Mézeskalács

Ma sütöttem meg az első adag mézeskalácsot, de holnapra már be van keverve a következő. A húgommal osztozunk majd a két adagon, de ő csak holnap jön segíteni.
A két tészta kétféle. Ma megsütöttem azt a mézest, amit eddig is szoktam (ez a harmadik év, hogy mézeskalácsot sütök), és amit én azért szeretek, mert csak összegyúrjuk a tésztát és már nyújthatjuk, süthetjük. A másikat most próbálom ki először, egy kézműves mézeskalácssütő ismerősömnek a receptje szerint. Kíváncsi vagyok, az is milyen lesz! A mostani nem az egyből puha fajta, de dobozban, almaszeletekkel 3-4 nap alatt tökéletesek szokott lenni.
Ehhez az adaghoz vettem egy doboz Dr.Oetker-írókát. Nem bántam meg. Nagyon szép színes pogácsákat gyártottunk és még a nagyobbik lányom is ügyesen bánt velük. A kisebbik is (megpróbálta), de persze, némi maszatolásig jutott el. Én azért mindkettőre nagyon büszke vagyok!:)
A receptet tavaly leírtam, ITT található.
A mostani mézesek:





Természetesen, én is készítettem tojáshabot a díszítéshez, de az előző évek tapasztalatából okulva, ki kellett találnom valami mást a levágott sarkú zacskó helyett, hiszen én úgy nem tudtam sosem szépen írni. Az íróceruzákat hátsó szándékkal (is) vásároltam: azt hittem, újratölthetőek. Hát nem, de azért megoldottam. Volt egy üres üvegcsém, amiből kifogyott az ablakfesték-kontúr. Vagy tíz percig mostam, amíg teljesen tiszta lett és ebbe nyomtam bele a habot. A lyukas végéből még levágtam kb. 1 mm-nyit, hogy a hab ki is tudjon jönni belőle. Teljesen úgy működött, mint a vásárolt "ceruzák" és az ablakmatricáktól már ismertem a technikát is. :) Igaz, egy darabig "bódogtalankodtam", amíg kieszközöltem a tubus megfelelő feltöltését, de miután szereztem egy steril, talán 10 ml-es fecskendőt, már ez is ment, mint a karikacsapás: a habot felszívtam a fecskendőbe, onnan pedig ment a tubusba.
:D:D:D:D


Ólomüveg-sütit is készítettem: