2014. június 18., szerda

Krémes eperrel

Pünkösdre készítettem ezt a finom sütit szomszédasszonyom, Marika teljesen hagyományos receptje szerint, különlegessége csak a mellé tálalt eper volt. Eredetileg eperöntetet szerettem volna készíteni mellé, de mivel az elfogyasztására már a kertben került sor, és a család már türelmetlen volt, leszavazták a vele való további bíbelődést. Ezért aztán eperrel ettük, finom, kerti eperrel. Nagyon jól kiegészítették egymást. :)


Krémes eperrel (akár sütés nélkül is)

Hozzávalók: 80 dkg leveles tészta vagy 2 készen vett krémeslap; a krémhez: 4 tojás, 10+10 dkg fruktóz, 16 dkg liszt, 1 l tej, 1 vaníliarúd, 2-3 vaníliás cukor; a tálaláshoz: 30-40 dkg eper, esetleg porított fruktóz/porcukor.

Elkészítése: Ha nyers tésztával dolgozunk, akkor a tésztát kettéosztjuk, jó vékonyra nyújtjuk, és 200 fokos sütőben, sütőpapírral leterített sütőlapon vagy tepsi hátán világos színűre sütjük, majd hagyjuk kihűlni. (Jó, ha a tészta nagyobb, mint a sütőlap, és ha rücskösen helyezzük rá, mert sülés közben úgyis kisimul. Ha csak pont akkora, mint a sütőlap, sokkal kisebb lesz, miután kisül.) A krémhez 1/2 l tejet főni teszünk a kikapart vaníliamaggal és a vaníliarúddal. Simára keverjük a tojássárgáját a liszttel, 10 dkg fruktózzal meg a maradék tejjel, majd hozzáöntjük a fölforrt tejhez, és állandóan kavarva, közepes lángon sűrű pépet főzünk belőle (a vaníliahéjat eltávolítjuk). A tojásfehérjét kemény habbá verjük a másik 10 dkg fruktózzal meg a vaníliás cukorral, és könnyedén, lazán hozzákeverjük a még meleg péphez. Az egyik lapot tepsibe helyezzük, rásimítjuk a krémet, majd befedjük a másik lappal, óvatosan kissé rányomjuk, amjd hagyjuk teljesen kihűlni és megdermedni. Tálaláskor epret kínálunk mellé, esetleg porított fruktózzal vagy porcukorral kínáljuk.

Megjegyzés: Az eredeti receptben 15-15 dkg cukorral készül a krém, fruktóz helyett ennyit kell használni. Jó nagy adag, nem lesz túl édes tőle.
Ha készen vett krémeslappal dolgozunk (nálam most úgy volt), akkor csak annyi a dolgunk, hogy megfőzzük a krémet, és összerakjuk a süteményt.

3 megjegyzés:

Katalin írta...

Ez nagyon finom lehetett! Guszta az eper a tetején :-)
Elkezdtem feltölteni az erdélyi képeinket, az első sorozat már látható is az "Erdély" blogomon, Parajdról, itt:
http://karpatutak2.blogspot.hu/2014/06/punkosd-erdelyben-2014-junius-5-13-az.html

1-2 vagy 3 naponta szeretném az újabb sorozatokat feltölteni, hogy minél előbb végezzek :-) még lesz 7 sorozat.
Ha van időd és érdekel, nézegetheted :-) A jobb oldali sávban, a székelyzászló alatt nem sokkal vannak a legújabb feltöltések linkjei, vagyis most még csak ez az egy, ott később is könnyen megtalálhatod őket.

Farci írta...

A krémes tésztáját én is így készítem :) A eperről annyit, hogy Tesóm szerint nem kell a dzsemmel bíbelődni : meg kell enni az epret, aztán a pocakban lesz belőle dzsem :) - mindez kézmozdulatokkal kísérve, hasat simogatva! :) Rokonlelkek a családoddal!

sedith írta...

Katalin, köszönöm. :) Az első bejegyzést az útról már olvastam, láttam, természetes, hogy megnézem/elolvasom a többit is. :

Farci, Néha igazuk van. :)

Related Posts with Thumbnails

2014. június 18., szerda

Krémes eperrel

Pünkösdre készítettem ezt a finom sütit szomszédasszonyom, Marika teljesen hagyományos receptje szerint, különlegessége csak a mellé tálalt eper volt. Eredetileg eperöntetet szerettem volna készíteni mellé, de mivel az elfogyasztására már a kertben került sor, és a család már türelmetlen volt, leszavazták a vele való további bíbelődést. Ezért aztán eperrel ettük, finom, kerti eperrel. Nagyon jól kiegészítették egymást. :)


Krémes eperrel (akár sütés nélkül is)

Hozzávalók: 80 dkg leveles tészta vagy 2 készen vett krémeslap; a krémhez: 4 tojás, 10+10 dkg fruktóz, 16 dkg liszt, 1 l tej, 1 vaníliarúd, 2-3 vaníliás cukor; a tálaláshoz: 30-40 dkg eper, esetleg porított fruktóz/porcukor.

Elkészítése: Ha nyers tésztával dolgozunk, akkor a tésztát kettéosztjuk, jó vékonyra nyújtjuk, és 200 fokos sütőben, sütőpapírral leterített sütőlapon vagy tepsi hátán világos színűre sütjük, majd hagyjuk kihűlni. (Jó, ha a tészta nagyobb, mint a sütőlap, és ha rücskösen helyezzük rá, mert sülés közben úgyis kisimul. Ha csak pont akkora, mint a sütőlap, sokkal kisebb lesz, miután kisül.) A krémhez 1/2 l tejet főni teszünk a kikapart vaníliamaggal és a vaníliarúddal. Simára keverjük a tojássárgáját a liszttel, 10 dkg fruktózzal meg a maradék tejjel, majd hozzáöntjük a fölforrt tejhez, és állandóan kavarva, közepes lángon sűrű pépet főzünk belőle (a vaníliahéjat eltávolítjuk). A tojásfehérjét kemény habbá verjük a másik 10 dkg fruktózzal meg a vaníliás cukorral, és könnyedén, lazán hozzákeverjük a még meleg péphez. Az egyik lapot tepsibe helyezzük, rásimítjuk a krémet, majd befedjük a másik lappal, óvatosan kissé rányomjuk, amjd hagyjuk teljesen kihűlni és megdermedni. Tálaláskor epret kínálunk mellé, esetleg porított fruktózzal vagy porcukorral kínáljuk.

Megjegyzés: Az eredeti receptben 15-15 dkg cukorral készül a krém, fruktóz helyett ennyit kell használni. Jó nagy adag, nem lesz túl édes tőle.
Ha készen vett krémeslappal dolgozunk (nálam most úgy volt), akkor csak annyi a dolgunk, hogy megfőzzük a krémet, és összerakjuk a süteményt.

3 megjegyzés:

Katalin írta...

Ez nagyon finom lehetett! Guszta az eper a tetején :-)
Elkezdtem feltölteni az erdélyi képeinket, az első sorozat már látható is az "Erdély" blogomon, Parajdról, itt:
http://karpatutak2.blogspot.hu/2014/06/punkosd-erdelyben-2014-junius-5-13-az.html

1-2 vagy 3 naponta szeretném az újabb sorozatokat feltölteni, hogy minél előbb végezzek :-) még lesz 7 sorozat.
Ha van időd és érdekel, nézegetheted :-) A jobb oldali sávban, a székelyzászló alatt nem sokkal vannak a legújabb feltöltések linkjei, vagyis most még csak ez az egy, ott később is könnyen megtalálhatod őket.

Farci írta...

A krémes tésztáját én is így készítem :) A eperről annyit, hogy Tesóm szerint nem kell a dzsemmel bíbelődni : meg kell enni az epret, aztán a pocakban lesz belőle dzsem :) - mindez kézmozdulatokkal kísérve, hasat simogatva! :) Rokonlelkek a családoddal!

sedith írta...

Katalin, köszönöm. :) Az első bejegyzést az útról már olvastam, láttam, természetes, hogy megnézem/elolvasom a többit is. :

Farci, Néha igazuk van. :)