Muzsdéjvariációk

Ez már nem az első bejegyzésem a muzsdéjról, de még nincs olyan, amihez fotót is tettem volna. A Kifőztük online gasztromagazin 2010-es augusztusi számában jelent meg, de a muzsdéj midig nagyon is időszerű, hát fogadjátok - és fogyasszátok - szeretettel!:) Ja, hogy mi mellé? Hát, gondolom, már mindenki hallott róla, és fogalma is van arról, hogy mihez szokás enni, de ha mégsem, akkor elárulom: miccs, sült húsok, szalmakrumpli, egyéb sült, grillezett zöldségek hűséges kísérője.:)

Muzsdéjvariációk

A muzsdéj nem más, mint fokhagymaszósz. Tipikus román „étel”, de az ország különböző részein különféleképpen készítik, Erdélyben is sok változata él. A legegyszerűbb muzsdéj az, amikor a fokhagymát áttörik (vagy mozsárban összezúzzák), megsózzák, és vízzel felengedik, de ez csak amolyan lusta-muzsdéj. Az igazi valamivel több munkát igényel, de az eredmény megéri. Adagok, tulajdonképpen, nincsenek hozzá, 2 gerezd fokhagymából és egy fejnyiből is készíthető ugyanakkora adag, csak egyik enyhébb, a másik meg erőteljesebb fokhagymaízű lesz.

A képen a paradicsomos, a tejfölös és a pirospaprikás muzsdéj látható.

1. Sima muzsdéjalap. Az áttört fokhagymát elkeverjük sóval, majd cseppenként, mint a majonézhez, 2-3 evőkanál olajat kavarunk bele. Néhány perc alatt a majonézhez hasonló állagú massza lesz a tálkában, amit aztán ízlés, kedv, pillanatnyi hozzávalók szerint lehet ízesíteni.

2. Vizes muzsdéj. A fenti alapmasszát vízzel hígítjuk mindaddig, amíg elérjük a kívánt állagot. Grillezéskor pl. érdemes egy nagyon híg vizes muzsdéjt készíteni, és a húst, zöldségeket időnként meglocsolni vele sütés közben.

3. Tejfölös muzsdéj. Az alaphoz ízlés szerint tejfölt kavarunk. Ha kell, még utánasózunk. Tejföl helyett joghurtot is használhatunk.

4. Paradicsomos muzsdéj. Az alaphoz paradicsomlevet, esetleg ketchupot kavarunk. Lehet paradicsompürével is készíteni, de akkor kevés vizet is kell hozzáadni, hogy ne legyen túl sűrű.

5. Pirospaprikás muzsdéj. Ennél már eleve az alapot módosítjuk. A fokhagymához sót és pirospaprikát adunk (max. ½ teáskanálnyit), elkeverjük, és forrósított olajat (hogy a paprikából kioldja a színezőanyagot) adunk hozzá cseppenként. Ezt mindenképpen vízzel kell majd hígítani a kívánt állagúra, tejföllel nem finom.

6. Diós muzsdéj. A fokhagymával egyszerre néhány szem dióbelet is áttörünk, a további munkamenet viszont ugyanaz. Lehet bármivel hígítani, a diónak csupán annyi a szerepe, hogy kissé enyhíti a fokhagyma erejét, és persze, különlegesebbé, aromásabbá teszi a szószt.

7. Light muzsdéj. Ez nem a szó szoros értelmében vett muzsdéj, tulajdonképpen csak egyszerű fokhagymás tejföl. Azoknak ajánlott, akik nagyon szeretik a fokhagymát, de a gyomruk nem bírja a fogyasztását. Egy tálkába tejfölt öntünk, fokhagymaport szórunk bele, megsózzuk és jól elkavarjuk. Elkészíthető 15-20 perccel hamarabb, hogy legyen ideje a fokhagymapornak kiadni az aromáját.

TIPP: a fentieken kívül másféle muzsdéjokat is lehet készíteni; ízesíthetjük mustárral, zöld fűszerekkel, de a variációk száma végtelen, ki-ki bátran kísérletezzen!