Szendvicskenyér és fahéjas rózsák

A fahéjas rózsák itthoni sikerén felbuzdulva, úgy döntöttem, hogy az ovis farsangra is sütök egy adagot. Sajnos, itt nem volt akkora sikere, bár ennek inkább az volt az oka, hogy szinte senki sem merte megkóstolni azt, amit más vitt. De aki vett belőle, dicsérte. És én örültem. :) Fotó nem készült róla, úgyis csak utolsó pillanatban készültem el mindennel. Az előző alkalomhoz képest annyit módosítottam a sütiken, hogy miutn az almaszeleteket leterítettem, finoman megszórtam őket grízzel, mintha porcukroznék, így az némileg felszívta a nedvességet és a leveles tészta belseje is jobban átsült. A másik "update" pedig az, hogy ahol a tésztavégek összeértek, megkentem tojásfehérjével, így a rózsácskák szép kerekek maradtak, nem nyíltak szét.

Valami sósat is keleltt vinni, az óvónők szendvicsfélére gondoltak. Én pedig szintén szendvicsfélére, de egy kicsit másabbra. Emlékeztem Gabojsza szendvicskenyerére, ami már akkor elnyerte tetszésemet és tudtam, hogy alkalomadtán el fogom készíteni. Minden benne van, ami egy szendvicsen is szokott, sőt, a virsli pluszban van, mégis teljesen más látvány és ízkombináció. Erre már többen rácsodálkoztak, néhány kíváncsi anyuka a készítési módja felől is érdeklődött. A receptet teljes egészében betartottam és a formázást is, sőt, Gabojsza azon javaslatának is eleget tettem, hogy kalácstepsiben sütöttem meg, így valóban szép, kerek formája lett. Eltérés csak annyi volt, hogy nekem a 6 virsli nem volt elég, még egy-egy felet oda kellett tennem a 2-2 mellé.:) Lesz folytatása is: már elképzeltem, hogy különféle ízesítésű szendvicskenyereket fogok gyártani a Nagylányom és magam szülinapjára is. Fotó erről készült, de csak egész állapotban, miután kivettem a sütőből. Szeletelni már csak az oviban tudtam, ott meg kicsit ciki lett volna, hogy fényképezgessem. :)