Megint átcsaptak a hullámok a fejem fölött. Sok receptem vár közzétételre, rengeteg a dolgom a lakásban, írom az erdélyi konyhás anyagot az újabb számba, két megválaszolatlan-viszonozatlan körkérdés rostokol nálam, már rég neki kellett volna fognom sütni és mindennek tetejébe hull a hó, tehát öltözéssel-vetkőzéssel minden nap legalább két óra szánkózásra megy. :) Egyelőre nem látom az alagút végét, de nem idegeskedek a dolgokon, kialakulnak, biztos!:) Még jó, hogy optimista fajta vagyok, különben nem lehetne ilyenkor hozzám szólni és akkor mi értelme lenne a karácsonynak? Igaz, most is ruhákat kellene hajtogatnom (mert nem voltam képes fél 5-kor felkelni, amikorra beállítottam az órát), de attól tartok, hogy ezután még kevesebb időm lesz, és legalább egy adósságot rójak.
Ismét Wise Lady hívott játékba. Tulajdonképpen ferde tükröt kell állítanunk önmagunknak képeink és szövegeink által. De míg az előbbinél mehet minden, mint a karikacsapás, a szöveggel kapcsoaltban gondban vagyok. Úgy érzem, át kellene néznem ahhoz a teljes blogot, hogy valamit kiválaszthassak. No nem mintha nem lehetne kivetnivalót találni az írásaimban, sőt, de azért mindig igyekeztem, hogy ami kikerült a kezeim alól, az legalább nekem tetsszen, igyekeztem megszerkeszteni, nemcsak éppen "odadobni" valahogy.
Szóval, mondhatnám azt is, hogy amit írtam, az én vagyok. És akár tetszik, akár nem, de a szövegeim a tükörképem.
A fotókkal viszont nagyon könnyű dolgom van. Szinte az összeset megjelölhetném a rossz, pocsék, kifogásolható, stb. jelzőkkel. Van egy nagyon jó gépem, de szegénykém csak azt csinálja, amit én "mondok" neki és ha én rosszul mondom el, mit várok tőle, nem is adhat jó eredményt. Az a baj, hogy csak éltünk egymás mellett és nem törekedtem arra, hogy közelebbről is megismerjem, természetesen, időszűke miatt. De néhány hete azt mondtam, ennek vége. Szépen kézbe vettem a kézikönyvét és láss csodát, rögtön másként viselkedett!:) Ugyanakkor egy képszerkesztő programot is letöltöttem, mert hiába várom, hogy a Photoshop áttanulmányozására legyen időm.
Nem, nem kell megijedni, nem szállt a fejembe a dicsőség, sőt, nagyon remélem, hogy akik valamilyen módon megdicsérték egyik-másik legfrissebb képemet, nemcsak udvariasságból tették. Való igaz, hogy nekem is tetszenek, de még nagyon sokat kellene tanulnom, gyakorolnom ahhoz, hogy fejlődjek. De hogy ezt hogyan kivitelezem majd, nem tudom, egyelőre fogalmam sincs, mit hoz az új év, az eleje (mégha sok az örülnivaló is a családi születésnapok miatt), mindenképpen sok rosszat fog tartalmazni. Egyelőre nem is akarok gondolni semmire: csak készülni testileg-lelkileg a karácsonyra és nem hagyni, hogy bármi is elrontsa a hangulatát.
És akkor a képek:
1. Ajajjjjj....
2. Nem jók, de kedvesek nekem, régebbről:
3. Újabbak és kedvesek számomra:
Tovább is kellene adnom valakinek. Igaz, fogalmam sincs ki kapta már meg és ki nem, de ezúttal kiválasztom Gabojszát, Andit és Kiskuktát.
Azt hiszem ideje mar hogy titkarnot alkalmazz!
VálaszTörlésIri, de jó is lenne!:) Bár annyival is megelégednék, ha valaki hatékonyan vigyázna a lányokra, hoyg én zavartalanul végezhessem a dolgomat. :)
VálaszTörlésAzért nagyon szembetűnő a változás, természetesen erősen pozitív irányban!
VálaszTörlésKöszi szépen! Igyekszem gyors lenni!Csak nálam is vár pár dolog....
Ejha, Edith!
VálaszTörlésSzerintem már így is ötször több időd van, mint ami egy tisztességes napba belefér! :-) (Klára pont a minap mutatott nekem egy valamit, amire azt mondta: ez egy olyan óra, ami lassabban jár, mint a többi! Mondtam neki, hogy én azt kérném... :-)
És a fotók... nekem már eddig is nagyon tetszettek, de most már tényleg a profizmus felé haladsz. Én meg csak siratom azt a drága jó kis gépemet, amit Olaszországban elvitt a betörő.... Bár ő is olyan volt, mint eddig a tiéd: tudott volna ő jobbat is, csak én sem böngésztem végig a használati utasítást. A képszerkesztő program nevét pedig lécci megmondanád? nekem is kéne, nagyon!
Puszi,
Szilvi
Kiskukta, köszönöm, és iygekszem én is még fejlődni. :)
VálaszTörlésSzilvi, neked is köszönöm! A profizmustól messze állok, nem is leszek az soha. sajnáloma gépeteket és a többi mindent is, amit elvitt, emlékszem, milyen hátborzongató volt a sztori. Brrr, még most is az, ha rá gondolok. PhotoScape a neve a programnak, amit most töltöttem le. SZerintem nagyon könnyen használható, lehet kísérletezgetni vele. :)
Hallod-e, szólj Klárának, hoyg nekem is tegyen félre vagy rendeljen egy olyan órát!!!:D
Puszi
És én megint játékra hívlak, amikor majd lesz időd, ráér természetesen :-)
VálaszTörléshttp://ottisfoz.blogspot.com/2009/12/jatek.html
Hú,mekkora különbség. Remélem én is eljutok idáig!:-)))
VálaszTörlésÉn is játékba hívnálak, ha van kedved hozzá!
VálaszTörlés