2014. június 26., csütörtök

Csokoládés-vaníliás torta, nagylányomnak

Nos, ha már az előző sütemény Nagylány születésnapjára készült, akkor következzen most a tortája is, hiszen már több, mint 2 hónapja, hogy megvolt a nagy esemény, de a torta leírására még nem került sor (Bár ez még nem késés... a tavalyi tortája mai napig sem került fel... :P )

Nehéz feladat előtt áll az az anyuka, aki nem szereti a csokoládét (legalábbis ha tortáról van szó, nem a csokoládés, az első, amit megkíván), de gyereke lassan évről évre valamilyen csokoládés tortát kér a születésnapjára. És persze, az anyuka is az a típus, aki mindig valami mást akar készíteni, mint előzőleg.
Bár most eléggé könnyű dolgom volt, hiszen nagylányom pontos utasításokat adott a végerdmény kinézetét, ízét illetően, nekem csak az "odavezető utat" kellett megtalálni: csokoládés-vaníliás torta, ami úgy néz ki lentről fölfelé, hogy csokis lap, csokis krém, csokis lap, vaníliás krém, és csokis lap. Végül, a szimmetria kedvéért saját szakállamra felvállaltam a két réteg csokis krémet és a négy piskótalapot, de nem kaptam szidást érte. :D Lánykám nagyon boldog volt, és nagyon ízlett neki a torta. Az osztálytársaknak és a jelenlévő szülőknek is ízlett, bár tudvalevő, hogy minél nagyobb egy társaság, annál különbözőbbek az ízlések is, tehát annál nagyobb az esély arra, hogy valakinek mégsem nyeri el maximálisan a tetszését.
A díszítése nagyon egyszerű, mondhatni elfuserált volt, mert időm és ötletem sem volt már hajnali 4 után, hogy hogyan csináljam: tejszínhabbal és csokoládéforgáccsal díszítettem. Az adag hatalmas, 25-30 személynek is elegendő, tökéletes olyankor, amikor sok vendéget kell megkínálni. És még valami. Évek óta igazi tejszínt használok a süteményekbe, tortákba, ha valamilyen családi összejövetelre készítem azt, de amikor nagyobb vendégseregnek, illetve idegenebb személyeknek is kell enniük ezekből, akkor nem merem vállalni, ezért ez a torta édesített növényi tejszínnel készült. Ha valaki igazival készíti, számoljon rá még némi édesítést.


Csokoládés-vaníliás torta

Hozzávalók a lapokhoz: 4 db háromtojásos piskóta, amelyekhez egyenként szükséges: 3 tojás, 6 evőkanál cukor, 1 teáskanál sütőpor, 1 evőkanál citromlé, 5 evőkanál liszt, 1 evőkanál kakaópor, 1 csipet só; a vaníliás krémhez: 1 tasak vaníliás pudingpor, 1 evőkanál cukor, 4 dl tej, 1 vaníliarúd, 3 dl édesített habtejszín, 15 g zselatinpor, 5 evőkanál víz; a csokoládés krémhez: 2 tasak étcsokoládés pudingpor, 9 dl tej, 30 dkg étcsokoládé, 2 evőkanál cukor, 30 g zselatinpor, 1 dl víz, 4-5 dl édesített habtejszín; a sziruphoz: 4 dl víz, 2 evőkanál cukor, rumkivonat; a díszítéshez: 2-3 dl édesített habtejszín, csokoládéforgács.

Elkészítése: A piskótához az egész tojásokat kézi mixer segítségével habosra dolgozzuk a cukorral meg a sóval, majd beletesszük a sütőport, rálocsoljuk a citromlevet, kissé elkavarjuk, majd beleszórjuk a lisztet és a kakaót. Óvatos mozdulatokkal alaposan elkavarjuk, majd kb. 25*40 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és 180 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt megsütjük. Ugyanígy járunk el még háromszor, amíg 4 db piskótánk nem lesz. (A hozzávalóknál megadott mennyiségek 1 laphoz elegendőek, tehát ezeknek négyszeresét kell számítani a 4 laphoz. - elnézést a részletezésért, de szeretném, ha mindenkinek nyilvánvaló lenne...) Amíg a piskóták hűlnek, elkészítjük a krémeket. A vaníliás krémhez 2 dl tejet főni teszünk a kikapart vaníliamaggal és a vaníliahéjjal, a maradékot pedig simára dolgozzuk a pudingporral meg a cukorral. A kettőt összeöntjük, majd folytonosan kavargatva sűrű péppé főzzük. Hagyjuk kihűlni, közben eltávolítjuk belőle a vaníliahéjat. A zselatinport beáztatjuk 1/2 dl vízbe, a habtejszínt pedig keményre verjük. Nagyon kis lángon, állandóan kavargatva megolvasztjuk a zselatint, majd hozzádolgozunk 2-3 evőkanál tejszínhabot, és alaposan elkeverjük a kihűlt péppel. Végül óvatos mozdulatokkal rendre beleforgatjuk a maradék habot is. A csokoládékrémhez a tej nagyrészét forrni tesszük, és beletördeljük az étcsokoládét. A pudingport elkeverjük a cukorral és a maradék tejjel. Miután a tej fölforrt, állandóan kavargatjuk, míg a csokoládé meg nem olvad benne, végül pedig hozzáöntjük a pudingporos keveréket, és tovább kavarva sűrűre főzzük. Hagyjuk kihűlni. A zselatinport beáztatjuk 1 dl vízbe, a habtejszínt pedig keményre verjük. Nagyon kis lángon, állandóan kavargatva megolvasztjuk a zselatint, majd hozzádolgozunk 2-3 evőkanál tejszínhabot, és alaposan elkeverjük a kihűlt péppel. Végül óvatos mozdulatokkal rendre beleforgatjuk a maradék habot is. Tálcára helyezzük az egyik piskótalapot, alaposan meglocsoljuk cukros-rumos sziruppal, és rásimítjuk a csokoládés krém felét. Ráhelyezünk egy másik piskótát, azt is meglocsoljuk, és rákenjük a vaníliás krémet. Ismét egy piskóta és locsolás következik, majd a megmaradt csokoládékrém, végül pedig befedjük a negyedik piskótával. Ezt érdemes előzőleg meglocsolni, és a megáztatott felével lefele borítani. Miután összeraktuk a tortát, kézzel óvatosan megnyomogatjuk, hogy a rétegek jól összeérjenek, és helyezkedjenek, illetve a széleken elsimítjuk az esetlegesen kifolyt krémet. Végül bevonjuk tejszínhabbal, és megszórjuk csokoládéforgáccsal. Persze, ha több időnk van rá, illetve kreatívabbak is vagyunk, bármilyen más díszítést lehet eszközölni rá.



2 megjegyzés:

Katalin írta...

Pedig finom a csokis torta :-) és a tiéd szép is lett!
Én a fagyival vagyok úgy, hogy nem szeretem a csokisat, minden egyebet igen. Viszont a csokoládét nagyon szeretem :-)

sedith írta...

Nem mondom, hogy nem eszem meg, néha különösen meg is kívánom a csokoládét, de ha arról avn szó, hoyg süssek egy tortát, magamtól, a saját fejemtől biztos, hogy nem csokisat csinálnék. :) Fagyiban is a csokoládés az utolsó, amit megkóstolnék... :)

2014. június 26., csütörtök

Csokoládés-vaníliás torta, nagylányomnak

Bejegyezte: sedith dátum: 8:44
Nos, ha már az előző sütemény Nagylány születésnapjára készült, akkor következzen most a tortája is, hiszen már több, mint 2 hónapja, hogy megvolt a nagy esemény, de a torta leírására még nem került sor (Bár ez még nem késés... a tavalyi tortája mai napig sem került fel... :P )

Nehéz feladat előtt áll az az anyuka, aki nem szereti a csokoládét (legalábbis ha tortáról van szó, nem a csokoládés, az első, amit megkíván), de gyereke lassan évről évre valamilyen csokoládés tortát kér a születésnapjára. És persze, az anyuka is az a típus, aki mindig valami mást akar készíteni, mint előzőleg.
Bár most eléggé könnyű dolgom volt, hiszen nagylányom pontos utasításokat adott a végerdmény kinézetét, ízét illetően, nekem csak az "odavezető utat" kellett megtalálni: csokoládés-vaníliás torta, ami úgy néz ki lentről fölfelé, hogy csokis lap, csokis krém, csokis lap, vaníliás krém, és csokis lap. Végül, a szimmetria kedvéért saját szakállamra felvállaltam a két réteg csokis krémet és a négy piskótalapot, de nem kaptam szidást érte. :D Lánykám nagyon boldog volt, és nagyon ízlett neki a torta. Az osztálytársaknak és a jelenlévő szülőknek is ízlett, bár tudvalevő, hogy minél nagyobb egy társaság, annál különbözőbbek az ízlések is, tehát annál nagyobb az esély arra, hogy valakinek mégsem nyeri el maximálisan a tetszését.
A díszítése nagyon egyszerű, mondhatni elfuserált volt, mert időm és ötletem sem volt már hajnali 4 után, hogy hogyan csináljam: tejszínhabbal és csokoládéforgáccsal díszítettem. Az adag hatalmas, 25-30 személynek is elegendő, tökéletes olyankor, amikor sok vendéget kell megkínálni. És még valami. Évek óta igazi tejszínt használok a süteményekbe, tortákba, ha valamilyen családi összejövetelre készítem azt, de amikor nagyobb vendégseregnek, illetve idegenebb személyeknek is kell enniük ezekből, akkor nem merem vállalni, ezért ez a torta édesített növényi tejszínnel készült. Ha valaki igazival készíti, számoljon rá még némi édesítést.


Csokoládés-vaníliás torta

Hozzávalók a lapokhoz: 4 db háromtojásos piskóta, amelyekhez egyenként szükséges: 3 tojás, 6 evőkanál cukor, 1 teáskanál sütőpor, 1 evőkanál citromlé, 5 evőkanál liszt, 1 evőkanál kakaópor, 1 csipet só; a vaníliás krémhez: 1 tasak vaníliás pudingpor, 1 evőkanál cukor, 4 dl tej, 1 vaníliarúd, 3 dl édesített habtejszín, 15 g zselatinpor, 5 evőkanál víz; a csokoládés krémhez: 2 tasak étcsokoládés pudingpor, 9 dl tej, 30 dkg étcsokoládé, 2 evőkanál cukor, 30 g zselatinpor, 1 dl víz, 4-5 dl édesített habtejszín; a sziruphoz: 4 dl víz, 2 evőkanál cukor, rumkivonat; a díszítéshez: 2-3 dl édesített habtejszín, csokoládéforgács.

Elkészítése: A piskótához az egész tojásokat kézi mixer segítségével habosra dolgozzuk a cukorral meg a sóval, majd beletesszük a sütőport, rálocsoljuk a citromlevet, kissé elkavarjuk, majd beleszórjuk a lisztet és a kakaót. Óvatos mozdulatokkal alaposan elkavarjuk, majd kb. 25*40 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és 180 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt megsütjük. Ugyanígy járunk el még háromszor, amíg 4 db piskótánk nem lesz. (A hozzávalóknál megadott mennyiségek 1 laphoz elegendőek, tehát ezeknek négyszeresét kell számítani a 4 laphoz. - elnézést a részletezésért, de szeretném, ha mindenkinek nyilvánvaló lenne...) Amíg a piskóták hűlnek, elkészítjük a krémeket. A vaníliás krémhez 2 dl tejet főni teszünk a kikapart vaníliamaggal és a vaníliahéjjal, a maradékot pedig simára dolgozzuk a pudingporral meg a cukorral. A kettőt összeöntjük, majd folytonosan kavargatva sűrű péppé főzzük. Hagyjuk kihűlni, közben eltávolítjuk belőle a vaníliahéjat. A zselatinport beáztatjuk 1/2 dl vízbe, a habtejszínt pedig keményre verjük. Nagyon kis lángon, állandóan kavargatva megolvasztjuk a zselatint, majd hozzádolgozunk 2-3 evőkanál tejszínhabot, és alaposan elkeverjük a kihűlt péppel. Végül óvatos mozdulatokkal rendre beleforgatjuk a maradék habot is. A csokoládékrémhez a tej nagyrészét forrni tesszük, és beletördeljük az étcsokoládét. A pudingport elkeverjük a cukorral és a maradék tejjel. Miután a tej fölforrt, állandóan kavargatjuk, míg a csokoládé meg nem olvad benne, végül pedig hozzáöntjük a pudingporos keveréket, és tovább kavarva sűrűre főzzük. Hagyjuk kihűlni. A zselatinport beáztatjuk 1 dl vízbe, a habtejszínt pedig keményre verjük. Nagyon kis lángon, állandóan kavargatva megolvasztjuk a zselatint, majd hozzádolgozunk 2-3 evőkanál tejszínhabot, és alaposan elkeverjük a kihűlt péppel. Végül óvatos mozdulatokkal rendre beleforgatjuk a maradék habot is. Tálcára helyezzük az egyik piskótalapot, alaposan meglocsoljuk cukros-rumos sziruppal, és rásimítjuk a csokoládés krém felét. Ráhelyezünk egy másik piskótát, azt is meglocsoljuk, és rákenjük a vaníliás krémet. Ismét egy piskóta és locsolás következik, majd a megmaradt csokoládékrém, végül pedig befedjük a negyedik piskótával. Ezt érdemes előzőleg meglocsolni, és a megáztatott felével lefele borítani. Miután összeraktuk a tortát, kézzel óvatosan megnyomogatjuk, hogy a rétegek jól összeérjenek, és helyezkedjenek, illetve a széleken elsimítjuk az esetlegesen kifolyt krémet. Végül bevonjuk tejszínhabbal, és megszórjuk csokoládéforgáccsal. Persze, ha több időnk van rá, illetve kreatívabbak is vagyunk, bármilyen más díszítést lehet eszközölni rá.



2 megjegyzés on "Csokoládés-vaníliás torta, nagylányomnak"

Katalin on 2014. június 26. 8:53 írta...

Pedig finom a csokis torta :-) és a tiéd szép is lett!
Én a fagyival vagyok úgy, hogy nem szeretem a csokisat, minden egyebet igen. Viszont a csokoládét nagyon szeretem :-)

sedith on 2014. június 26. 9:03 írta...

Nem mondom, hogy nem eszem meg, néha különösen meg is kívánom a csokoládét, de ha arról avn szó, hoyg süssek egy tortát, magamtól, a saját fejemtől biztos, hogy nem csokisat csinálnék. :) Fagyiban is a csokoládés az utolsó, amit megkóstolnék... :)

Related Posts with Thumbnails