Majonézes-zöldséges krumplisaláta

Végre elkezdem leírni az elmaradt recepteket. Kezdem máris a szentestére készített dolgokkal. Illetve egyedül a krumplisalátát kell leírnom,

mert a töltött kacsát meg lehet találni néhány bejegyzéssel lejjebb,

a füstölt kolbászt és az oldalast sógornőm csak egyszerűen megpárolta,

az Anyu-féle töltött káposzta pedig szintén megtalálható a naplómban azzal a különbséggel, hogy savanyú káposztából készítve nem kell rá paradicsomlé.


Húslevesből – ugye – mifelénk salade de boeuf-öt, azaz „magyarul” böfföt szokás készíteni, de már fiatal feleségként azt tapasztaltam, hogy az uram nem esik hasra előtte. Túl töménynek mondta. Ki kellett találni valami mást. Így született meg aztán ez a majonézes-zöldséges krumplisalátám, ami kicsit böff is, kicsit egyszerű majonézes krumpli is, mégis valami új, enyhébb ízű saláta. Azt is gyorsan hozzáteszem, hogy nincs meghatározott receptem hozzá, pontos hozzávalókkal és mennyiségekkel, ezért akárhányszor készítem, kicsit mindig másképp sikerül.

Kell hozzá: - héjában főtt krumpli, személyek számától függően több vagy kevesebb.
- savanyú uborka (nem szabad frisset tenni, mert elrontja az ízét; saját
tapasztalat! )
- majonéz 1-2 tojásból (ehhez 1-2 tojássárgája, mustár, só, 1,5-2,5 dl olaj)
- ízlés szerint tejföl
- porcukor, fehérbors, citromlé, só
Mehet bele: murok (sárgarépa), petrezselyemgyökér, zeller, zöldborsó, kukorica, ecetes paprika, friss paprika, paradicsom (csak a húsa, de mehet héjastól), fekete olajbogyó, mindezek ízlés szerint, no meg aszerint, hogy mi van otthon és miből mennyi van.

A főtt krumplit meghámozom, négybe hasítom, majd felszeletelem. Megsózom és jól összekavarom. Több edénykében vizet forralok és megfőzöm a borsót, a kukoricát és a leveszöldséget. Persze, a gyökereseket a borsóval-kukoricával nagyjából azonos méretűre kockázom. Általában külön főzöm őket, de a gyökereseket akár együtt is lehet. Ha megfőttek, leszűröm és hagyom őket kihűlni. Ezalatt elkészítem a majonézt úgy, hogy a tojások sárgájához sót és mustárt keverek, majd addig adom hozzá az olajat, miközben kézi mixerrel kavarom, amíg a kívánt mennyiségű majonézt megkapom. Ha túl sűrű már és kavarhatatlan, néhány csepp citromlével lehet lazítani. Vagy akár pár csepp nagyon hideg vízzel is. Azért a végeredmény kemény legyen, hisz a tejföl úgyis lazítja! Ha kész a majonéz, ízesítem kevés porcukorral, fehérborssal és tejfölt kavarok bele. Nem szoktam túl sok tejfölt tenni, csak annyit, hogy éppen tartár sűrűségű mártás legyen belőle. Ha még kell, akkor direkt a salátába is lehet tenni. Felkockázom a paradicsomot, a paprikát és a savanyú uborkát, majd az olajbogyót is összevágom és mindent a krumpli mellé teszek. Ráöntöm a tartárt és jól összekavarom. Ha még kell, akkor ízesítem, és ha esetleg mégis túl száraz lenne, akkor tejföllel „áztatom” tovább.

Tálaláskor nem szeretem bevonni külön erre a célra félretett majonézzel, mert kár a színkavalkádért! De bármi mással lehet díszíteni, ki-ki fantáziája szerint teheti.
Nagyon jó fogás szerintem, én főleg azért szeretem, mert időben el lehet készíteni, nem kell melegíteni és nem kell mellé semmilyen más savanyúság sem. Pár nappal karácsony után ugyanezt készítettem kicsi kincsem szülinapjakor, csak sima párolt-sült csirkecombot adtam melléje, és mondhatom, nagy sikere volt.
Jó étvágyat hozzá!