2009. január 16., péntek

További receptek...

Nem megy olyan gyorsan ez a receptírás, mint ahogyan szeretném, de rendíthetetlen vagyok!!! Igaz, sajnálom, hogy eléggé kimaradoznak az aktuális főztök, amik általában csak gyorsak, egyszerűek, de igyekszem finom és tápláló ételeket főzni. No meg a lehető legegészségesebbeket, a repertoárhoz, pénztárcához, évszakhoz és tudásomhoz képest.

Mst már gyorsabban fogok haladni ezekkel az ünnepkor készített dolgokkal. Van, amit nem is kell leírnom.

Húsleves
A kicsontozott kacsa csontvázából, a levágott szárnyakból, nyakból illetve némi zsiradékából főztem. A szokásos módon, zöldségekkel. A recept megvan a blogom elején. Ha megtanulok linkelni, már sokkal könnyebb dolgom lesz. És az olvasónak is. :)

Báránysült
Bár a bárány nem hagyományosan karácsonyi hús, eléggé különlegesnek tartottam a sok majorság (baromfi) és disznóhús között, ígyhát, amikor Tündi meglepett egy bárány elsőcombbal, egyből tudtam, hogy ez lesz az egyik karácsonyi sültünk.
Még hétfőn bepácoltam és egy kerek napot töltött a pácban, hűtőben. A páchoz átnyomtam vagy 5-6 cikk nagy fokhagymát és elkevertem kevés sóval, egy-egy evőkanálnyi mustárral és mézzel, vagy 3 evőkanálnyi szójaszósszal és pár kanál olajjal.
A húst jól bedörzsöltem sóval és borssal, csak ezután forgattam bele a pácba. A nap folyamán többször megrázogattam, megforgattam, hogy mindenütt egyformán vegye át az ízeket. Másnap tepsibe raktam, a megmaradt pácot elkentem a tetején és csak egyszerűen vizet öntöttem alá. Alufóliával letakarva vajpuhára pároltam, majd szép pirosra sütöttem. Mondanom kell, hogy milyen isteni volt?

Kókuszos és szezámmagos bécsi szelet
A húsokat szintén előre felszeleteltem, kipotyoltam (klopfoltam) és befűszereztem (csak só és bors), hogy az ünnepen ne kelljen szétszednem a konyhát teljesen. Egy napig a hűtőben érleltem a húst, majd a fagyasztóba tettem, hogy nehogy valami baja legyen! Sütés előtt csak simán lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába mártottam és forró bő olajban kisütöttem. De ezúttal kétfelé tettem a zsemlemorzsát és az egyikbe egy tasak (kb 10 deka) kókuszreszeléket, a másikba pedig kb. ugyanannyi szezámmagot kevertem. Nagy sikere volt az utóbbinak, a kókuszost kissé különleges ízűnek találta a társaság, de szerintem nagyon finom volt. Picit hagyományos, de azért egzotikus is azzal a diszkréten édeskés ízével. Biztos, hogy fogom még készíteni. Sajnos, fotókat nem készítettem.
Folytatás következik...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése