Rebarbarás-diós pite

Nem tudom, mostanában állandóan visszagondolok Svájcra, visszaidézem az ottani élményeket és főleg ízeket. Mint írtam, elkövettem azt a hülyeséget, hogy semmiféle receptet nem hoztam haza magammal, így most az ízemlékek alapján próbálok rekonstruálni egy-egy ételt.

Pl. egyszer segédkeztem a Zucchini-kuchen elkészítésénél, innen tudom, hogy a hagymát nyersen szórta rá a szakácsnő (amikor Fabrizio, a főszakács, szabadnapos volt) a tésztára és utána rendeztük el a tetején a cukkini-karikákat, de hogy mivel öntötte fel, azt nem tudom. Arra viszont emlékszem, hogy minden csaj ketchuppal szerette enni, amitől az olaszunk állandóan gutát kapott. :)

Volt egy másik pite is, egy édes, szilvás, amit viszont már Fabrizio szokott készíteni és emlékszem, az egyik csapatnak annyira ízlett, annyira dicsérték a szakácsot és a pitét is, hogy másnap is az készült desszertnek. Tényleg, nem lehetett megunni, olyan finom volt. Omlós tészta, savanykás szilva, közötte pedig valami édes massza, amiről szintén nem tudom, miből készült. Illetve, tudom, hogy őrölt dió is volt benne.

Nos, ilyen emlékek-információk birtokában kezdtem elképzelgetni, hogyan készülhetett. Hogy így volt-e vagy sem, nem tudom, de hogy a rebarbarás-diós pitém isteni lett, az biztos! Még a rebarbarával szemben semleges férjecském sem győzött eltelni vele!
Ezúttal a tésztáját nem a magam receptje szerint készítettem, hanem kipróbáltam a Juditét, kíváncsi voltam, melyik jobb. Talán valamivel omlósabb volt az övé, valószínű a sütőpornak köszönhetően. Az a lényeg: bármilyen omlós tésztával elkészíthető, ki-ki a nála bevált receptet használhatja. Nekem 30 cm-es átmérőjű a formám, ezért picit növeltem a tészta adagját.

Rebarbarás-diós pite

Hozzávalók:
A tésztához: 30 dkg liszt, 10 dkg disznózsír (vagy helyette 15 dkg vaj, esetleg margarin), 2 tojássárgája, 1 nagy kanál tejföl, 1 tk. sütőpor, só, néhány evőkanál tej vagy víz.
A töltelékhez: 6-7 evőkanál őrölt dió, 3+2 evőkanál cukor, 30 dkg rebarbara (tisztítva mérve), 3-4 dl tejszín, 3 egész tojás vagy 2 tojás és 2 tojásfehérje, pici só.
Elkészítése:
A tészta hozzávalóit összegyúrjuk és kemény, de rugalmas tésztát gyúrunk belőle. Hűtőben legalább félórát pihentetjük. A rebarbarát megtisztítjuk és vékony karikákra vágjuk. A dióbelet összekeverjük 3 evőkanál cukorral, a tojásokat felverjük és elkeverjük a tejszínnel, a sütőformát pedig megkenjük kevés vajjal/zsírral és megszórjuk egy kis zsemlemorzsával. A tésztát kinyújtjuk akkorára, hogy kibélelhessük vele a formánkat, jól belenyomkodjuk, villával megszúrkáljuk és nagyon forró sütőben 10 percig elősütjük. Ezután kivesszük, beleszórjuk és elegyengetjük rajta a diós-cukros keveréket, egyenletesen eloszlatjuk rajta a felkarikázott rebarbarát, erre rászórjuk a másik két kanál cukrot, majd felöntjük a tojásos-tejszínes keverékkel. Forró sütőbe toljuk és addig sütjük, amíg a tojásos massza megdermed (Sütőtől függően kb. félóra). Langyosan vagy hidegen tálaljuk.

EK - 2011/5