tartjuk, amíg a többivel elkészülünk. Az almát meghámozzuk, félbevágjuk, és a felezett almákat bedörzsöljük citrommal (a közepükbe néhány csepp citromlevet csepegtetünk.). A dióbelet megdaráljuk. A habtejszínt felverjük 2 evőkanál fruktózzal, majd simára keverjük a tojássárgájával. A formát kivesszük a hűtőből, óvatosan beleöntjük a tojásos-tejszínes masszát, és megszórjuk a dióbéllel. A fél almákat vékony szeletekre vágjuk, és kissé rézsútosra csúsztatva őket elhelyezzük a sütemény tetején. Végül megszórjuk a maradék fruktózzal, és 200 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt megsütjük. Szeletelés előtt kb. negyedórát pihentetjük. Hidegen is nagyon finom.

Megjegyzés: A tésztában a fruktóz kiváltható 2 csapott evőkanál porcukorral, a töltelékhez használt gyümölcscukor pedig 5-6 evőkanálnyi cukorral cserélhető le.


2013. október 31., csütörtök

Túrós banánkenyér

Bejegyezte: sedith dátum: 20:40 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Még sosem sütöttem banánkenyeret, de most kénytelen voltam, ha nem akartam kidobni 5 darab, érettségében már meglehetősen előrehaladott banánt. Jó éretten vettem, és nem fogyott el hétvégén. És ott volt a hűtőben a lejárati időhöz nagyon közeledő laktózmentes túró is, úgyhogy azt is muszáj volt felhasználni. Direkt így kerestem receptet, azaz túrós banánkenyérre, és ezt találtam, Beastie's Bistronál. Követtem az általa megadott linket, és áttanulmányoztam azt a receptet is, majd az alapanyagaimhoz igazodva a következőképpen alakult a receptem:



Túrós banánkenyér

Hozzávalók: 42 dkg nagyon érett banán, 18 dkg tehéntúró, 10 dkg fruktóz (15 dkg cukor), 2 tojás, 1,7 dl tej, 2 evőkanál olaj, 12 dkg zabpehely, 20 dkg teljes kiőrlésű liszt, 10 dkg fehérliszt, 1 csapott kávéskanál só, 1 kávéskanál sütőpor, 2 teáskanál szódabikarbóna.

Elkészítése: A banánt és a túrót villával összetörjük , majd elkeverjük a fruktózzal, a tojással, a tejjel meg az olajjal. Belekeverjük a zabpelyhet, és hagyjuk kb. negyedórát állni. Közben kimérjük a liszteket, hozzáadjuk a sót meg a növesztőszereket, és összeforgatjuk. Miután a negyedóra lejárt, a zabpelyhes masszába forgatjuk a lisztes keveréket, és alaposan összedolgozzuk. Kikent, lisztezett kb. 35 cm hosszú kalácssütő vagy őzgerincformába simítjuk, és 180 fokos sütőben (légkeverésen) sütjük kb. 20 percig, majd a hőt 150 fokra csökkentve sütjük még 20-25 percig, vagy ameddig tűpróbánál a tű tisztán jön ki a tésztából. Teljes kihűlés után szeleteljük és fogyasztjuk.

Megjegyzés: Én elkövettem egy bakit, ugyanis kicsit elszámoltam magam a cukoradaggal: a teljes adaghoz 5 dkg fruktózt tettem, és nagyon nem volt édes, sőt. A férjemnek úgy ízlett, ahogy volt, de nekünk lehetett volna édesebb. Így aztán a receptbe már a duplázott adagot írtam.

EK - 2014/4

2013. október 30., szerda

Gyors avokádókrém

Bejegyezte: sedith dátum: 15:50 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Gyors vacsora volt. Szinte egyedül tüntettem el, a lányok keveset ettek belőle. Élesztőmentes rozsos-magvas kréker-kenyérrel és kápia paprikával ettük.



Gyors avokádókrém

Hozzávalók 2 személyre: 2 érett avokádó, 1 cikk fokhagyma, 1 kis maréknyi petrezselyemlevél, só, citromlé, 1 evőkanál szezámolaj.

Elkészítése: Az avokádó húsát kikaparjuk, magas falú pohárba tesszük, és rálocsoljuk a citromlevet (mehet bőven...) Hozzáadjuk a többi hozzávalót, és botmixerrel simára turmixoljuk. Ízlés szerint sózzuk, illetve savanyítjuk tovább. Krékerrel, pirítóssal, friss kenyérrel fogyasztjuk.

EK - 2014/7

2013. október 29., kedd

Karamelles-mascarponés palacsinta csipkebogyólekvárral

Bejegyezte: sedith dátum: 20:48 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Mert most már ideje, hogy valami édes is kerüljön ide. Ritkán édességeztem az utóbbi időben, de azért készítettem ezt-azt. Mint pl. múltkor ezt az isteni palacsintát. Mást nem tudok mondani róla, próbáljátok ki ti is. :)



Karamelles-mascarponés palacsinta csipkebogyólekvárral

Hozzávalók a palacsintához: 15 dkg teljes kiőrlésű liszt, 10 dkg fehérliszt, 2 tojás, csipetnyi só, 1 kávéskanál sütőpor, 2 dl tej, 2-3 dl víz, 3 evőkanál olaj; a töltelékhez: 25 dkg mascarpone, 2 evőkanál barna cukor, 1,5 dl tejszín, 3-4 evőkanál csipkebogyólekvár.

Elkészítése: A cukrot karamellizáljuk, majd felöntjük a tejszínnel, és addig forraljuk kis lángon, amíg a megkeményedett cukor teljesen fel nem olvad, és a karamell enyhén be nem sűrűsödik. Hideg vízbe állítjuk, és hagyjuk jól kihűlni. A palacsintamassza hozzávalóit simára keverjük. Vízből annyit használunk hozzá, hogy jó híg masszát kapjunk eredményül (ez mindig a liszt minőségétől, milyenségétől függ). Forró serpenyőben 10-12 palacsintát sütünk belőle. A mascarponét kézi mixerrel kissé kikeverjük, majd kanalanként hozzáadagoljuk a karamell kb. 2/3-át. A palacsintákat megtöltjük 1-1 púpozott evőkanál krémmel, majd szorosan feltekerjük. A maradék karamellel és csipkebogyólekvárral meglocsolva kínáljuk.

Borjúérmék Budapest módra

Bejegyezte: sedith dátum: 15:16 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

Nem egy olcsó étel, az tény. Nem is gondoltam, hogy valaha elkészíthetem, hiszen honnan is szerezhetnék libamájat?! Azaz hogyan is fizethetném meg? Egyszer aztán mégiscsak kaptam. Igaz, nem hízott libamáj volt, csak "normál", de akkor is, liba volt. :) És finom volt. Nagyszerű ez az étel. Igaz, nem túlságosan egyszerű, mert kell egy kis gyakorlottság, hogy minden akkor készüljön el, amikor kell, és frissen kerüljön az asztalra, de megoldható.


Borjúérmék Budapest módra

Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg borjúbélszín, 30 dkg libamáj, olaj; a raguhoz: 2 hagyma, 1 paprika, 30 dkg csiperkegomba, 15 dkg fagyasztott zöldborsó, 1 paradicsom, olaj, só, bors, 1 teáskanál pirospaprika, ½ teáskanálnyi őrölt kömény, 1-2 csipetnyi majoránna; a tálaláshoz: szalmakrumpli vagy petrezselymes burgonya.
Elkészítése: A bélszínt kb. 2 cm vastag szeletekre vágjuk, tenyerünkkel kissé kilapítjuk, majd mindegyik szeletet bedörzsöljük kevés olajjal, és félretesszük. A libamájat megmossuk, papírtörlővel jól felitatjuk róla a vizet, majd kb. 1x1 cm-es kockákra vágjuk. A hagymát finomra aprítjuk, a paprikát és a paradicsomot kockára vágjuk, a gombát pedig felszeleteljük. Egy serpenyőben olajat forrósítunk, megdinszteljük rajta a hagymát, majd rádobjuk a paprikát, és együtt pirítjuk tovább. Ezután megszórjuk pirospaprikával, elkeverjük, és felöntjük kb. ½ dl vízzel. Hozzáadjuk a gombát, megsózzuk, megborsozzuk, és addig főzzük, míg a gomba majdnem elkészül (8-10 perc). Ekkor beletesszük a zöldborsót, néhány percig pároljuk, majd hozzáadjuk a paradicsomot, egyet-kettőt kavarunk rajta, és félre is vesszük. Időközben kb. ½ dl felforrósított olajon megpirítjuk a libamájkockákat (Egyszerre csak keveset, hogy valóban piruljon, ne főjön), majd hozzákeverhetjük a gombás raguhoz, vagy külön kínálhatjuk. Rögtön tálalás előtt jól felforrósítunk egy tapadásmentes serpenyőt, és 2-3 perc alatt mindegyik oldalukon (ha jobban átsülve szeretjük, 3-4 perc alatt) megsütjük a borjúszeleteket. A tányéron sózzuk-borsozzuk őket, majd a sült libamájjal, a gombás raguval és szalmakrumplival tálaljuk.

EK - 2013/11


2013. október 28., hétfő

Magvas rudacskák

Bejegyezte: sedith dátum: 22:33 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Ez nem is recept, csak egy ötlet, bár semmi különös benne, ilyet mindenki csinál állandóan. A magvakat lehet variálni rajta, én most lenmagosat és köményeset sütöttem. A kömény nem egész volt, nem is teljesen finomra őrölt, olyan köztes. Abból kevesebbet sütöttem, és a lányok azt kapkodták el hamarabb, a fotózáshoz csak vagy 2 darab maradt.




Magvas rudacskák

Hozzávalók kb. 30 darabhoz: 40 dkg leveles tészta, 1 tojás, kevés liszt, különféle magvak: lenmag, szezámmag, köménymag, napraforgó- vagy tökmag stb.

Elkészítése: Lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk a leveles tésztát, megkenjük felvert tojással, megszórjuk magvakkal, majd éles késsel kb. 10 cm hosszú és 2 cm széles csíkokra vágjuk. Sütőpapíros tepsire helyezzük, majd 220 fokra előmelegített sütőben aranysárgára sütjük.

Megjegyzés: A különféle magvakkal megszórt rudak a legegyszerűbben elkészíthető rágcsálni valók. Minimális alapanyag kell hozzá, és minimális a munkabefektetés is. Bármiylen maggal megszórhatjuk, sőt, akár reszelt sajttal, pirospaprikával is. Fontos hogy nagyon forró sütőbe toljuk a tepsit, így szép magasra nőnek a rudak.

KT - 2013/11

2013. október 25., péntek

Gombás, aszalt paradicsomos pulykaragu

Bejegyezte: sedith dátum: 9:17 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Múltkoriban az egyik áruházban bevásároltam fűszerekkel. Többek között wasabi-port és Jambalaya fűszerkeveréket is vettem. Ez utóbbit próbáltam ki először, egymás után két ételhez használtam, pulykahúst ízesítettem vele. A jambalaya igazából egy rizses-húsos fogás, ami a Karib-tenger vidékéről származik. Éppen ezért nem tudom, hogy a fűszerkeverék, amit vettem, mennyire igazi vagy eredeti, (megtaláltam, pont ilyen volt!) de hogy finom volt, az biztos. És az alapanyagok mind olyasmik voltak, amiket amúgyis használunk a mindennapi életben, csak lehet nem ilyen kombinációban, és lehet nem ennyi mindent egyszerre. Mindkét fogás nagyon finom volt vele. Az alábbi étel készült másodiknak, az előzőtől megmaradt pulykahússal. A pillanat szülte az ételt, azt tettem bele, ami éppen a kezem ügyébe került. Gyorsan kellett meglennie.



Gombás, aszalt paradicsomos pulykaragu

Hozzávalók 4 személyre: 40 dkg pulykamell, 3-4 nagy csiperkegomba, 1 arasznyi póréhagyma (zöldesebb része, a kontraszt kedvéért), 6-7 darab aszalt paradicsom, 2 cikk fokhagyma, 2 teáskanál Jambalaya-fűszerkeverék, só, bors, 3-4 evőkanál olaj.

Elkészítése: A pulykamellet kis kockákra vágjuk, majd a felforrósított olajon fehéredésig pirítjuk. Hozzáadjuk a felszeletelt gombát, és addig pároljuk együtt, amíg a gomba is kissé össze nem esik. Ekkor adjuk hozzá a félbevágott, majd felcsíkozott póréhagymát, a zúzott fokhagymát meg a 2-3 darabba vágott aszalt paradicsomot, megszórjuk a fűszerkeverékkel, illetve sóval meg borssal, és fedő alatt 5-6 percig pároljuk együtt. Ha szükséges, kevés vizet is öntünk alá. Végül majdnem zsírjára sütjük, és már tálalhatjuk is. Mi friss kenyérrel ettük, de főtt tésztával vagy rizzsel, krumplipürével is ehető. Húsnapon ehető, természetesen köret nélkül.

2013. október 24., csütörtök

Paradicsomleves mandulával főzés nélkül

Bejegyezte: sedith dátum: 11:37 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Ha most nyár lenne, és friss paradicsomból készítettem volna, akkor egyből nyers paradicsomlevest írtam volna címnek. De minthogy ilyenkor már nem veszek friss paradicsomot, s így ez a leves is konzervből készült, hát csak főzés nélkülinek nevezem. De akárhogyan is neveznénk, nagyon finom, laktató, és egészséges. Próbáljátok ki ti is, nem fogjátok bánni!



Paradicsomleves mandulával főzés nélkül

Hozzávalók 2 személyre: 5-6 friss paradicsom vagy 7-8 paradicsom konzervből, levével együtt, 1/2 zöld paprika, 2 cikk fokhagyma, 1 teáskanál szárított bazsalikom (persze, friss is lehet), 2 evőkanál balzsamecet, 3 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál méz vagy agavészirup, só, esetleg bors (de nem muszáj), 1/2-1 dl víz, 1 maréknyi mandula durvára darálva.

Elkészítése: A zöldségeket magas falú pohárba vagy edénybe pakoljuk, és botmixerrel simára turmixoljuk. Hozzáadjuk az ízesítőket és annyi vizet, amennyire hígíteni szeretnénk, és ismét jól összemixeljük. Ha szükséges, utánaízesítünk, majd tányérokba öntjük, meglocsoljuk néhány csepp olívaolajjal és megszórjuk durvára darált mandulával. A lányaim pirított kenyérkockákat is kaptak hozzá.

Kertész - 2013/tél

2013. október 23., szerda

Fasírtos saláta

Bejegyezte: sedith dátum: 9:55 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Avagy hogyan lakik jól 4 ember 5 fasírttal? Hát salátát készít belőle! :)
Szóval, adott néhány maradék marhafasírt, már csak némi friss zöldség kell hozzá, és valamiylen finom, tartalmas mártás, öntet. Ami pedig elkészül belőle, éppen elüti az éhséget arra az időre, amíg megcsinálunk egy másik fogást. (Mondjuk nekem éppen ebéd volt... :))



Friss saláta maradék fasírttal, tejfölös öntettel

Hozzávalók 4 személyre: 2 nagy maréknyi bébispenót, 2 nagy maréknyi madárbegysaláta, 2 endívia(vagy cikória), 2 közepes sárgarépa, 5 fasírt (vagy amennyi van), 2 marék fekete olajbogyó, só, kevés citromlé; az öntethez: 3 dl tejföl (vagy joghurt), 2 cikk zúzott fokhagyma, 3 evőkanál olívaolaj, só, fehér bors.

Elkészítése: A spenótot és a madárbegysalátát megmossuk, és a vizet jól lerázzuk róluk. Az endíviát leveleire szedjük, majd vékony csíkokra vágjuk. A sárgarépát nagyon vékonyra szeleteljük, a fasírtot tetszés szerint daraboljuk. Az előkészített hozzávalókat tálba tesszük az olajbogyóval együtt, enyhén megsózzuk, meglocsoljuk citromlével, és összeforgatjuk. Az öntet hozzávalóit összekeverjük, majd ki-ki ízlés szerint locsolja a salátaadagjára. Húsnapon ehető.

2013. október 22., kedd

Paradicsomos borjúragu wasabival ízesítve

Bejegyezte: sedith dátum: 22:13 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Volt némi maradék borjúhúsom, amiből már nem lehetett egyebet kihozni, mint pörköltfélét. No, de ki mondta, hogy az nem jó? A hagyományos pörköltet kockára vágott paradicsommal dobtam fel, illetve az éppen akkor beszerzett wasabi-porral ízesítettem. Nagyon finom lett. Igaz, még kísérletezgetnem kell egy kicsit et a wasabi-ízesítést, mert azt hiszem, nem jól csináltam. Együtt főztem a raguval, és az volt az érzésem, hogy illan az íze meg az "ereje" is. Legközelebb megpróbálom úgy, hogy a végén teszem az ételhez.



Paradicsomos borjúragu wasabival

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg borjúhús (nekem comb és bélszínmaradék volt vegyesen), 2 nagy hagyma, 1/2 zöld paprika, 1 teáskanál pirospaprika, 3-4 hámozott paradicsom (konzervből), olaj, só, bors, wasabi-por, 1 púpozott evőkanál étkezési keményítő; a körethez: 20 dkg köles, só, olívaolaj.

Elkészítése: A hagymát csíkokra vágjuk, megdinszteljük kevés olajon, amjd hozzáadjuk a kockára vágott paprikát is. Megszórjuk pirospaprikával, elkavarjuk, majd felöntjük kevés vízzel, és összerotyogtatjuk. Hozzáadjuk a kis kockákra vágott borjúhúst, összeforgatjuk, majd feölöntjük annyi vízzel, amennyi a húst jól ellepi. Sózzuk, borsozzuk, és addig főzzük fedő alatt, amíg a hús teljesen meg nem puhul. Ha szükséges, az elfővő vizet forró vízzel pótolgatjuk. Ekkor hozzáadjuk a kockára vágott paradicsomot, 1-2 percig rotyogtatjuk, majd besűrítjük a kevés hideg vízzel elkevert keményítővel. Tetszés szerint vízzel hígítjuk, utánasózunk-borsozunk, jól kiforraljuk, illetve wasabi-porral ízesítjük. Időközben a kölest megmossuk, két és félszeres mennyiségű hideg vízben főni tesszük, megsózzuk, és 10-15 perc alatt megfőzzük. Ezután lefedjük, hogy a kölesszemek beszívják az összes vizet. Rálocsolunk 2-3 evőkanál olívaolajat, és jól összekavarjuk. A ragut kölessel tálaljuk.

Megjegyzés: Wasabi helyett reszelt tormát is használhatunk, illetve emellett őrölt mustármaggal is ízesíthetjük a ragut.

2013. október 21., hétfő

Frankfurti leves

Bejegyezte: sedith dátum: 23:03 5 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Még sosem készítettem eddig frankfurti levest, több okból is. Az első, hogy nekem eléggé fura a krumpli-káposzta páros. A második, hogy kelkáposztát eddig életemben egyszer vettem-ettem. A harmadik, hogy virslit nagyon ritkán veszünk, a negyedik pedig, hogy valahogy mindig taszított azoknak a leveseknek a látványa, amelyeket ilyen névvel illettek (legalábbis azoké, amelyeket én láttam), mert olyan trutyisak voltak, ahogy mondanánk "csöpögtek" a rántástól.

Nos, a fentiekhez képest, és azok fényében, amit én főztem, az egy isteni leves lett, a család minden tagjának ízlett kicsitől nagyig. Nem is volt második utána, eléggé laktató volt magában is. Fogom még készíteni. Újításom, hogy nem tettem bele pirospaprikát, hanem egy sárgarépát reszeltem finomra, és dinszteltem meg a hagymával együtt, ettől ilyen szép sárga a színe, illetve rántás helyett tojásos tejföllel legíroztam.



Frankfurti leves

Hozzávalók 4-5 személyre: 50 dkg krumpli, 15 dkg kelkáposztalevél, 1 hagyma, 1 kisebb sárgarépa, 2 nagy cikk fokhagyma, 20 dkg (csirke)virsli, 3-4 evőkanál olaj, 1 tojássárgája, 15 dkg tejföl, só, citromlé.

Elkészítése: A hagymát finomra vágjuk, és félig megdinszteljük az olajon. Ekkor rádobjuk a finomra reszelt sárgarépát és 2-3 percig együtt is dinszteljük, állandóan kavargatva. Ezután rádobjuk a meghámozott, kockára vágott krumplit, megsózzuk, és jól összeforgatjuk. Felöntjük kb. 2 l vízzel (vagy esetleg hús- vagy zöldségalaplével), felforraljuk, és addig főzzük mérsékelt lángon, amíg a krumpli félpuha nem lesz. A kelkáposzta külső, sötétebb zöld leveleit lefejtjük, alaposan megmossuk, kivágjuk vastag erezetét, majd kockára vágjuk. Amikor a krumpli félpuhára főtt, hozzáadjuk a káposztát meg a finomra aprított fokhagymát, és addig főzzük tovább, amíg a krumpli és a káposzta is teljesen meg nem puhul. Ekkor hozzáadjuk a karikára vágott virslit (ha igen besűrűsödött volna, most hígíthatjuk még kevés vízzel), lobbantunk egyet-kettőt rajta, és elzárjuk alatta a gázt. A tojássárgáját simára keverjük a tejföllel, kicsinként hozzákeverünk 2-3 merőkanálnyi forró levet, majd az egészet visszaöntjük a leveshez, és jól összekavarjuk. Ha szükséges, utánasózunk, és kevés citromlével ízesítjük.

Tipp: Ha valaki nem szereti a kelkáposzta külső, harsányzöld leveleit, használja fel a belső halványabbakat. Nekem éppen a kontraszt tetszett.

EK - 2013/11

Sajttal töltött pulykamell Wellington módra

Bejegyezte: sedith dátum: 9:46 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Még sosem készítettem Wellington módra semmit, pedig nagyon kecsegtető volt mindig. De bélszínnel most sem mertem bevállalni, mert mindig attól félek, hogy nem sül át teljesen annyi idő alatt, mi meg nem szeretjük a nyers húst. És bár tudom, hogy az eredeti fogás bélszínnel készül, azért ez a pulykás változat sem éppen kutya! Az én újításom benne az, hogy középen nem egy sima húsdarab található, hanem sajttal töltöttem meg a húst. Nagyon ízlett mindenkinek.



Sajttal töltött pulykamell Wellington módra

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg kicsontozott pulykamell, 15 dkg sajt, só, bors, olaj, 40 dkg leveles tészta, 1-2 evőkanál liszt; a töltelékhez: 1 hagyma, 1 zöld és 1 piros húsú paprika, 30 dkg gomba, 1 tojás, 4-5 evőkanál zsemlemorzsa, só, bors, olaj; a tálaláshoz: párolt karfiol és bébirépa.

Elkészítése: A pulykamellet úgy vágjuk, hogy egy nagyobb téglalapot nyerjünk belőle. Mindkét oldalát megszórjuk sóval és borssal, majd félretesszük állni egy keveset. A sajtot vékony szeletekre vágjuk, majd ráfektetjük a kiterített húslapra, és a lehető legszorosabban feltekerjük. A tekercset belecsavarjuk egy olajjal megkent alufóliadarabba, végeit jól leszorítjuk, majd hőálló tálba tesszük, ujjnyi vizet öntünk alá, és 180 fokra előmelegíett sütőben, légkeverésen 30-35 perc alatt megsütjük. Kivesszük, és a fóliában hagyjuk teljesen kihűlni. A töltelékhez a finomra aprított hagymát megdinszteljük kevés olajon, rádobjuk a kockára vágott paprikákat meg a felszeletelt gombát, és addig pároljuk, amíg minden meg nem puhul, és össze nem esik. Végül zsírjára sütjük, sóval és borssal ízesítjük, majd félretesszük, és kihűtjük. A hústekercset és a gpmbás ragut előző nap is elkészíthetjük, hogy jól kihűlhessenek. Másnap a ragut aprítógépben vagy botmixerrel pépesítjük, és hozzáadjuk a tojássárgáját meg annyi zsemlemorzsát, amennyi szükséges, hogy ne legyen túl nedves, de kenhető is legyen. Sóval-borssal utánaízesítünk. A leveles tésztát lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, széleiből levághatunk egy-egy vékony csíkot a díszítéshez, majd egyik felére rásimítjuk a gombás pép egyharmadát. Ráhelyezzük a fóliából kivett tekercset, arra rásimítjuk a maradék pépet, a tészta széleit megkenegetjük tojásfehérjével, majd szépen ráhajtogatjuk a tekercsre. Végeinél a tésztát vagy behajtjuk a tekercs alá, vagy már eleve csak akkorára nyújtjuk, hogy ne legyen a húsnál sokkal hosszabb. Tetejét lekenjük tojásfehérjével, ha levágtuk a csíkokat, tetszés szerint kidíszítjük velük, és 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. 20-25 perc alatt szép aranysárgára sütjük. A mellé tálalt karfiolt és bébirépát ekkor készíthetjük el. Párolhatjuk kevés sós vízben vagy vajban. Sóval, esetleg fehérborssal ízesítjük.
A leveles tészta ellenére ehető húsnapon ebben a felállásban is.

EK - 2013/11





2013. október 20., vasárnap

Kacsamáj karamellizált almával

Bejegyezte: sedith dátum: 6:43 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Múltkor, "próbából", vettem néhány kacsa- és libamájat. Ez utóbbi nem hízott liba mája volt, hanem csak egyszerű libáé, de célzottan vettem, egy bizonyos fogáshoz. A kacsát csak úgy, mellette, mert volt. De aztán ebben a finomságban végezte, ami - amennyire gyorsan elkészül - annyira finom is. A leírása azt hiszem, hosszabb, mint az elkészítése... :)



Kacsamáj karamellizált almával

Hozzávalók 4 személyre: 8 kacsamáj, 4-6 alma (mérettől függően), 3-4 evőkanál olaj, 2 evőkanál barna nádcukor, 1/2 citrom, bors, csipetnyi só, csipetnyi fahéj (elhagyható).

Elkészítése: A kacsamájat megmossuk, eltávolítjuk róla a lelógó, oda nem illő részeket, majd kettévágjuk őket. Ha a nagyobbik lebeny túl nagy, akkor azt is elvághatjuk kétfelé. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a májdarabokat, mindegyikre cseppentünk1-2 csepp olajat, enyhén megszórjuk borssal, majd lefedjük, és 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Kb. 5 perc múlva a májdarabokat megfordítjuk, megszórjuk borssal a másik felüket is, fedő nélkül visszatoljuk 2-3 percre, és hagyjuk kissé megpirulni őket. Amígy a máj sül, az almát alaposan megmossuk, csumáját kifúrjuk, héjastól 7-8 mm vastag szeletekre vágjuk, és mindkét oldalukat bedörzsöljük citrommal. Igyekezzünk annyi szeletet vágni, ahány darabka májunk van. Egy nagy serpenyőben felforrósítjuk a maradék olajat, beletesszük a cukrot, és kavargatva megolvasztjuk. Rátesszük az almakarikákat, 1 perc után megfordítjuk a másik felükre, és hagyjuk, hogy a karamell azt az oldalukat is kissé bevonja. Ezután fölöntjük kb. 1/2 dl vízzel, megszórjuk 1 csipetnyi sóval és esetleg fahéjjal (én ez utóbbit nem tettem, mert nem jutott eszembe) és gyakran forgatgatva az almákat, hagyjuk megpuhulni. Amikor a víz elpárolgott, az almakarikákat tálra/tányérokra helyezzük, rátesszük a sütőből kivett májdarabokat és azonnal tálaljuk.

Megjegyzés: Ez az étel csak akkor jó, ha abszolút frissen, forrón kerül az asztalra, igyekezzünk úgy időzíteni, hogy ahogy elkészül, máris lehessen enni. Ha a májak a sütőben elkezdenének szétrobbanni, amikor fedő nélkül toljuk vissza a tepsit, akkor vegyük ki, és fedjük vissza, fedő nélkül azonban könnyebben pirulnak. Lehet serpenyőben is sütni, de úgy túl hosszadalmas lenne a művelet, hiszen nem lehet 2-3 darabnál többet pirítani egyszerre. És nem mellesleg az olaj is nagyon fröcsköl, illetve a májdarabok is "pukkanhatnak".

2013. október 12., szombat

Meggyes diplomatatorta kétféle kivitelben

Bejegyezte: sedith dátum: 17:07 3 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
A torták a barátnőm kislányának születésnapjára készültek. Már rendszeresen én készítem a tortáit, mert azt mondta, "sütőedith-tortát" kér. :) A szögletes változat, ami kereken 4 kiló volt, a nagy családi összejövetelre készült, a kisebb, kerek torta pedig az osztálybulira. A kislány éppen most kezdte az iskolát, ezért a torta színes betűket, illetve a kedvenc Micimackófigurát kapta díszítésül (a figura vásárolt, nem én készítettem).

A torták majdnem egyformák voltak, a különbség csupán annyi volt, hogy a kerek torta lapjait színesre sütöttem: alul zöld, középen sárga, fölül meg piros lapok tették színessé, érdekessé a tortát, a nagy torta lapjai pedig hagyományos, sárga lapok voltak, házi tojásból. A krémje tojásos pépből készült, felvert tejszínhabbal és sok-sok meggyel. A díszítés sima tejszínhab.
Mondjuk, kissé infarktust kaptam, amikor rájöttem, hogy az összes (1,6 l habtejszínből vert) tejszínhabot bepépeztem-meggyeztem, és nem volt, mivel díszítenem, de szerencsére vlt még itthon tejszínem, és megoldottam a dolgot. A két adag krém meg szükségesnek bizonyult ennyi laphoz. A végeredményt az este tízkor kapott telefon méltatta: "Hát, Edith, ismét felülmúltad önmagadat! Mindenki csak mondta: milyen finom! De vajon hogyan készült? Mert tejszínhabos, de mégsem csak tejszínhab, olyan krémes!. :) És Brigi megevett egy teljes szeletet (csak ímmel-ámmal szokott néhány falatot enni), illetve Lóri 2 egész szeletet evett meg, pedig ő aztán igazán nem szokott tortát enni!"
Ennél nagyobb dicséret és öröm nem is kell, minthogy ízlik valakinek az, amit készítesz. :)


2013. október 10., csütörtök

Spenótos-túrós rétes

Bejegyezte: sedith dátum: 9:59 6 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
"Több "szálból" született ez a rétes... Múltkor egy áruházban olyat láttam és vettem, amit eddig még soha: füstölt tehéntúrót. Nagyon finom, különleges volt. Ugyanakkor szép friss bébispenótot kaptam, és megvettem, jó lesz salátának - alapon. Majd térülve-fordulva, a mélyhűtött késztermékeknél valamilyen kerek süteményfélét fedeztem fel a dobozon, olyasmit, ami alább is látható. Otthon már nem emlékeztem a nevére, csak valami käsekuchen rémlett már, de ilyen néven semmi olyasmi kinézetűt nem találtam a neten. Bloggertársaknál is érdeklődtem, de senki sem tudott közelebbivel segíteni, így aztán természetesen, mentem a magam feje után. Végülis, már úgyis eleve volt egy bizonyos elképzelésem, azt valósítottam meg. A végeredmény egy különleges ízű sós sütemény lett, ami szerintem bármilyen étkezéshez kiváló. Én rájártam rendesen...



Spenótos-túrós csigarétes

Hozzávalók: 15 réteslap, 20 dkg tejföl, 1-1,5 dl olaj, 1 tojás; a töltelékhez: 35 dkg juhtúró, 20 dkg füstölt tehéntúró, 1 csapott teáskanál bors, 2-3 cikkfokhagyma vagy 1 teáskanál fokhagymapor, 2 nagy marék bébispenót; a tálaláshoz: tejföl vagy fokhagymás tejföl.

Elkészítése: Egy kb. 30 cm átmérőjű pitesütő formát vékonyan kikenünk olajjal, és félretesszük. A kétféle túrót összemorzsoljuk, jól összekeverjük, majd ízesítjük borssal és zúzott fokhagymával (morzsásnak kell maradnia). A tejfölt simára keverjük az olajjal. Ezután megtöltjük a réteslapokat. Az elsőt leterítjük, jól megkenjük olajos tejföllel, ráterítjük a következőt, azt is megkenjük, majd befedjük egy harmadikkal. Ekkor megfordítjuk őket, hogy a legelső kerüljön fölül (ez már kicsit megpuhul, átázik, könnyebben szakad), ezt is kissé átkenjük még, majd az egyik hosszanti oldalára egy csíkban rászórjuk a túrókeverék 1/5-ét. A spenótot is nagyjából 5 felé osztjuk, egy részét eloszlatjuk a túró tetején, majd a réteslapot feltekerjük (nem túl szorosan, de nem is lazán). A kapott tekercset a sütőforma közepére téve csigaszerűen feltekerjük.  Az előző műveletet megismételjük a többi réteslappal és töltelékkel is. Az újabb tekercseket mindig az előző végéhez illesztjük, és csigaszerűen tovább tekerjük, amíg a forma meg nem telik. Ekkor, ha marad tejfölös keverék, összevegyítjük a felvert tojással (ha nem marad, egyszerűen tojással kenjük le), és rákenjük a rétes tetejére. 180 fokos sütőben 25-30 percig sütjük, majd ha szükséges, 200 fokon még néhány perc alatt rápirítunk, hogy a teteje aranybarna legyen. Tálalás előtt hagyjuk hűlni egy keveset, és ki-ki ízlés szerint fogyasztja önmagában, vagy sima, esetleg fokhagymás tejföllel.

Megjegyzés: Füstölt tehéntúró helyett természetesen normál túróval is készíthető. A túrók sósságának függvényében a tölteléket ízlés szerint sózzuk (vagy sem:D). Nekem nem kellett pluszban sózni.
Az olaj mennyisége változhat a tejföl sűrűségétől függően. Az én tejfölöm nagyon sűrű volt, kb. másfél dl olajjal "hígítottam".


2013. október 7., hétfő

Almás-diós lepény vagy pite

Bejegyezte: sedith dátum: 11:27 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Még mindig nem vagyok biztos benne, hogy melyik a pite és melyik a lepény. Úgyhogy ebből kiindulva azt sem tudom, hogy ezt a finom süteményt minek nevezzek, de inább ki-ki döntse el magának. Lepény avagy pite, nekünk mindegy volt. Istenire sikeredett. Melegen, hidegen egyaránt mennyei volt. És még egészséges is. No meg ízességét az is fokozta, hogy négyféle (jonatán, pónyik, cigány- és sóvári) kerti almát használtam fel hozzá, olyan almát, ami a saját kertünkben termett, és amit csak a Jóisten permetezett esővel, esetleg porral. :)



Almás-diós lepény vagy pite

Hozzávalók a tésztához: 15 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 15 dkg finomliszt, 2 teáskanál fruktóz, 8 dkg kókuszzsír, 1 tojás (vagy 2 tojásfehérje), 1/2 kávéskanál só, 1 csapott teáskanál sütőpor, 5-6 evőkanál hideg tej; a töltelékhez: 6-7 közepes alma, 1/2 citrom, 10 dkg dióbél, 4 evőkanál fruktóz, 2 dl habtejszín, 2 tojássárgája; továbbá: kókuszzsír, liszt.

Elkészítése: A lisztekhez hozzáadjuk a fruktózt, a sót meg a sütőport, majd összemorzsoljuk a kókuszzsírral. Hozzáadjuk a tojást is, majd annyi tejet dolgozunk még hozzá, hogy a massza jó összeálljon. Lisztezett felületen körré nyújtjuk, és kibéleljük vele a kevés kókuszzsírral megkent, kb. 30 cm átmérőjű sütőformát. A formát a hűtőbe tesszük, és ott tartjuk, amíg a többivel elkészülünk. Az almát meghámozzuk, félbevágjuk, és a felezett almákat bedörzsöljük citrommal (a közepükbe néhány csepp citromlevet csepegtetünk.). A dióbelet megdaráljuk. A habtejszínt felverjük 2 evőkanál fruktózzal, majd simára keverjük a tojássárgájával. A formát kivesszük a hűtőből, óvatosan beleöntjük a tojásos-tejszínes masszát, és megszórjuk a dióbéllel. A fél almákat vékony szeletekre vágjuk, és kissé rézsútosra csúsztatva őket elhelyezzük a sütemény tetején. Végül megszórjuk a maradék fruktózzal, és 200 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt megsütjük. Szeletelés előtt kb. negyedórát pihentetjük. Hidegen is nagyon finom.

Megjegyzés: A tésztában a fruktóz kiváltható 2 csapott evőkanál porcukorral, a töltelékhez használt gyümölcscukor pedig 5-6 evőkanálnyi cukorral cserélhető le.


Related Posts with Thumbnails