Sózott uborka

Tegnap még nem kellett főznöm, mert annyi finomsággal felpakoltak, mára viszont már visszatérek a ringbe. De addigis lejegyzek két dolgot, ami múlt héten elkészült, csak nem jutott időm írni róla.

Az egyik nem más, mint a sózott uborka, amiről BeckZsunál olvastam először. Még akkoriban terveztem elkészíeni, de végül csak múlt héten lett meg. Mindenesetre, tényleg nagyon finom, ropogós csemege és szerintem fényévekre van finomságban a kovászos uborkától. Én ilyet sosem készítek, hiszen alig várjuk, hogy frisset együnk, nehogy máris savanyítanám! Arra ott van, amit elteszek télire. De ez, ez más. Friss, csak fűszeres. A fokhagymától nagyon különleges lesz. A férjem is nagyon szerette, pedig tartottam tőle, hogy mit fog szólni az ízkombinációhoz!



Betartottam mindent, amit BeckZsu írt, mégis mindent másképp csináltam.:D Az uborkákat végighasítottam, hogy jobban férhessenek az 1 l-es tejfölös vedrecskében, 1 tk. sót tettem hozzá, sőt, szerintem még egy felet elbírt volna, szárított kaporvirágot tettem bele és fokhagyma gyanánt a granulátumot használtam. Nem is volt most frissem, de a gyomrunk nem is bírja annak az erősségét. Szerintem így is nagyon finom lett. Időnkét fogtam a vedret és megrázogattam-fordítgattam, hogy a marinád mindenütt jól érje.