2015. július 13., hétfő

Vándorok eledele 2. - Olajbogyós-paradicsomos feketekagyló

Nem eszünk minden nap ilyen finom és izgalmas ételeket, de először inkább ezeket dokumentálom. A halas ételeket hárman esszük a családból, így ezt az adagot is hárman ettük meg. Ki-ki tudja, mennyire szereti a kagylót, úgyhogy ahhoz igazítsa az adagot. Mérlegem nem volt, ezért mértem dupla marékkal, de mindenesetre, valahol a kiló és másfél kiló között volt. A kagyló "directly from the source" származott, méghozzá saját kezű gyűjtés során: férjecském és Kisebbikem gyűjtötte. Ezután igazi családi koprodukcióként készült el: a ház ura levágta-kitépte bajszaikat, én és Kisebbikem megsikáltuk őket, kisebbikem zöldséget hámozott-mosott, én pedig "útnak indítottam" az ételt. Nagyobbikom ezalatt.... a Corvin kiadásában megjelent, Mátyás király életéről szóló könyvet olvasta. S majd ette a virslis tészta maradékát... :P


Olajbogyós-paradicsomos feketekagyló

Hozzávalók 3 személyre: 4 nagy, összmarék feketekagyló, 2 közepes hagyma, 5-6 cikk fokhagyma, 2 paradicsom, 4 marék vegyes olajbogyó (zöld, kalamata, aszalt kalamata és natúr), olaj, só, bors, 1 teáskanál görög halfűszer, 1/2 dl fehérbor, 1 kis csokor petrezselyemzöld; a pirítóshoz: bagett, olívaolaj, halfűszer.

Elkészítése: A kagylónak levágjuk a "bajszát", jól megsikáljuk, és alaposan átmossuk. Ha kinyílt kagylót találunk, és ütögetésre sem húzódik össze, feltétlenül el kell dobni. (Ez nagyon fontos!!!) A finomra aprított hagymát és fokhagymát megdinszteljük 5-6 evőkanál olajon, majd rádobjuk a kockára vágott paradicsomot meg az olajbogyót, és 8-10 percig néha kavargatva pároljuk. Ekkor rádobjuk a kagylót, összekavarjuk-rázzuk, majd ráöntjük a bort, és nagy lángon, lefedve, néha meg-megrázogatva 5-6 percig pároljuk. Végül levesszük a fedőt, beletesszük a finomra aprított petrezselyemzöldet, és továbbra is nagy lángon még 2-3 percig hagyjuk, hogy a leve is kissé elpárologjon. Lehet főzni mellé tésztát, de az én férjecském azt csak muszájból eszi meg, tehát inkább fűszeres pirított bagettel ettük-mártogattuk. A bagettet rézsútosan szeletekre vágjuk, meglocsoljuk olívaolajjal, megszórjuk kevés halfűszerrel (nem tudom, konkrétan miből áll, oregánót és rozmaringot, illetve kevés paprikát érzek benne), és száraz serpenyőben világosra pirítjuk.

7 megjegyzés:

  1. Mondom az embernek, hogy saját gyűjtésű kagylókat ettetek.
    Mire a humorából erre futotta:
    - olyan nagy ott az éhínség, hogy már pénzért sem kaptok kaját? :p

    VálaszTörlés
  2. Gusztán tálaltad, és aki szereti, annak biztosan nagyon finom :-), főleg így frissen szedve!
    További jó nyaralást kívánok az egész családnak!
    A tájból és a tengerből nem akarsz megmutatni képeket? Biztos szép arra felé, mi még nem jártunk Görögországban....

    VálaszTörlés
  3. Éva, tegnap nem ment a net, amikor válaszolni akartam: :D

    VálaszTörlés
  4. Apropó éhínség.... Majd, ha legalább megnégyszereződik a fizetésem, fogok úgy élni, mint az átlagos görög nyugdíjasok... Szóval, nem érződik itt semmi abból, ami a tévéből folyik...
    És amúgyis ... magunknak gyűjteni érdekesebb, mint megvenni a bótból (különben vettünk is, a piacról, de az még a fagyasztóban van), és nem utolsó sorban ócsóbb is, mert bár itt nincs éhínség, otthon kb. az vár ránk ez az út után! :D :D :D :P :P :P

    VálaszTörlés
  5. Katalin, akkor ezek szerint te nem szereted a herkentyűket... ;) :)
    Köszönjük szépen a jókívánságokat. :)

    VálaszTörlés
  6. Egyik haver a másik után jelenti nekünk, hogy az elmélet meg a gyakorlat közt óriási az eltérés ami a görögöket illeti.
    Szóval csak egy lapos pojjjjén volt a fenti duma :)

    VálaszTörlés
  7. Éva, tudom, hogy vicc volt, nem is vettem másnak: :) Csak úgy leírtam, amit tapasztaltam... :)

    VálaszTörlés