Hústalan hét

Valahogy úgy adódott, hogy egész héten nem ettünk húst. Csak csütörtökön volt a mindenkori gyorsétel (amit szerencsére nagyon ritkán vetek be), szalmakrumpli kolbásszal. Ez is csak Istvánnak, a lányokkal zöldségkrémlevest ettünk aznap.

Heti lebontásban valahogy így nézett ki.
Hétfőn mártásos krumplit készítettem. Igaz, hogy ez újkrumpliból finom, akkor igazi az íze, de a változatosság kedvéért egyszer-kétszer télen is készítem. Nagyon egyszerű és gyors; sima gulyást készítek, amit végül behabarok tejes-lisztes eresztékkel és tejföllel egy kicsit megsavanyítok. Apróra vágott petrezselyemzölddel ízesítem.



Kedden zöldséglevest főztem, murokból (sárgarépa), zellerből és hagymából, amit egy kis házi ketchuppal beparadicsomoztam. Különben paradicsomlé vagy püré is jó bele, vagy akár el is maradhat, de így nagyon finom. Vékonylaskát (cérnametélt) is dobtam bele egy-két marékkal. Szárított zellerzölddel ízesítettem. És azt hiszem, hogy ment bele egy lestyános leveskocka is, de már nem vagyok biztos benne.

Szerdára maradt még a levesből és kiegészítettem az ebédet körözöttel töltött gombafejekkel. Kissé kicsik voltak a gombafejek ehhez a fogáshoz, de azért finom lett. A gombafejeket gyorsan átmostam folyó víz alatt és kiszedtem a szárukat (nem szabad eldobni). Kb. 20 deka juhtúrót összekevertem 5 dekányi reszelt sajttal, 1 kisebb fej apróra vágott hagymával, 1 cikk apróra vágott fogkhagymával, 1 kiskanálnyi pirospaprikával, fél kiskanálnyi őrölt köménnyel, sóval és borssal, majd annyi tejfölt adtam hozzá, míg krémes lett, de inkább kemény maradt a massza. Megtöltöttem a gombákat, majd – Kautzky Armandot utánozva – némelyiknek a közepébe egy negyed diót szúrtam. Kb 10-15 percig sütöttem a sütőben, a tepsit csak nagyon vékonyan olajoztam ki.
Itt még sütés előtt.



Csütörtökön, mint írtam, István szalmakrumplit evett kolbásszal, mi pedig zöldségkrémlevest. 1 murkot, egy fél zellert és vagy 4 közepes krumplit megfőztem, majd turmixoltam. Felöntöttem tejszínnel és kiforraltam. Petrezselyemzölldel szórtam meg, sóztam és tálaláskor tejfölt tettünk bele.
Este Melindáéknál virsli- és tortaevés volt. Ebből a tortából:



Pénteken maradék zöldségkrémleves volt és mellé készítettem a Duende-féle szilvalekváros kukoricaprószát, amit nálunk málénak hívnak. De eléggé feledésbe merült étel. Nagyon finom lett, de ha betartottam volna teljesen a receptet, biztos tökéletes lett volna. Nekem kissé száraz lett, de édesített joghurttal ezt jól át lehetett hidalni.



Szombaton megint lazsáltam, mert István csak átutazóban volt itthon, költöztetés közepette Anyuéknál ebédelt. Magunknak ismét krémlevest készítettem, ezúttal gombalevest. Mivel a kicsik gyomra még nem tudja megemészteni az egész gombát, gondoltam, leturmixolva nem lehet baj. 1 nagy hagymát apróra vágtam és kevés olajon megdinszteltem. Rádobtam a karikára vágott gombaszárakat és pár percig együtt pirítottam. Megszórtam egy késhegynyi pirospaprikával, majd öntöttem rá 1-2 kanál vizet, csak épp annyit, hogy a paprika ne égjen meg. Amikor ezt elfőtte, megszórtam 2 ek. liszttel, hamar elkavartam és felöntöttem hideg vízzel. Addig főztem, amíg csomómentes nem lett, ekkor leturmixoltam és tejszínnel felöntve még egyszer felforraltam. Sóztam és pár csepp almaecettel savanyítottam. Pirított kenyérkockákkal ettük, ezenkívül a magam tányérjába még tettem egy kanálnyi hagymás gombát, amit még akkor vettem ki belőle, mielőtt megszórtam volna liszttel.
Úgy elfogyott, hogy csak na! Még Nagyobbikom is jóízűen ette, pedig, ha felismeri, nem eszi meg a gombát.