2020. június 22., hétfő

Bodzás zselé (óriásgumicukor)

Már régóta ette a fejemet a Kicsim, hogy készítsünk zselét. Nos, mi sem egyszerűbb, mint egy ilyet pikk-pakk összedobni. A türelem, hogy kivárjuk, amíg megdermed, az már nehezebb... :)


Bodzás zselé

Hozzávalók: 50 g (5 evőkanál) zselatinpor, 1+4 dl víz, 1 dl erős bodzaszörp, 1 citrom leve, pici kék ételfesték (elhagyható).

Elkészítése: A zselatinport beáztatjuk 1 dl hideg vízbe és félretesszük. A 4 dl vizet felforraljuk (de nem feltétlenül muszáj), hagyjuk langyosra hűlni, majd elvegyítjük a bodzaszörppel, az ízlés szerinti citromlével és kevés kék ételfestékkel. A beáztatott zselatint kis lángon felolvasztjuk, kicsinként felvegyítjük a bodzás lével, majd tetszés szerinti formába öntjük, és hűtőbe tesszük néhány órára dermedni. (Legjobb estétől reggelig) Miután megdermedt, a formát forró vízbe mártjuk, a zselét pedig tányérra borítjuk, és tetszés szerint díszítjük.

Megjegyzés: A bodzaszörp és a víz arányát úgy állítsuk be, ahogy nekünk tetszik. Ha a 4:1 arány nem megfelelő, igazítsuk nyugodtan az ízlésünkhöz. A citromlé mennyisége is ízlés szerint növelhető vagy csökkenthető. Sőt, ha úgy gondoljuk, hogy a szörptől nem elég édes, édesíthetjük is még. Mindenesetre, a folyadéknak kicsit édesebb-savanykásabbnak kell lennie, mint ahogyan normálisan meginnánk, mert a dermedés során veszít az intenzitásából.
                                                 



5 megjegyzés:

  1. De nagyon jól néz ki, gyönyörű a színe, és az íze is nagyon finom lehet 😊. A bodzát mi is szeretjük 😊

    VálaszTörlés
  2. Nahát, de jól néz ki! Nálunk is népszerű a bodza.

    VálaszTörlés
  3. Mi van veled, hogy ilyen ritkán írsz? Csak nincs valami baj?

    VálaszTörlés
  4. Drága Ani, minden rendben. Nincs semmi különösebb baj. Persze, volt a nyáron haláleset a családban (anyósom hunyt el), nem sokkal az utolsó bejegyzésem után, majd tanultam egy augusztus végi vizsgára, utána elkezdődött a tanév, úgyhogy ami kevésbé fontos volt, az elmaradt. És bevallom, valahogy telítődtem is most egy időre a receptezéssel. Főzés van, természetesen, de mivel most apósomra is főzök, inkább klasszikus ételek kerülnek asztalra, ritkábban kísérletezgetek. Örülök, hogy hamar asztalra tudok tenni valamit. Nem tudom, hogy meddig lesz ez így, visszajön-e még valaha a kedvem a gasztroblogozáshoz. Most egyelőre ez van.
    Puszillak ölellek. Köszönöm, hogy hiányoltál! :) <3

    VálaszTörlés
  5. Sok erőt és finom falatokat! Azért a hagyományos az igazi!

    VálaszTörlés