Készülődésről, ételekről, miegymásról

Az eddigi karácsonyokon általában utolsó pillanatban elkészülve, nedves hajjal indultunk anyósomékhoz Szentestén. Pedig mindig megvolt bennem a vágy és az elhatározás, hogy másképp lesz. Végül mégis ugyanolyan lett vége.

Idén, nem mondom, hogy lustálkodós volt az ünnepek előtti két nap, de határozottam más, mint az eddigi években. Elkészültem mindennel, időben. Igaz, a mindent nem az elképzelt mindenre értem, de a valósan kivitelezhetővel tényleg meglettem. Sőt, a legtöbbet előre dolgoztam, hogy az ünnepen ne kelljen a konyhát a feje tetejére állítanom, tehát, amit csak lehetett előre el(ő)készítettem.

Édesapám betegsége sokat elvett a hangulatomból (eleinte ez egészet elvette), a készülődési kedvemből, de a jobb hírek visszahozták egy részét. Így aztán a tervezett ételek mind elkészültek, egyedül a süteményekből nem lett annyi, amennyit képzeltem, de még mindig túl sok volt így is, úgyhogy nem is baj, ha nem készítettem mást.

Mivel töltött káposztát nem szoktam ilyenkor készíteni, és a hagyományos "disznóságok" sem szívesen látott ételek az asztalunkon, ki kellett találnom valami olyasmit, amit mindannyian szívesen fogyasztunk, nem túl bonyolult, azaz nincs túl sok munka vele, előre legyen el(ő)készíthető, illetve akkor is kevés munka legyen vele, mielőtt megennénk.

A húsleves, ugye, adott volt, és bár én nem vagyok nagy húsleveses, az ünnepeket nem tudom elképzelni nélküle. És akkor már, természetesen, adottak a benne főtt zöldségek is amiből majonézes salátát szoktam készíteni. Ezt szintén megcsináltam most is, de más formában, úgy, ahogy Gabriella kreatív konyháján láttam.

Amikor karácsonyra tervezem az ételeket úgy próbálom összehozni őket, hogy lehetőleg hidegen is fogyaszthatóak legyenek, így készült el idén a Duendénél látott Debreceni karaj, illetve gyártok már eleve "hideg" ételeket, mint pl. a tormás túrógolyók vagy a padlizsánkrém.
Ezenkívül egy citromos töltött csirkét készítettem elő, amit pácolás és töltés után lefagyasztottam és ünnep másodnapján csak sütőzacskóba tettem és megsütöttem. Ugyancsak előkészítettem a bécsi szeletet, avagy rántott húst is, amire viszont még nem került sor. A húslevesből és a csirkéből kétszer ettünk, pont elég volt négyünknek két ebédre. A hideg dolgok pedig szintén elfogytak a közbeeső reggeliknél-vacsoráknál. :)

Jövök nemsokára a hiányzó receptekkel, addig itthagylak a lányaim társaságában. :)