2013. szeptember 13., péntek

Csirkeleves szecsuáni módra

Egy kínainak ez talán nem is kínai, de a mi ízlésünknek nagyon is az. Az utóbbi években nagyon megszerettem a csípős ízeket, és férjem is jobban elfogadja őket mostanában. Ő - a férfiak zömétől eltérően - régebb semmiféle csípőset meg nem evett, aztán fokozatosan hozzászokott. Én - érdekes módon - akkor szoktam hozzá az erőshöz, amikor a kisebbik lányommal voltam pocakos. Azóta is szeretem. És kisebbik lányom is szereti. Természetesen, nem kap csípőset, de szereti megkóstolni, pl. a tormából is imádja azt, amelyik erőteljesebb ízű.
Ez a leves nem kimondottan csípős, bár persze, ízlés szerint lehet azzá tenni. Én úgy készítettem, hogy a lányok is nyugodtan ehessenek belőle.



Csirkeleves szecsuáni módra

Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg csontos csirkehús (farhát, szárny, esetleg comb), 2-3 sárgarépa, 1-2 petrezselyemgyökér (elhagyható), 4-5 evőkanál szezámolaj, 4-5 cikk fokhagyma, 1 diónyi friss gyömbér, 1 csípős paprika, 4-5 evőkanál szójaszósz, 1 üveg bambuszrügy, 15 dkg üvegtészta vagy cérnametélt, petrezselyem- vagy korianderzöld, só, esetleg citromlé.

Elkészítése: A csirke részeit hideg vízben főni tesszük. Amikor fölforrt, lehabozzuk, beletesszük a megtisztított, de egészben hagyott sárgarépát és petrezselyemgyökeret és kis lángon 1-1,5 óra alatt húslevest főzünk belőle. Amikor elkészült, a levest leszűrjük, a húst lesedegetjük a csontokról, és a sárgarépát gyufaszál méretű csíkokra vágjuk. Egy edényben vizet forralunk, megsózzuk, és kifőzzük benne a tésztát, majd leszűrjük. Egy másik edényben felforrósítjuk az olajat, és megfuttatjuk rajta az összezúzott fokhagymát, a felaprított gyömbért meg a finomra darabolt csípős paprikát. Amikor üvegessé kezdenek válni, ráöntjük a szójaszószt, és felöntjük húslevessel. Amikor fölforrt, beletesszük a húst, a répát, a leszűrt bambuszrügyet meg a tésztát, és egyet-kettőt lobbantunk rajta. Ha szükséges, még sózzuk, illetve citromlével ízesítjük, végül pedig megszórjuk aprított zölddel.

EK - 2013/10



2 megjegyzés:

  1. Milyen szép színes ez is:) Egyszer én is készítettem hasonlót, tól csípősre sikeredett, nem tudtam megenni:))

    VálaszTörlés
  2. Tudod, Kati, először a szemünkkel eszünk, aztán a szánkkal. Nagyon szeretem a szép színes ételeket. :)

    Én egy kis csípőst tettem bele úgy, hogy az ereit is kivágtam, és az olajban megdinszteltem (így nagyon enyhül a csípőssége). Mondhatom, alig volt pikáns. Én aztán a magam tányérjárba még tettem, de a lányoknak így tökéletes volt. De én ezzel úgy vagyok, jhogy mind írhat egy recept akármit, ha tudom, hogy mi nem szeretjük, ha valaminek az íze túl intenzív, akkor úgysem teszem bele. Próbáld ki kevesebb csípőssel. Sőt, szerintem utólagosan is lehet ízesíteni. :)

    VálaszTörlés