2009. október 20., kedd

Zöld vásárló vagyok-e?

Hiába kaptam meg a körkérdést még az elsők között, sajnos nem volt alkalmam eddig írni róla. Köszönöm Gabojszának a kérdést, amiben arról érdeklődik, hogy környezettudatos vásárló vagyok-e? Sok újat nem hinném, hogy mondok, már sokan írtak róla, de azért elmondom a magamét is. Összességében véve, a nagyon elhivatottak szerintem abszolút nem tartanának környezettudatosnak, bár a tízpaarncsolatból vannak pontok, amiket betartok teljességében.

A környezettudatos vásárló tízparancsolata

1. Írd össze, mire van szükséged!
Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárlóközpontok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.

Nagybevásárláskor, ünnepek, kirándulás előtt, mindig szoktam listát írni, hogy ne felejtsem el, mit szeretnék venni. De nagyon sokszor elfelejtem magammal vinni a listát is. Ettől függetlenül, szinte soha nincs úgy, hogy mindig csak az legyen a kosaramban, amit felírtam, már csak azért sem, mert van, hogy valamit elfelejtek feljegyezni. Máskor meg éppen olyan áron vesztegetnek valamit, hogy nem lenne érdemes kihagyni. Ilyenkor általában nem pontos pénzzel indulok vásárolni, de lehetne tőlem bármilyen profi reklám, csomagolás, úgysem vennék meg valamit, ha nem lenne pénzem, szükségem rá. Pl. elég ritkán adódik, hoyg csak úgy, hirtelen felindulásból megveszek magamnak valamit. Ha esetleg mégis, kimerül max. egy recepteslapban.

2. Menj a piacra vagy helyi boltba!
Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.

Mindkettőt szoktam. A piacot látom az ablakból, tehát közel van,de az a helyzet, hogy ott tényleg csak szezonban tudok vásárolni. Hogy szegényes a kínálata amúgyis, az hagyján, de mire Vilma néninél megjelenik valami, addigra már jócskán benne vagyunk az időben és nem március-áprilisban, hanem június-júliusban ennénk először spenótfőzeléket. A városba pedig nem tudok menni piacolni: két gyerekkel, autó nélkül...
A sarki boltba is elszaladok, van, hogy naponta többször is. Mert elfelejtek valamit vagy eszembe jut valami plusz.
De a nagybevásárlást, amit havonta egyszer ejtünk meg, nem bíznám a kisboltra, hiszen legalább félszer annyiba kerülne ott megvenni mindent. És ha elmegyek a közeli „multiba” és megveszek 10 kg lisztet vagy egy bax (6 l) olajat, nem hinném, hogy pazarlás lenne. És nem annyiért veszem meg, mint a boltban! Vagy nem beszélve a mosóporról (erről később).
És merem állítani, hogy a Selgrosnak, ahol mi általában vásárolunk, pl. olyan minőségű hús- és hentesáru-kínálata van, hogy vetekszik bármelyik helyi hentesboltéval.

3. Vigyél magaddal táskát, szatyrot!
Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, sőt a szemétdíjat is te fizeted.

A havi vásárláshoz mindig viszünk nagy szatyrokat, ún. raffianecceket.:D Ha eszembe jut, akkor is viszek magammal valamit, ha a közeli boltba megyek, illetve tényleg, sokszor nem fogadom el, ha felkínálják a nájlonzacskót.

4. Menj gyalog vagy tömegközlekedéssel!
A mozgás egészséges és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezeted, mintha autóval közlekednél, és jóval olcsóbb is.

Na, ez nagyon mondvacsinált. Mert a városig 2,5 lej egy buszjegy, és az oda-vissza út árából a férjem másfélszer megjárja a várost. A nagyüzletig, ahol vásárolni szoktunk, csak 2 lej a busz, de ha ketten mennénk + a két lány és még a 6-7 istenes méretű szatyrot is beszámoljuk, vajon hány kezünk kellene, hogy legyen? Szóval, ma már nem olcsóbb a tömegközlekedés. Igen, a gyaloglás egészséges és ingyen van, meg is teszem, amikor csak tudom, de nem a nagybevásárláskor.

5. Vegyél helyi termékeket!
Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minnél távolabbról jön, annál többet szennyez.


Ezzel nincs gond, szerintem jól állok. Tejet a néni hozza (igaz flakonban, de legalább újrahasznosítom az egyszerhasználatost), egész nyáron szinte mindent a kertből kapok és télre is igyekszem sokmindent menteni, túrót is a piacról veszünk, vagy házhoz hozzák, a kenyeres itteni, a hús pedig legtöbbször otthoni (tyúk, kacsa, disznó). A csirkét általában boltból veszem, de ebből is csakis azt, ami itthon „terem meg”. Legtöbbször a Craiesti-i (királyfalvi) csirkét vesszük, mert ebben biztosak vagyunk, hogy biztonságos. Bár, ha van olcsóbban (mert ennek elég szép ára van) ugyanaz, amit venni szeretnék, lehet, hogy más itteni céget választok.

6. Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást!
Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.


A szép vagy csúnya külső nálam sosem osztott-szorzott. Mint ahogyan a reklámok sem érintenek. Tőlem zúghatják őket. „Visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolás” – nálunk erre még nem fektetnek nagy hangsúlyt, legalábbis én még soha, egyetlen csomagoláson sem láttam, hogy azt írta volna: újrahasznosított papírból készült.

7. Kerüld a vegyszereket!
Kerüld a nem természetes alapanyagokból, gyárilag előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek.


Hát, ebben nagyon rosszul állok. Jaj, most látom, hogy a félkész élelmiszerek is ide tartoznak. Nem erre gondoltam, hanem, hogy használok mosóport, mosogatószereket, súrolószereket, zsíroldókat, öblítőt stb. Ez van. Nem azt jelenti, hogy nem szeretnék kiiktatni ezek közül párat, hanem a baj ott kezdődik, hogy nincs rá más alternatíva. Ha meg lenne, számomra biztos megfizethetetlen lenne.

Félkész ételeket ritkán veszek, bár ebbe a kategóriába több minden beletartozik. Pl. kukoricakonzervet szoktam venni. Vagy néha paradicsompürét, illetve ketchupot. De ezt inkább csak a férjem eszi. De, nem veszek ételízesítőket, ilyen-oylan alapokat, tasakos leveseket, vagy előre elkészített hamburgerpogácsákat. Ez viszont nem jelenti azt, hoyg sosem eszem hamburgert vagy hot-dogot. Sőt, a miccset is készre gyártva vesszük, csak éppen meg kell sütni. Szóval, ebben a mértéket tartom irányadónak.

8. Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt!
Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk jelentős környezetterhelést okoznak és csak a szemnek szépek.


Ezt valahogy genetikai kódként hordozom magamban, mert meg sem fordulna a fejemben, illetve nem is kívánnám meg novemberben a dinnyét vagy júliusban a narancsot. Paradicsomot, paprikát is általában csak karácsonykor vagy újévkor szoktam venni, azt is inkább a díszítés miatt.
A narancsot és a többi citrusfélét viszont nem ehetnénk, ha nem külföldről hoznák!

9. Kerüld az egyszer használatos és felesleges dolgokat!
Az egyszer használatos termékek előállítása majd kidobása energiapazarlással és felesleges környezetterheléssel jár. Elektromos fogkefe, konzervnyitó és kenyérszeletelő? Ugyan már…


Gondolom, ez a három felsorolt akármi nem egyszerhasználatos! Bár nekem egyikem sincs. A flakonokat felhasználom a tejhez, a papírból készült fogyótermékeket pedig nem tudnám elképzelni többszörhasználatosnak. Pelenkából is a papírból készültet használom, egyrészt kényelemből, de másrészt nem vagyok meggyőződve róla, hogy a víz, áram, mosópor ára kevesebbe kerülne, mint maga a pelus. És az sem utolsó, hogy a gyerekem nyakig pisis lenne minden alkalomkor. Popsitörlőt is használok, de ebből tényleg nagyon keveset, inkább csak akkor, ha nem vagyunk itthon. 1 kb. 65 db-os csomag 2-3 hónapig is elegendő, inkább vízzel mosom le a popsikat. Bár lassan itt a szobatisztaság a Kicsinél is!

10. Olvasd el a címkéket!
Nézd meg: ki állítja elő a terméket, honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat. Az vagy, amit eszel.


Kíváncsiságból szinte mindig elolvasom. De sokszor csak utólag, amikor otthon avgyunk. Azért kb. tudom, hoyg mi mit tartalmazhat, éppen ezért poharas pudingot tejszínhabbal (Liegeois, ha valaki ismeri) sosem veszek, gyümölcsös joghurtot is nagyon ritkán, a krémsajtokat is kerüljük, ahogy csak tudjuk, hoyg csak néhányat említsek. Persze, vannak élelmiszerek, amiknek elolvasoma címkéjét és elhűlök, hogy mi minden van benne! Természetesen, következő alkalommal igyekszem nem azt venni, ha nagyon túllőttek a célon, de kiiktatni teljesen úgysem tudjuk az oda nem illő dolgokat, úgyhogy ezt nagyon komolyan venni kész szélmalomharcnak gondolom.

És úgy ezenkívül: messze állunk mi még attól, hogy rendszeresen bio-dolgokat vegyünk, valahol eldugva, félpolcnyi termék szokott bio lenni, az említtt nagyboltban. Ha van, pedig nem tudjuk megengedni magunknak, mert olyan drága. És hol van még a szelektív szemétgyűjtés, az üvegek visszaváltása, a papírbegyűjtés stb. Szóval, korántsem állítom, hogy nem fontos a küzdés, a környezettudatosságra törekvés, sőt, de mindez nem valósulhat meg mindaddig, amíg nem változik meg az alapfelfogás, amíg nincsenek alternatívák más termékek használatára, illetve nincsenek meg az anyagi feltételei mindennek.

Nem tudom, eljutott-e hozzá, de továbbadom Wise Ladynek.

3 megjegyzés:

  1. Szerintem is a ránevelés a fontos. Hogy mindenkinek fontos legyen. Ha valami elindul, hátha jó irányba megy. Én nagyon remélem!

    VálaszTörlés
  2. Igen, eljutott már a kérdés, válaszoltam is rá, azért neked is köszönöm.
    Nagyon hasonlókat írtam, mint te.

    VálaszTörlés
  3. Szepyke, én is remélem, bár nálunk minden sokkal később indul el, később van látszatja.

    Wise Lady, valóban, de erről már írtam nálad is. :)

    VálaszTörlés