Azt mondták egyszer nekem, hogy itthon nehezen lehet jó minőségű marhahúst találni, amit ha annyi ideig sütsz, mint a tévében a mesterszakácsok, akkor pont olyan finom lesz, mint amit azok készítenek. Vagy ha mégis találunk olyat, akkor szinte megfizethetetlen. Nos, látom a boltokban a nem a mi zsebünkhöz mért árakat, és biztos vagyok benne, hoyg sosem tudnék megvenni magunknak oylan húst.meg aztán nem is tenném...
De, mégis, úgy tűnik, hogy valami jó minőségű húshoz jutottam hozzá múltkor, amikor unokatestvéreméktől házi nevelésű, 2 éves borjú hátsócombját vettük meg, persze a hozzá tartozó gerinc- és bordarésszel. Merthogy ennek a bélszínéből olyan, de olyan medium-ra elkészített hirtelensült szeletet rittyentettem, hogy megnyaltuk utána mind a negyven ujjunkat! :) Nagyon finom, nagyon ünnepi ez a fogás, de azt mondom, hogy csak akkor érdemes készíteni, jobban mondva csak akkor érdemes ÍGY készíteni, ha nem túl sok ember ül asztalhoz, mert különben nem készülnek el egyszerre a szeletek. Nagyobb vendégségnek esetleg egészben sütve lehetne. És előrebocsátom, hogy tényleg kár idegenkedni a nem teljesen átsült hústól - legalábbis én idegenkedtem régebb - , mert nagyon finom puha, omlós lesz, élvezet így enni.
Bélszínszeletek rozmaringos sült krumplival, köménymagos sárgarépával
Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg növendék- vagy marhabélszín, frissen őrölt bors vagy citrombors, olívaolaj, só, 5-6 dkg vaj, citromlé; a krumplihoz: 1 kg közepes méretű krumpli, 1-2 fej fokhagyma, só, bors, szárított rozmaring, olaj; a sárgarépához: 60 dkg sárgarépa, olaj, só, bors, 1 teáskanál köménymag, citromlé.
Elkészítése: Meghámozzuk és tetszés szerint feldaraboljuk a sárgarépát, majd 1-2 percig dinszteljük kevés olajon. Kicsinként vizet öntünk alá, és lefedve, néha megkeverve roppanósra pároljuk. Miután zsírjára sült, megszórjuk a fűszerekkel, kissé összeforrósítjuk még, majd lefedjük, és hagyjuk átvenni az aromákat. A húst 2,5-3 cm vastag szeletekre vágjuk, mindkét oldalát megszórjuk frissen őrölt borssal (én citromborsot használtam), és állni hagyjuk, míg odakészítjük a krumplit. A krumplit meghámozzuk, lapjában kettévágjuk, és tálba tesszük. Megszórjuk a fűszerekkel, mellétesszük a héjastól hagyott, de cikkekre szedett vagy kettévágott fokhagymafejeket, meglocsoljuk olajjal, és jól összeforgatjuk. Sütőpapíros tepsire rendezzük vágott felükkel lefele, majd 220 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és 35-40 perc alatt szép pirosra sütjük úgy, hogy a krumplikat kb. félidőben megfordítjuk . Miután a krumplit beraktuk a sütőbe, egy grillserpenyőt szárazon jól felforrósítunk. A hússzeleteket meglocsoljuk (még jobb, ha spray-jel lefújjuk - én ezt tettem) kevés olívaolajjal, elkenegetjük rajta, majd a nagyon forró grillserpenyőre helyezzük. A hús nagyságától-vastagságától függően 2-4 percig sütjük a szeleteket egyik, illetve másik oldalukon, majd a serpenyőbe tesszük a vajat, hagyjuk felolvadni, és 3-4-szer meglocsoljuk a húsokat vele. Ezután a szeleteket előmelegített tányérra szedjük, és legalább 5 percig (általában azt ajánlják, hogy ugyanannyi ideig, amennyit sült) pihentetjük, majd tálaljuk a közben megsült krumplival és az átmelegített sárgarépával. A pihentetéskor kiengedett pecsenyelevet elkeverjük néhány csepp citromlével és rálocsoljuk a hússzeletekre. A húst akkor sózzuk először, miután megfordítottuk, illetve a másik oldalát akkor, miután kiszedjük a serpenyőből.
Megjegyzések:
- Fontos, hogy a fogás elemei nagyjából egyszerre készüljenek el. A sárgarépa elkészíthető hamarabb, majd újramelegíthető, a krumpli és a hús viszont jó, ha egyszerre lesznek ehetőek.
- A húst jó, ha félóra-órával hamarabb kivesszük a hűtőből, hogy szobahőmérsékletűvé váljon, így egyenletesebben sül.
- A serpenyőnek nagyon forrónak kell lennie.
- A pihentetés azért fontos, hogy a sütés során összeugró/összehúzódott rostok ismét elernyedjenek kissé, és a húsnedvek jobban eloszoljanak a szeletben.
EK - 2015/12
Guszta lett! Bár én jobban szeretem a jól átsült húsokat, de ez tényleg nagyon jól néz ki :-)
VálaszTörlésKatalin, én is azt hittem, hoyg az ilyesmi ehetetlen! De ha jól van elkészítve, akkor isteni. Mint ez is amilyen volt. A férjem is nagyon dicsérte, pedig ilyent még mi sem ettünk. Szóval érdemes egyszer kipróbálni. Ha meg végül mégsem ízlik, még mindig lehet utána sütni egy kicsit. :) De ez nagyon jól át volt sülve. Már messze nem volt véres (attól továbbra is idegenkedem, brrrr...) de nem is volt cipőtalp. :) Omlós, puha, alig kellett rágni. :)
VálaszTörlés