Salátaleves sóskával és labodával

Egy igazi tavaszi leves friss, kert levelekkel. A saláta és a sóska anyósom kertjéből, a labodát pedig a piacon vettem. Két csokorral kértem, mire mondja a bácsi: adjon 3 lejt, és vigye az egészet, hogy már mehessünk haza. 5 csokor volt összesen, a leveshez kettőt használtam fel, úgyhogy még lesz labodás folytatás. Érdekes, hogy a lányok mennyire idegenkednek a színétől. Minden egyes ételnél meg kell barátkozniuk vele. De miután ráveszik magukat a kóstolásra, már jóízűen tolják befelé. :) Nagylányom is azt mondta tegnap: hát miért nem mondtad, hogy a laboda nem másítja meg az ízét? Hát ez salátaleves! (Amit imád.-szerk. megj.) Persze, mondtam én addig is, de nem hitte. :) Szóval, nagyon finom, a sóska meg megsavanyította, úgyhogy semmi egyéb savanyítás nem kellett hozzá. Amiben kissé másabb volt mégis, hogy a szokásosnál kevesebb fokhagymát raktam bele, de ezt is ízlés szerint lehet adagolni. Az adag elég nagy, de ha valaki szereti, ne féljen tőle, másnap elfogy. Legalábbis én nem tudom megunni. Hagyományosan, hidegen ettük forró túrós puliszkával, de önmagában is finom.

Salátaleves sóskával és labodával

Hozzávalók 5-7 személyre: 1 fejes saláta, 2 nagy csokor labodalevél, 1 nagy marék sóska, 1 csokor zöldhagyma, 5-6 cikk fokhagyma, só, 2 evőkanál liszt, 2 dl tejszín, 3-4 evőkanál olaj.

Elkészítése: Az olajat felforrósítjuk, és megdinszteljük rajta a karikára vágott zöldhagymát. Ezután rádobjuk a több vízben megmosott, összetépkedett (vagy összevágott) leveleket, és kissé átforgatjuk a hagymás olajon. Fölöntjük vízzel, kissé megsózzuk, majd lefedve, néha megkavarva 15-20 percig főzzük. Ekkor beletesszük az összezúzott fokhagymát, és besűrítjük a tejszínnel és kevés vízzel elkevert liszttel. Jól kiforraljuk, és ízlés szerint utánasózunk, vagy ha nem elég savanyú (a sóska mennyiségétől függően), kevés citromlével savanyítjuk. Túrós puliszkával tálaljuk.
EK - 2015/5