VKF! XXIII. – Szemes eszme (Magvas gondolatok)

Ne szerepeljek e VKF-en, nem tehettem,
De eledelemet nem ettem e hetekben.
Emellett nem lehet szemmel sem ennem,
Mert "metszetet" lehetetlen betennem.
Eszperente nyelven receptemet netre nem vethetem,
De esedezem neked: engedj engem „versenyre” kelnem,
Mert esztelen tett lenne receptem elveszne.
……
Eledelem nem tetszene, felejtsd el, persze!

Tökmagos töltött káposzta

Hozzávalók: 50 dkg hámozott tökmag, 1 szép szál sárgarépa, 2 fej hagyma, 1 közepes zellergumó, 1 db. krumpli, 1 csésze rizs, só, bors, 2-3 ek. paradicsomlé, olaj, 1 babérlevél, 1 ág csombor (borsikafű), 1 nagyobb fej friss vagy savanyú káposzta.

Elkészítés: A tökmagot ledarálom és összevegyítem a lereszelt répával, zellerrel és krumplival, illetve az apróra vágott hagymával. 1-2 ek. olajon a száraz rizset fehéredésig pirítom, majd a zöldségekhez adom. Ráöntöm a paradicsomlevet, ízlés szerint sózom és borsozom, majd jól összekavarom. A friss káposztát leforrázom vagy a savanyú káposztát hideg vízben kiáztatom és a leveleknek a vastag részét lenyesem, azaz leormózom. Én friss káposztával szeretem, így hamarabb is megfő, de ki-ki ízlése szerint készítheti. Az masszát betöltöm a káposztalevelekbe. A fazék alját megszórom vágott káposztával (A káposzta belseje, ahol már felhasználhatatlanok a levelek amúgyis megmarad, ezt fel lehet vágni.), majd az elkészült töltött leveleket belerakom, körkörösen. Közéjük helyezem a babérlevelet és a csombort, majd annyi forrásban lévő vízzel öntöm fel, hogy ellepje. Lassú tűzön, lefedve, kb. 40-45 percig főzöm. Mivel én szeretem paradicsomosan, az utolsó 10 percben még szoktam hozzáönteni paradicsomlevet, de nyugodtan el is lehet hagyni. Tálaláskor tejföllel öntjük le.


Ez a fajta töltött káposzta igazán finom, Férjecskémnek még jobban is ízlett a hagyományosnál. (Mondjuk azt csak egyszer eszik egy évben, karácsonykor…) Igaz, hogy csak egyszer készítettem el eddig, de valamikor nemsokára beütemezem. Hogy miért csak egyszer csináltam? Nagyon egyszerű az oka: untam félkiló tökmagot meghámozni, ugyanis bármennyire is kerestem, sosem találtam hámozott tökmagot. De nemrég a Metroban felfedeztem, hogy ilyen is létezik, csak a város másik végében van és ritkábban jutunk oda el. Ahogy megfőzöm, rögtön teszem a fotót is róla. Bátorkodtam megírni ezt a bejegyzést, de ha kép nélkül nem érvényes egy „pályamű”, akkor nem kell tudomást venni róla.