Az akció fedőneve: ürüljön a fagyasztó

A fagyasztómban általában állandó a körforgás, mégis akadnak dolgok, amik megmaradnak ilyenkorra és most már nagyon fel kell használni. Mondjuk, a húsok ritkán érik meg ezt a tisztes kort, de a gyümölcsök, zöldségek, esetleg zöldfűszerek, annál inkább. Mert mindig azt hiszem, hogy amennyi van, az túl kevés, aztán, hacsak tehetem, még spájzolok belőlük. A tavaly több, mint 10 kiló szilvát fagyasztottam és még van vagy 2-3 belőle. Szombaton még két adag málna, egy félzacskónyi cseresznye és két kis adag meggy is árválkodott az egyik fiókban, úgyhogy felhasználási akcióba léptem! Először elkészült a sörbet, majd tegnap egy újabb (harmadik) adag pudingos (ezúttal) cseresznyés-meggyes pite és a szilvából levest főztem. Mivel a pitét már leírtam, a sörbetet viszont még nem fotóztam le, de csak felét ettük meg, úgyhogy az is következik, most a szilvalevest írom le.



Mentás szilvaleves
Mivel családunkban nem volt szokás a gyümölcsleves főzése és ebből kifolyólag az evése sem, kénytelen voltam magam kitalálni, hogyan főzzem őket. Mert végül itt-ott kóstoltam ilyen-olyan gyümölcsből készült leveseket és nagyon ízlettek. Pl. a "doktornéni" jeges meggylevesének az íze és látványa mai napig előttem és a számban van, de még sosem kérdeztem meg hogyan készíti. No, mindegy, sosem riadtam vissza egy ételtől, még akkor sem, ha nem volt róla pontos receptem, így a gyümölcslevesek sem okoztak gondot. Már többféleképpen készítettem, ezúttal így csináltam:

Egy edényben vizet tettem főni, közben kivettem a fagyasztóból a szilvát és szűrőbe téve, forró vízzel kissé átöblítettem. Amikor forrt a víz, beledobtam az edénybe, csipet sót és pár kanál cukrot tettem bele és újraforrástól számítva kb. 10 percig főztem. Nem akartam, hogy a gyümölcsdarabok szétfőjenek. Ekkor 3 ek. búzadarát szórtam bele, miközben állandóan kavargattam, végül 1,5 ek. lisztből és 1,5 dl tejből eresztéket készítettem és behabartam vele a levest. Némi cukorral még igazítottam az ízén, végül pedig néhány mentalavelet vágtam apróra és rászórtam a tetejére. Még reggel elkészítettem, hogy mire enni kell, kihűljön, de végül minden lett belőle, csak ebédi leves nem. Attól elfogyott szinte teljesen, mert a Lányok napközben többször is megkívánták és magam is két tálkával ettem meg. Férjecském, bár nem gyümölcsleveses, érdeklődve ízlelgette és konstatálta, hogy nem is olyan rossz.:P

FÉL ÓRA - 2010.

Múltkor szintén készítettem gyümölcslevest, akkor szilvából és cseresznyéből vegyesen, "betétként" pedig vagy 4 ek. vegyes gabonapelyhet szórtam bele. Úgy történt, hogy aznap "kissé" hústalan volt a menü, mert másodikként spenótfőzeléket készítettem tükörtojással. És mit ad isten, apósom éppen aznap "vágódott be" úgy, hogy félig éhenhalt már addig, Anyu pedig még nem érkezett haza. Ihletett voltam, mert megkérdeztem, hogy nem szeretne-e enni, de bevallottam, hogy hát nem éppen húsos a menü. A spenótfőzeléktől nem féltem, de tartottam attól, hogy mit szól a szilvalevesemhez! Hogy csupán éhessége miatt vagy valóban ízlett a leves, nem tudom, de tény, hogy kétszer kért belőle. És a főzeléket is megette.
Szóval akkor is hasonlóan készült a leves, de gríz helyett müzlibetéttel és nem volt benne menta, hanem pici fahéjjal ízesítettem.