Mifelénk, a Felsőmarosmentén, alapvetően két típusú lakodalom szokott lenni: a hagyományos, amit úgymond „házilag” szoktak megoldani, azaz otthon sütik a tésztákat (süteményeket), az ételeket pedig a rokonság illetve ismerősök segítségével szokták elő- és elkészíteni, a nagy eseményt pedig a helyi kultúrotthonban, esetleg -hatalmas vendégsereg esetén – ponyvasátorban ejtik meg. A másik típusú esküvő, ami mindinkább teret kap mostanában, az amikor a vendégsereg étteremben fogyazstja el az ünnepi menüt, illetve ott mulat. Az előkelő éttermek mellett vannak az ún. kantinok is, amik régebb valamilyen intézményi kajáldák voltak, mára viszont áttértek ilyen rendezvényszervezésre és mind külsőben, mind felszerelésben, mind pedig ételek szempontjából méltó helyet foglalnak el a „vendéglátóiparban”. Talán annyi, hogy nem annyira hangulatosak, mert általában egy hatalmas nagy terem ez, de a felújításokkal most már sikerült őket eléggé széppé tenni. De végülis nem ez a lényege a mondandómnak...
Szóval a teljesen hagyományos esküvővel elég sok a bajlódás, utánajárás, idegeskedés, munka, de manapság, ételek szempontjából talán csak tálalásban (mármint a kinézetében) marad vissza valamivel. Pl. abban a faluban, ahol a húgomnak augusztusban lesz a lakodalma, már kész őrület, hogy a következő lakodalmazó valamivel mindig túlszárnyalja az előzőt, legyen az valamilyen plusz vagy másabb fogás, illetve teremdíszítés vagy akármi. Igaz, az ajándékok is a megvendégeléshez méltóak. Régebb az volt a szokás, hogy a fiatalabb rokonság, barátok voltak a felszolgálók, ami nem volt a legpraktikusabb, tekintve, hogy egyesek elég ügyetlenek voltak, mostanra viszont a fiatal pár általában felfogad egy szakács-pincér csapatot és azok végzik a főzést-felszolgálást. Ez amiatt is jobb, mert így mindenki a rokonságból tud mulatni, persze, ha akar. (Én már nagyon akarok!;):P )
Nos, bevezetőül ennyi kb. bőven elég, eddig futottak több síkon a szálak, de most már elérkeztem a tulajdonképpeni témához, az ételekhez.
Amikor az ifjú pár és a vendégsereg megérkezik a lakodalom színhelyére, már terített asztalok várják a sokaságot, az előételek ott díszelegnek mindenki tányérján. Azonkívül, hogy az előétel jól szokott kinézni a sok színes alkotóelemnek köszönhetően, általában gazdag is szokott lenni, bár az, hogy mi kerül a tányérra, alkalmanként változik attól függően, hogy ki mit szeret, illetve mit engedhet meg magának. De azért van némi szabályszerűség benne: szokott lenni olyasmi, ami hagyományos ízű (pl. szalámik, sonkaszeletek, sajtok 1-2-féle, aprófasírtok, esetleg kisméretű rántott húsok), illetve újabban „modernebb” dolgok is. Pl. különféle töltött, gögyölt húsféleségek felszeletelve, ilyen-olyan kencék zöldségekbe töltve, illetve különféle saláták. Régebb divat volt a töltött tojás vagy a salade de boeuf (franciasaláta) külön tálakon felszolgálva, de kényességük, azaz majonézes mivoltuk miatt, mostanában kiiktatták.
Előétel a mi esküvőnkön, 7 évvel ezelőtt, étteremben:
Megterített asztal a saját esküvőnkön:
Előétel mostanában, vendéglőben:
"Falusi" előétel:
Ahogy a vendégek asztalhoz ülnek, némi idő után, (ami alatt általában abban reménykednek, hogy valaki máris nekifog enni) az előételnek esnek neki, a szintén asztalon lévő sós (mogyoró, üzleti vagy házi sós perecek, rúdak) vagy édes (kalács) rágcsálnivalókra csak utána kerül sor.
Rágcsálnivalók, nálunk. A sósrúdat és a nagy pereceket anyósom sütötte:
Az előétel után nem sokkal hozzák a levest, ami aranysárga húsleves vékonylaskával, azaz cérnametélttel, vagy újabban tejfölös-savanykás zöldségleves húsdarabokkal vagy húsgombócokkal. Érdekes módon, a mi vidékünkön a levesben főtt húst (ha húslevest szolgálnak fel) nem teszik ki az asztalra sem mártással, sem anélkül. A Nyárádmentén viszont szokás, és olyan finom húsleveset, mint amilyet Kibéden volt szerencsém megkóstolni, lakodalomban még nem ettem. A benne főtt tyúk és marhahús is nagyon finom volt a mellé tálalt paradicsommártással. Leves mellé általában friss vagy eltett csípős paprikát szoktak adni.
A főétel általában a hagyományosnál is hagyományosabb krumpli-hús szokott lenni. Hogy milyen hús és hogyan elkészítve, illetve hogy a krumpli éppen miylen formában kerül fel, az változó, de általában a krumplipüré a menő, vagy ilyenkor, újkrumpliszezonban a petrezselymes krumpli, húsból pedig szokott lenni csirkecomb és valamilyen párolt szelet (borjú vagy sertés). Az arányok is másak lehetnek: egész csirkecomb esetén általában 1 szelet másik hús van, felsőcomb esetén viszont két párolt szelet. Ha nem porciózzák mindenkinek ki az adagját és sültestálakon tálalnak, van, hogy rántott húst vagy rántott sajtot is készítenek, de mostanában már nem igazán szokás ez a közös tálalásmód. Az imént nem írtam... Köretként van amikor egy kis gombóc párolt petrezselymes rizs vagy rizibizi is szokott lenni, illetve a legújabb trendek szerint mexikói zöldségek. A mellé tálalt saláta/savanyúság az évszaktól függ. Nyáron többnyire káposzta vagy paradicsomos-uborkás saláta van, tavasszal-ősszel inkább valamilyen savanyúság.
Saját esküvői főétel:
Egész comb + 1 szelet:
Saláta:
Miután a főfogást is felszolgálják, igazából ekkor kezdődik a buli, úgyhogy az ételeknek lejárt a csillaga. Csak miután jól lerázták a vendékeg magukról a felszedett kilókat, jön a desszert, azaz a menyasszonyi torta. Itt most főleg valamilyen tejszínhabos szelet szokott lenni, amiből minden vendég kap egy szeletet és amit cukrászdában szokás megrendelni. Van, aki vegyessüteményt is szokott rendelni vagy otthon sütni és azt is kiteszik a torta után az asztalra, de ez lassan kimegy divatból, mivel ilyenkor szinte senki sem fogyasztja.
Vannak párok, akik ki akarnak tenni magukért és második desszert gyanánt, főleg nyáron, fagyit is felszolgálnak. Pl. az ismeretségi körünkben a mi esküvőnkön volt először ilyesmi, azóta már jobban elterjedt.
Emeletes tortánk (sajnos fényben készült fotó nincs róla), de a következő képen van az a torta, ami a felső emeletet képezte:
Desszert után következik a menyasszonyi tánc (a menyasszony utolsó tánca fehér ruhában) és az ajándékozás. Ezután megint buli, vacsoráig vagy hajnalig tartó lakodalom esetén a reggeli. Na, itt már mutatkoznak különbségek, mert vendéglői lakodalomban általában valamilyen rostonsült hús szokott lenni párolt krumplival vagy krumplisalátával. Leginkább ez utóbbit választják a párok, mert akkor ez már magában foglalja a savanyúságot is.:) Ha mégsem, akkor a fenti saláták közül választják valamelyik variációt, de nem ugyanazt, ami az ebédnél volt. Falusi lakodalom esetén (mert a kultúrtthonban megrendezett lakodalmakat általában így hívják) legtöbbször a töltött káposzta kerül ilyenkor asztalra, de van, hogy valamilyen pörkölt főtt tésztával. Ritkább esetben van, hogy krumplisalátát kínálnak valamilyen rántott szelettel: sima rántott hús, sajttal töltött hús vagy Cordon bleu.
Vacsora: roston sült hús krumplival és kápsztasalátával:
Természetesen, a lagzi egész ideje alatt a kenyeres kosarak tele vannak, illetve a sós rágcsálnivalókkal teli tányérokat is fel-feltöltik. Mindezeken kívül most már a gyümölcsökkel teli tálak sem mennek ritkaságszámba, szinte minden lakodalomban van valamilyen idénygyümölcs vagy a szokásos alma-banán-narancstál.
Az italokról még nem írtam, de szándékosan hagytam őket külön bekezdésbe. Welcome-drinkként általában valamilyen konyak vagy vermouth szokott lenni, az Alexandrion és a Garrone a legelterjedtebbek. Az asztalokon viszont végig ott vannak a házi pálinkával, likőrökkel, vagy konyakokkal teli üvegek. Sör is szokott lenni, alkoholos vagy „ólommentes”, ahoyg itt sokan hívják az alkoholmentes sört; nyáron, nagy melegben inkább a keserű nedü fogy. Bár igaz, a mi esküvőnk is július közepén volt, mégis vagy 5 vedernyi (50 l) bor is elfogyott, annyira finom volt. Sőt, részeg sem volt senki a vendégek közül. Szóval bor is van a lakodalmakban, de ezek általában házi készítésű borok, csak nagyon elit vendéglőben illetve nagyon pénzes család engedheti meg magának a különféle palackozott borokat. Bár, amilyen a mi borunk volt, vetekedhetett nyugodtan a palackozott borokkal! Vagy van megoldás arra az esetre is, ha valaki nem tud maga bort készíteni: borpincéknél megvásárolhatja ömlesztve és valamivel olcsóbban ugyanazt a bort, ami palackokba megy és sokkal drágábban kerül piacra.
Az előétel után, illetve a desszert tájékán egy-egy feketekávé is szokott érkezni; többnyire babkávéból főzik, cukor és tejszín vagy (Coffeeta) tejpor jár mellé.
Ezenkívül pedig ottvannak a különféle alkoholmentes italok, a kólák és „sárgák”, ahogy a más ízesítésű szénsavas italokat nevezik, a szénsavas vagy most már szénsavmentes ásványvizek, esetleg – elitebb lakodalmakban – a rostos gyümölcslevek.
Garrone:
Azt hiszem, ennyi. (Ha viszont valami kimaradt, azt később pótolni fogom.)
Viszont, ha mégsem volt elég valakinek az eddigi étel-ital:P, hazamenetelkor még minden pár kap egy kis útravalót: egy kis csomag vegyessüteményt vagy egy tortácskát, illetve egy dobozos sört vagy félliter valamilyen töményet. Másnap reggel vagy délután, ébredéskor már nagyon jólesik az édes sütemény, de a tejszínhabs tortaszeleten kívül a lakodalomban én sosem tudok más édeset enni.
Hazaadós tortácskák:
Persze, hogy kimaradt. A pezsgő. A terembe/vendéglőbe való érkezéskor, még a bejáratnál. Nem kap a teljes vendégsereg, csak a fiatal pár és a legközelebbi hozzátartozók: szülők, násznagyok. Ilyenkor a fiatalok darabokra is törik poharaikat. Minél több és apróbb szilánkokra zúzódik, annál hosszabb és boldogabb lesz a házasságuk. Már fogalmam sincs, mennyire aprók lettek a pohárdarabkák, itt még eléggé egyben voltak:
(A fotók a saját esküvőnkön készültek, illetve olyan lakodalmakban, ahol még az ételeket is fotózgattuk.)
Élmény volt olvasni soraidat, igaz kicsit szenvedtem, mert összefolyt a nyál a számban a képek láttán, úgy érzem végigenném a menüt most azonnal.
VálaszTörlésAmit leírtál az azt hiszem a legtöbb mo-i vidéki, falusi lagzikra is jellemző. Én mindig túlzásnak tartottam még éjfélkor újabb töltött káposztát és nehéz ételt a vendégek elé tenni,sokszor láttam a pazarlást de elfogadom, hogy ez is egy szokás és csak remélem, hogy igazán nem vész semmi kárba sosem ezek után a pazar vacsorák után.
Mi a mértékletességre szavaztunk. A Margitsziget árnyas fái alatt volt az esküvőnk, az anyakönyvvezető is oda jött, majd ültetett állófogadást tartottunk (tényleg van ilyen kifejezés?), azaz mindenki kiszolgálta magát az egyébként nagyon gusztusos ételekből, majd leült. Italt viszont felszolgáló kínált a vendégeknek. Olyan kis könnyed volt az egész..
Viszont nem bánnám ha valaki meghívna egy igazi, általad leírt lakodalomba. Sajnos kicsi az esélye, nincs hajadon ismerős a közelünkben.
ui. Az ételek receptjét is leírod valamikor Edith? Ok csak vicc volt, bár tényleg szívesen venném bármelyikét.
Kérhetek most én egy kis technikai segítséget? A fotóid alján a logot/aláírást/jelet vagy mit hogyan készíted?
VálaszTörlésKöszi ha elárulod a titkot,
Ágnes
szia! köszi szépen, jó nagyon!
VálaszTörlésCsak egy kérdés, mert nem volt teljesen világos: azt írtad, hogy vacsoráig vagy hajnalig tartó lakodalom esetén, meg hogy ebéd...
Ezek szerint van ahol reggel kezdik, és az ebéd a "lagzi"?
Csak azért kérdem, mert számomra eddig az volt, hogy az esküvő délután, és a lagzi a vacsorával kezdődik :)
kisvirag voltam :)
VálaszTörlésItten mifelénk nagyon hasonló szokások élnek - ha még élnek - főleg, Reziben a falunkban. Igazi kultúros, krepp papír díszített, vagy sportpályán sátras lagzi az igazi, szerintem is. Házi sütikkel.. Nálunk általában több fogás akad, de a sós rágcsán kívül előételre nem nagyon emléxem. Húsleves, pörkölt, aztán sültek, rántottak, és a házi sütik, amiket tálban az asztalon hagynak. Nálunk szokott lenni puszedli és esküvői perec, aminek a tésztája nekem nem igazán jön be, de a puszedlin is megtalálható fehér mázat mindig lerágcsáltam róla. :-P Úgy néz ki, mintha két félgömb lenne egymásnak háttal fordítva. Néha a pékségekben is látható. Mi sajnos nem engedhettük meg magunknak a falusi lagzit, egyrészt idő hiányában (az érkező Juliska miatt az egészet 3 hét alatt bonyolítottuk), másrészt meg azért, mert annyira nem fogadták el még a kapcsolatunkat, hogy a lehető legnagyobb titokban kellett tartani. De majd ha meglesz a templomi esküvőnk is, akkor szeretnék valami ilyesmit. Az étterminek nem volt hangulata. Viszont nálunk is illik az egész, de legalább a fél falut meghívni. :-S :-D Nálunk nagy hagyományai vannak az esküvői játékoknak, bolondozásnak is, pl. macskahajtás, maikor söprűvel becsapkodnak az asztalok alá, kihajtani a macskát, nehogy leharapja a vőlegény ... ... , a kedvencem az aprópénz seprés, amikor 1 000 000 apró fémpénzt szórnak szét a teremben és - az akkor már menyecskének - össze kell söpörni. Ezzel mutathatja meg, hogy milyen takarékos. Aztán mikor már azt hiszi, hogy végzett, jöhet a következő adag aprópénz. De van még pár ilyen furcsaság. Az unokabátyámat a vőfély beküldte az asztal alá, és onnan kellett kikiabálnia, hogy én vagyok az úr a háznál... :-P
VálaszTörlésAsszem nyitok egy blogot, amiben a hagyományokat, népszokásokat gyűjtöm össze...
Aniéknak sok szeretettel gratulálunk! :-)
Kisvirág, igen, mostanában reggel indul a dolog, polgári meg egyházi esküvő, satöbbi, és kb. déli 1-kor érkeznek a lagziterembe. Ilyenkor kb. éjfélig tart a menet (belvárosi éttermekben korábban véget ér), és akkor van ebéd meg vacsora. Ez a nappali lakodalom. Falun általában éjszakai lakodalmak vannak, ott délután kezdődik minden és estére érnek a terembe. Az ételek sorrendje viszont ugyanaz.
VálaszTörlésDe a húgomék most újítanak, ugyanis falun, kultúrotthonban lesz a lagzi, de vasárnap és reggeltől, azaz déltől.
Többieknek is válaszolok, de egy kis türelmet kérek.:)
Ágnes, akkor a ti esküvőtök amolyan "ilyetcsakfilmekenlátni" volt. :D
VálaszTörlésDe tényleg, errefelé nem működne az ilyen magamkiszolgálós módszer, mert mindenki csak húzodózna és senki nem enne semmit. Egy példa. A férjem sokat jár esküvőkre, mert zenél. Egyik alkalommal az előkelő vendéglőben a gyümölcsök nem tálanként voltak az asztalokon, hanem volt egy külön asztal művészien megrakva gyümölcsökkel. Azt hiszed, megközelítette valaki? Végül külön bemondták, hoyg tessék gyümölcsöt is használni, és a zenészek "példamutatása" után :D lassan-lassan odaoldalogtak az emberek, de még akkor is egyzserűen szégyellték. Vagy másik példa: én már többször csináltam svédasztalt valamelyik szülinap alkalmából, mégis az idősebbek, de még sógorom is húzodózott. Mindenkinek meg kellett pakolni a tányérját és akkor rendben volt a dolog. Szóval, ehhez is fel kell nőni, azt hiszem. Illetve lyan környeeben kell élni vagy legalább megfordulni időnként, hoyg ez is megszkottá váljon. Pl. a mi esküvőnkön is kb. 80 %-ban falusi volt a rokonság, ezt figyelembe kellett venni, különben még azt mondták volna utólag (tudod, az Utca-rádió révén;):P) hogy nem is tettünk ki magunkért.
Komplett receptlistát nem tudok írni, de van egy-egy fogás vagy része az előételnek, amit történetesen ismerek vagy el tudok/szoktam készíteni.
Pl. ha megnézed a falusi előételt, a tányér alsó felében van egy tekercsféleség kolbásszal és valami színes töltelékkel. Azt megtalálod itt: http://edithreceptjei.blogspot.com/2009/01/tovbbi-receptek2.html
Puszi
Ez jó volt! :) Én is leírom. azt hiszem.
VálaszTörlésKati, csak rajta, nagyon várom!:) Gondolom, a szokások és az ételek is különböznek a mieinkhez képest. Ami természetes is. Itt sincs mindenhol egyformán! Én csupán a mi szűkebb vidékünkről írtam!
VálaszTörlésÁgnes, a kérdésedről elfeledkeztem. Most csinálom a fotókat és ... beugrott. Ne haragudj!
VálaszTörlésÉn IrfanWiew-vel dolgozom, ezzel nagyon egyszerű. Amikor megvan a kívánt méretű-kinézetű kép, kijelölsz benne egy kis téglalapot, bemész az Edit-be (nekem angol a menüsorom), rögtön a második a File mellett, ott pedig megnyomod azt, hogy Insert text into selection. Kinyit egy ablakot, ahová beírhatod és kicsit szerkesztheted a szöveget és amikor OK-t adsz, akkor a kijelölt részecskébe beteszi. Ezután mented. Ennyi. Csak az a baj vele, hyog nincs túl sok lehetőséged, nem vihetsz bele tulajdonképpen semmi kreativitást. Vagy legalábbis én nem tudok. De amíg találok oylan programot, hoyg használni is tudjam, addig megelégszem ezzel. Remélem, tudtam segíteni. Puszi
Virág, neked is válaszolok, csak éppen ahhoz több kellene, mint 5-10 perc, úgyhogy még légy egy kis türelemmel!:D
VálaszTörlésNálunk, Szigetszentmiklóson érdekes szokások voltak régen. A lagzik egyik elengedhetetlen étele a "kulcsos kalács" volt, amit kenyér helyett tettek az asztalra. Ez egy 6 fonásos, különlegesen formázott kalács volt, amit otthon készítettek el, és a pékhez vitték kisütni.
VálaszTörlésElőételnek pogácsát, sós rudat tettek az asztalra. A húslevest tyúkból, sertés, v. marhahúsból főzték, cérnametélttel. A főtt húst is felszolgálták, különböző szószokkal. Paradicsom, meggy,
alma, és főtt burgonyával.
A leves után pörkölt galuskával, következett, amit tyúkból, v. kakasból, esetleg sertéshúsból készítettek. Utána következtek a sültek. Rántott sertéskaraj, rántott csirkecomb, csirkeszárny a májjal együtt kirántva. Fasírozott, esetleg sült hús, v. sült csirke májas töltelékkel sütve.
Vacsora után a sülteket az asztalon hagyták,a kaláccsal együtt.
Éjfélkor töltött káposztát, sült hurkát, kolbászt szolgáltak fel.
Sokféle süteményt készítettek, amit vegyesen tettek az asztalra.
Hagyományos lakodalmas sütemény volt a "kugler", ami nagyon finom kelt tészta baracklekvárral megkenve, és durvára vágott cukros dióval szórva sütöttek meg. Kockára vágták. Diós aprósütemény, amit szív, galamb, félhold formával szúrtak ki. Rizskoch is készült ilyenkor, amit még a férfiak is szívesen fogyasztottak.
Bor, sör, pálinka is fogyott rendesen. Éjfél után formázott grillázstortával kínálták a vendégeket, amelyet helyi, ügyes kezű sütőasszony készített el. A torta lehetett, szív, galambpár, esetleg templom alakú. Asztalkendőbe kötötték, összetörték, és úgy kínálták körbe. Mindegyik vendégnek illett venni belőle. A vendégeknek csomagoltak "kóstolót".
Hatalmas, 2-300 fős lagzikat tartottak, általában sátorban.
Ma már nem készítenek kalácsot, kiment a divatból a lagziba hívogató vőfély, nincs esküvői menet. Rizskoch sem készül esküvőre. Nincsenek főző- és sütőasszonyok sem. Profi szakácsok
készítik az esküvői menüt.
Még egy érdekesség: a "lányos" és a "fiús" ház külön mulatott. A kikérés után együtt ment a két "menet" a templomba, a polgári esküvőre, majd utána az ifjú pár a koszorús lányokkal a "fiús" házhoz, a menyasszony rokonai a "lányos" házhoz. Éjfél után "kálátorba" mentek a lányos házhoz, és kezdődött a két ház között a jövés-menés.
Ma már együtt mulat a két rokonság.
Bocsi, ha hosszú voltam.
ica
Szia, Ica, örülök, hogy megihletett a bejegyzésem és nagyon örülök, hogy leírtad a felétek dívó régi és új szokásokat. Manapság nálunk sincs úgy minden, mint 10-20 évvel ezelőtt, de sok helyhez képest még ma is megtartottak régi szokásokat. A kétfelé mulató társaság-esettel már én is találkoztam, ilyen nálunk a Szilágyságban szokott lenni, furcsa is nekünk, Marosmentieknek rendesen!
VálaszTörlésNem voltál hosszú, szívesen olvastam és olvasom mindig más vidékek szokásait.:)
GYere még!:)