2011. március 31., csütörtök

Töltött pulykamell zsebesen

Múlt szombaton egy szép fél pulykamellfilét vettem elő a fagyasztóból és szándékom szerint főtt tojással készültem feltekerni, megsütni. A krumplipürét már eleve megrendelték mellé, mert állítólag ezer éve nem készítettem egy finom krumplipürét.:D De aztán úgy hozta a sors, hogy megláttam Neánál a Zsebes karajt, és máris azon dolgozott az agyam, hogy a kiolvasztott pulykából hogyan is lehetne megvalósítani? Hát hogyan? Egyszerűen. Kicsit másképp csináltam, mint ő, de a lényege ugyanaz volt. És az eredmény? Egy nagyon finom ízű húsféle, hagyományos, a mindennapitól mégis eltérő. Azért pl. egy tarjából lehet, hogy szaftosabb lenne!


Töltött pulykamell zsebesen

Hozzávalók: egy fél pulykamellfilé, 3 zellerszár, 1 hagyma, 10 dkg paprikás szalámi, 20 dkg sajt; a páchoz: 2 teáskanál mustár, 3-4 evőkanál (házi) ketchup, 5-6 evőkanál olívaolaj, só, bors, fél teáskanál pirospaprika

Elkészítése: A húst megmossuk és szárazra törölgetjük. Kisujjnyi vastag szeletekre vágjuk úgy, hogy a szeleteket az alján nem vágjuk át teljesen. Megszórjuk sóval és félretesszük. A mustárt, a ketchupot, az olívaolajat, a borsot és a pirospaprikát simára keverjük és egy ecset segítségével rákenjük a húsra vigyázva, hogy minden eldugott kis zegzugba jusson belőle. Lefedjük, és hideg helyre tesszük néhány órára. Közben a zellert, a szalámit és a sajtot feldaraboljuk, a hagymát félbe, majd szeletekre vágjuk. A húst elővesszük, a zellert, a szalámit és a sajtot pedig belepakoljuk a zsebekbe. Jénai vagy római tálba tesszük, a tetejére szórjuk a felszeletelt hagymát, aláöntünk 2 dl vizet, kissé megsózzuk, és lefedve, forró sütőben jó órát pároljuk-sütjük. Tálalás előtt hagyjuk egy keveset hűlni, majd részútosan szeletljük. Krumplipürével, fokhagymás-tejszínes spenóttal tálaljuk. Savanyúság, friss saláta is illik mellé. Krumplipüré nélkül húsnapon ehető. Én, természetesen, úgy ettem.

KAL - 2012

2011. március 30., szerda

Díjak, jó szavak

Már éppen ideje említést tennem arról, hogy az utóbbi hetekben csak amúgy áradtak felém a díjak - egyszerre hármasával mindenkitől - és a "jó szavak", amelyek nagyon jólestek. Köszönöm is mindegyiket külön-külön küldőiknek, és csak azt sajnálom, hogy ennyire későn tudok írni róluk a blogban, úgyhogy, gondolom, már mindegyik körbejárt és eljutott mindenkihez.

Három díjjal, a "10-est érő blog"-

a "Minni és Laura"-

illetve a "Kedvelt blog"

-díjakkal a következő bloggerek tiszteltek meg (a sorrend teljesen véletlen):
Alíz 
Krisztina
Császár Erus
Titi
Jutka
Panna és
Zsuzsiga 

Mindannyiuknak köszönöm és viszont adom. De ezenkívül odaadom minden bloggernek, akinek ott vagyok a rendszeres olvasói között. Fogadjátok szeretettel mindannyian!!!:)

"Egy jó szót" pedig

Krisztinától
Császár Erustól
Iritől és
Évától 
kaptam. Köszönöm kedvességüket, jó szavaikat, mert az ilyen szavak éltetik továbbra is bennem a blog folytatását. Visszajelzés, virtuális barátok nélkül mit sem érne a blogolás! Köszönöm, hogy vagytok, köszönöm, hogy írtok. Ezennel szintén továbbadom jó szavaimat mindazoknak akik erre járnak és szívesen fogadják. Tudom, ez így egy kicsit személytelenebb, mintha mindenkinek a blogján otthagynám az üzenetemet, de mintsem valaki kimaradjon, inkább így en-blockban küldöm mindenkinek. :)

2011. március 26., szombat

Köményes-rizses padlizsán



Ezen a télen rengeteg padlizsánt ettem. Nemcsak én, hanem a többiek is a családból, de én még többet. Nem frisset, persze, hanem még bőven van abból a 40 kilóból, amit az ősszel anyuval lesütöttünk, de biztos, hogy finomabb is, mint amit most lehet venni.

És akkor egyszer ott álltam a kiolvasztott padlizsánnal és nem tudtam, mi legyen belőle. Krémnek már nagyon unom, mégha imádom is. De éppen megjelent a Kifőztük 3. száma, lapozgattam, és a szemembe szökött Renáta Padlizsán köményes rizzsel című receptje. Gyorsan elolvastam, és már indultam is a konyhába. Történetesen volt valami maradék főtt rizsem, friss paradicsom helyett aszalt paradicsomot és házi paradicsomlevet használtam, és a végeredmény egy nagyon finom, bár nem igazán fotogén étel lett. Kissé vacilláltam, hogy beletegyem-e az őrölt köményt vagy sem, de végül kipróbáltam kicsiben és nagyon ízlett, ezért az egészbe tettem. Mivel kicsit másabbak voltak az alapanyagaim, mint ahogy a receptben írta (ugye, fagyasztott padlizsán, főtt rizs, aszalt paradicsom), menjetek nyugodtan a Kifőztük oldalára, töltsétek le az újságot ingyenesen regisztráció nélkül, és olvassátok el benne a receptet. Aki nem riad vissza a hústalan fogásoktól, biztos értékelni fogja. Zöldség- és tésztanapon ehető az ételek társításán alapuló diétákban.

NÚ - 2019/AUG.27.

2011. március 24., csütörtök

Salata de icre, avagy ikrasaláta

A recept megjelent a KIFŐZTÜK idei 3. számában. Az újság letölthető ITT regisztráció nélkül.

Ikrasaláta (Salata de icre)


Hozzávalók:

10 dkg sózott vagy friss ikra
só (csakis friss ikra esetén)
2 dl olaj
5-8 evőkanál citromlé
4-5 evőkanál forró víz
1 teáskanál mustár
1 teáskanál reszelt vöröshagyma

a díszítéshez:
citromkarikák
olajbogyó

A sózott ikrát egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a mustárt, 1 evőkanálnyi citromlevet és kézi mixerrel összekeverjük. Ezután, először cseppenként, majd vékony sugárban, mint a majonéznél, beledolgozzuk az olajat, közben pedig felváltva adagoljuk a forró vizet és az ízlés szerinti citromlevet. Mire felveszi az összes olajat, egy nagyon sűrű, krémes masszánk lesz. Legvégül beledolgozzuk a finomra reszelt hagymát is. Sózni nem kell, külön, csak ha friss ikrából készítjük. Általában pirított kenyérrel tálalják, amire citromkarikát fektetnek, a tetejét pedig különféle olajbogyókkal díszítik.

Tipp: hagymán kívül lehet ízesíteni még fokhagymával, különféle zöldfűszerekkel, sőt, finomra aprított fekete olajbogyóval is.

Egy másfajta ikrakrém receptje itt található.

2011. március 16., szerda

Még egy leves

Az úgy volt, hogy nagyobbik lányom elkapott egy vírust (vagy a vírus kapta el őt?) minek következtében 1 napig semmit, 1 napig szinte-szinte semmit, 2 napig szinte semmit nem evett és aztán az 5. naptól kezdődően kezdett el eszegetni, úgy, hogy most már azt mondhatom: alig eszik valamit. No, de nem csodálom szegénykémet, 1 kiskanál vízből is legalább egy pohárnyit csinált és a semmi is rengeteg mellékterméket produkált, szóval nem is lehet egyik napról a másikra visszatérni a jóétvágyhoz!
Persze, én azért próbálkoztam. Még a "semmi"-s napon főztem neki "zöldséglevest", azaz reszelt sárgarépát darált rizzsel, amiből kb. 2 kiskanálnyit evett meg, és azt is csak a levéből. Viszont sajnáltam eldobni, mégha nem is lett volna érte túl nagy kár, ezért aztán újrahasznosítottam és készült belőle:



Tojásos köménymagleves (vagy köményes tojásleves) 

Hozzávalók 2 személyre: 1 sárgarépa, 2-3 evőkanál rizs, 1 evőkanál darált, sós paprika (piros), 1 teáskanál őrölt kömény, 2 evőkanál olaj, 2 cikk fokhagyma, 4 tojás, só, citromlé, petrezselyemzöld, esetleg tejföl

Elkészítése:
A sárgarépát meghámozzuk és lereszeljük. Az olajat felforrósítjuk, megfuttatjuk rajta az őrölt köményt, és rádobjuk a reszelt répát. Néhány percig dinszteljük, rászórjuk a rizst és azzal is elkavarjuk. Felöntjük kb. 1 liter vízzel, beletesszük az őrölt paprikát és a zúzott fokhagymát, enyhén megsózzuk, és addig főzzük, amíg a rizs és a sárgarépa megpuhul. A levest hagyjuk gyöngyözve forrni, és ekkor beleütjük a tojásokat vigyázva, hogy ne hasadjanak ki. Addig főzzük még, amíg a tojások fehérje megszilárdul. Ízlés szerint sózzuk tovább, citromlével ízesítjük és megszórjuk aprított petrezselyemzölddel. Opcionálisan lehet tejföllel tálalni.
Egyszerűsége ellenére, nálunk nagy sikert aratott. Már annál, aki ehette. Rizs nélkül húsnapon, tojás nélkül zöldségnapon ehető a szétválasztós étrendekben.

KAL - 2012

2011. március 13., vasárnap

Gombás zöldségraguleves


Könnyű zöldséglevest kért a férjem ebédre az egyik napon, hát ez lett belőle.


Gombás zöldségraguleves

Hozzávalók: 1 kisebb hagyma, 2 sárgarépa, 2 petrezselyemgyökér, 2 marék zöldborsó, 20 dkg karfiol, 20 dkg gomba, (vagy kb. 1 kg fagyasztott zöldség a fent említettekből - nekem ebből készült), 1 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, 1 tojássárgája, kevés olaj, só, almaecet, 2 evőkanál aprított petrezselyemzöld

Elkészítése:
Ha friss zöldségből készül, akkor először mindent meghámozunk, megmosunk és feldarabolunk.
Az olajat felforrósítjuk, rádobjuk a hagymát, kicsit dinszteljük, majd mehet rá a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, rövid idő után pedig a zöldborsó, a karfiol és a gomba. Megsózzuk, és kevés víz hozzáadásával, illetve állandóan pótolgatva, ha elfő, a zöldségeket puhára pároljuk (max.10-15 perc). Végül zsírjára sütjük, megszórjuk a liszttel, elkavarjuk és felengedjük vízzel, tetszés szerint beállítva a leves sűrűségét. Felforraljuk, hagyjuk forrni néhány percig, ezalatt a tojássárgáját simára keverjük a tejföllel és kevés forró levessel eldolgozva, hozzáöntjük a leveshez. Még hagyjuk egy keveset a lángon, de nem várjuk, hogy fölforrjon. Megszórjuk petrezselyemzölddel, almaecettel savanyítjuk, és sózzuk, ha még kell.
Jó étvágyat! Nekünk megvolt hozzá.:)

KAL - 2018.

2011. március 12., szombat

Egyéves lett a Kifőztük!

Emlékszem, tavaly március 10-én mekkora izgalommal vártuk az éjfélt, amikor megjelent a Kifőztük első száma. Mert mi történt addig? Összeverődött egy csapat "szedett-vedett" gasztroblogger és abszolút amatőr szinten összehozott egy újságot. Kicsit úgy éreztem magam akkor, mint amikor akciófilmekben a főhős felvállal valamilyen akciót, missziót, aztán összegyűjt egy látszólag semmire sem jó csapatot, de a cselekmény során kiderül, hogy bizony, éppen azokra a "semmire sem jó" emberekre volt szüksége a főhősnek célja kivitelezésében. Mert mindenki jó valamiben. A mi esetünkben van, akinek a szervezés az erőssége, aki ezerfelé ágazó tevékenységeiben sosem vesztődik el, nagyon bírja a tempót és mindig előttünk jár vagy két lépéssel, de annyira, hogy szinte le kell lőni:D, van, aki a műszaki területeken jártas, másnak a helyesírás megy főleg, van, aki csodás fotókat készít, van, aki mindig betartja a határidejét vagy előre küldi az anyagát, stb. szóval,  mindenki jó valamiben!

Egy évvel ezelőtt szerintem még Szepyke sem merte remélni, hogy ez az egész kósza ötlet egy hosszú távra szóló és hosszútávon működő dologgá válik majd, és hogy ez a lelkes amatőr csapat egy profi szintű lapot tudjon kihozni hónapról hónapra. De sikerült. Bizonyítja ezt sokminden: az, hogy megértük az első születésnapot, hogy a Kifőztüköt havonta sokezren letöltik, hogy rengeteg pozitív visszajelzés érkezik mindenünnen, hogy egy külön adományozási akciót is sikerült összehoznunk, aminek bevételével sok rászórulót segítettünk karácsony előtt, és még sorolhatnám.

Egy évvel ezelőtt rengeteget dolgoztunk mindannyian, hogy egy használható újságot tegyünk elétek: kicsit hályogkovács-módon vágtunk bele. De szerencsére, ahogy kezdett "felnyílni a szemünk", nem a visszavonulás lett úrrá rajtunk, hanem az, hogy megoldjuk a kihívásokat, helyt tudjunk állni. Elmondhatom, hogy most talán még többet dolgozunk, hogy a lap, ami a kezünk alól kikerül, minden szempontból megfeleljen a követelményeknek: szerkesztésileg, esztétikailag és főleg helyesírásügyileg. Mert nincs szomorúbb, mint amikor egy gyönyörű fotó kíséretében megjelent remek receptben hemzsegnek a helyesírási és fogalmazási hibák!

Jubileumi lapszámunk különleges: világkörüli gasztroutazásra hívunk vele benneteket, találtok benne mind a szomszédos országokból, mind a világ másik végéről, más kontinensekről származó recepteket, illetve a már elkezdődött nagyböjtre is finom alternatívákat ajánlunk. No, meg persze, szülinapi torta is van benne!
És, hab a tortán, hogy születésnapunk alkalmával "ajándékot" is hoztunk magunkkal: egy megújult, szebb, színesebb Kifőztük újságot, és egy teljesen megújult, tartalmasabb Kifőztük-honlapot. A meglepetés pedig már csak ráadás: mostantól kezdve a magazin regisztráció nélkül is letölthető!!!
Jó lapozgatást, jó olvasgatást, jó főzöcskézést kívánok!

A lapszámban megjelent receptjeim:

Salata de icre, avagy ikrasaláta - kenhető ikrakrém - a román konyha egyik jellegzetes fogása:

Hamis ikra - az ikra ikra nélküli változata, akár böjtösen is:

Halgolyócskák:
Jó étvágyat!

2011. március 9., szerda

Arany saláta - Sárgarépasaláta aszalt paradicsommal

Egyik este készítettem ezt a salátát, hirtelen ötlettől vezérelve. Pillanatok alatt megvolt és isteni volt.


Sárgarépasaláta aszalt paradicsommal

Hozzávalók: 3 sárgarépa, 4 db olajban eltett fél aszalt paradicsom, 1 teáskanál balzsamecet, kevés só, fokhagymaízű olívaolaj (a paradicsomról), esetleg fokhagyma és olívaolaj, 1 evőkanálnyi aprított petrezselyemzöld

Elkészítése:
A sárgarépát meghámozzuk és a nagylyukú reszelőn lereszeljük. A paradicsomokat kivesszük a (fokhagymaízű) olajból, apró darabokra vágjuk, hozzáadjuk a répához, megszórjuk kevés sóval és ízesítjük a balzsamecettel. Meglocsoljuk a paradicsom olajával, megszórjuk a petrezselyemzölddel, összekeverjük, és már ehetjük is. Ha nincs fokhagymaízű olajunk, egy cikk fokhagymát nyomunk szét, elkeverjük 1-2 evőkanál olajjal és azzal locsoljuk meg a salátát.

Szétválasztó diétákban bármelyik napon ehető. Ha nagyon muszáj, még akár gyümölcsnapon is.

EK - 2011/8

Sült csuka

És elfogyott. Sok volt, finom volt... Volt. Sokféleképpen készítettem el, megnézhetitek ITT, ITT, ITT és ITT. És persze, ezeken kívül volt néhányszor csak úgy egyszerűen, sütőben sütve, zöldfűszerekkel. Az utolsó adagot is finoman szerettem volna elkészíteni. Ezúttal ez lett belőle:


Boros-kapribogyós sült csuka

Hozzávalók: egy kb. 1 kg-os konyhakész csuka, só, zöldbors, 3-4 cikk fokhagyma, 2-3 evőkanál kapribogyó, olaj, kb. 1 dl bor

Elkészíése:
A csukát jól megmossuk, felitatjuk róla a vizet, kb. ujjnyi távolságban bemetsszük és kívül-belül jól bedörzsöljük sóval és durvára tört zöldborssal. egy jénai tálba helyezzük a halat, a fokhagymát vékonyan felszeleteljük és minden bemetszésbe belehelyezünk egyet. Ezután rászórjuk a kapribogyót, meglocsoljuk kevés olívaolajjal, aláöntjük a bort és az edény fedelét rátéve jó félórára 40 percre a forró sütőbe toljuk. Ekkor levesszük a fedőt és még 10-15 percre visszatesszük, hogy szép pirosra süljön.
Mi csak így szoktuk enni, citromlevet nyomva rá. De bármilyen köret kerülhet mellé.
Elnézést a fotóért, amikor kivettem a sütőből, csak éppen kattintottam egyet, nem volt idő arra, hogy nagyon cifrázgassam a dolgokat.
Húsnapon ehető önmagában, friss salátával vagy savanyúsággal.

KAL - 2012

2011. március 7., hétfő

Paradicsomleves

Azt hiszem, külön 'paradicsomleves' címkét kellene indítanom, hiszen nálam a paradicsomleves sosem készül kétszer ugyanúgy. Már többször írtam ezt, így a blogon is többféle paradicsomleves található, bár igaz, nem tettem fel az összes eddig készített paradicsomlevesemet. Most következzék egy ... másik változata.

Paradicsomleves gyorsan

Hozzávalók: 1 hagyma, 1 sárgarépa, 10-15 dkg apró csigatészta, egy nagyobb paradicsomkonzerv negyede, 2-3 hámozott paradicsommal benne, vagy 2-3 friss paradicsom hámozva, esetleg 2 dl paradicsomlé, 1 evőkanál liszt, olaj, cukor, só, zellerzöld, 1 dl tejföl

Elkészítése:
A hagymát apróra vágjuk és kevés olajon megdinszteljük. A répát meghámozzuk, a nagylyukú reszelőn lereszeljük és a hagymával együtt dinszteljük néhány percig. Ekkor rászórjuk a lisztet, elkavarjuk és felöntjük vízzel, illetve megsózzuk. Közben a paradicsomokat összedaraboljuk, és amikor a sárgarépa majdnem puha, levével együtt hozzáadjuk a leveshez. Amikor fölförr, beledobjuk a csigatésztát is és még kb. 10 percig főzzük. A tejfölt elkavarjuk kevés forró levessel és behabarjuk vele a levest. Megszórjuk apróra vágott zellerzölddel, sóval, cukorral, esetleg citromlével ízesítjük.

Kicsi lányom ebédre két tányérral evett belőle, vacsorára pedig megette az összes maradékot, pedig az is volt vagy két tányérnyi!:D

KAL - 2012

2011. március 6., vasárnap

Nyáridéző mediterrán csirke

Az úgy volt, hogy Férjecském halat szeretett volna ebédelni, ezért ma a deltai zsákmány utolsó példányát is feláldoztuk az éhes pocakok oltárán. (recept ezután)
Nekem viszont, húsnapom lévén, "tisztességesen" akartam enni, nem holmi szálkákat piszkálgatva. Így aztán, egy gyors kutatóakció elvégzése után a fagyasztóm belsejében, felfedeztem egy adag csirkefelsőcombot. A kamrámban meg volt egy nagy doboz hámozott egész paradicsom, még múltkor vettem a Kauflandban. Eddig nem került rá sor, mert vártam az alkalmat, hogy mihez használhatnám fel. No, gondoltam magamban, ma a magam kedvére készítem a húst, és ha már ilyen finom, napérlelte olasz paradicsommal hozott össze a jósorsom (legalábbis remélem, és gondolom, mert tényleg finom volt), hát mediterrán ízesítésű lesz az étel. Férjem meg (aki rögtön kiszúrja a finom, aromás mediterrán fűszereket - azaz szerinte burjánokat - bármiben) egye a halát, amibe - cikicikibumm-bumm-bumm - úgyis tettem cseppnyi mediterraneát néhány szem kapribogyó személyében.:P
Végül, kicsit megszaporodott az ebédelők száma, és az egészet kiegészítettem némi paradicsomlevessel (recept ezután), de a csirke olyan finom lett, hogy szerintem mindenki sajnálta, hogy csak egy-egy darab jutott neki. :)

Nyáridéző, fűszeres mediterrán csirke

Hozzávalók:
1 hagyma, 5 sárgarépa, 5-6 kisebb paszternák, 6 csirkefelsőcomb, egy nagy paradicsomkonzerv 3/4-e, 5-6 hámozott paradicsommal benne, vagy 5-6 friss paradicsom, 6 cikk fokhagyma, kisujjnyi friss gyömbér, 1 teáskanál szárított oregánó, 1 teáskanál szárított bazsalikom, 2 dl vörösbor, kb. 0,5 dl olívaolaj, só, 1/2 teáskanál feketebors, 1 teáskanál zöldbors, ízlés szerint cukor

Elkészítése:
A csirkecombokat megtisztítjuk minden oda nem valótól, jól megmossuk és felitatjuk róla a vizet. Megszórjuk sóval, szárított oregánóval és durvára tört zöldborssal, majd félretesszük. A hagymát, a sárgarépát és a paszternákot megtisztítjuk, a hagymát apróra vágjuk, a többi zöldséget pedig félbe vagy négybe hasítjuk, vastagságuktól függően. Egy tűzálló tálba beleterítjük a hagymát, elrendezzük rajta a zöldségeket, megsózzuk, majd ezekre helyezzük a csirkecombokat. A paradicsomokat és a rajtuk lévő paradicsomlevet egy tálba tesszük és egy fakanállal kicsit szétnyomkodjuk-összekeverjük. Meghámozzuk a gyömbért és a fokhagymát, apróra vágjuk és hozzáadjuk a paradicsomhoz. Ezután belekeverjük a sót, a feketeborsot, a bazsalikomot, az olajat és a bort, illetve a cukrot is, jól összekeverjük és az egészet a csirkecombokra öntjük. Lefedjük és forró sütőben kb 1 órát sütjük-pároljuk. A zöldség kitűnő köretként, de ha valaki mást is igényel mellé, megteheti. Ebben a formában húsnapon ehető.

KAL - 2012


2011. március 5., szombat

Szalagos fánk


Ahhoz képest, hogy a tavalyi farsang alatt sütöttem fánkot életemben másodszor, idén lassan fánkszakértővé lépek elő. Múlt vasárnap sütöttem egy adagot, de csak azért, hogy majd ne élesben süssem először, amikor nagyobbik lányom farsangi ünnepségére kell vinnem. Majd megsütöttem a farsangra kedden, és egy harmadik adagot tegnap reggel varázsoltam elő a kisebbik lányom ovis farsangjára. Az eredmény kitűnő volt. Legalábbis, ilyen finom fánkot még sosem ettem, főleg nem a saját kezem alól kikerülve.
A recept új volt, azaz nem az eddigi receptemet követtem, hanem kicsit szétnéztem blogger-körökben a tökéletes szalagos fánk után kutatva. Jártam Mohánál, Yasmine-nál, Wise Ladynél, végül pedig megalkottam a saját magam fánkreceptjét, ami természetesen, nem sokban tér el a megnézettektől, de mégis valamivel másabb. Számomra lényeges különbség volt, hogy idén nem kézzel dagasztottam, hanem a kenyérsütőgéppel. Talán ez is hozzájárult a sikerhez, lehet, hogy eddig nem volt rendesen megdagasztva a tésztám, azért nem voltam maradéktalanul elégedett a végeredménnyel.

Tulajdonképpen két receptet hoztam ki, az egyiket száraz élesztővel, a másikat frissel. Mert először nagyobb adagot kellett sütnöm, és azt friss élesztővel sütöttem. Ez így alakult:

Szalagos fánk I: - EK - 2012/2

75 dkg fehérliszt
42 g friss élesztő
1,5 teáskanál só
5 evőkanál cukor
9 dkg olaj (igen, dekában:))
2 egész tojás
3 tojássárgája
6 dl tej
3 ml rumaroma
kb. 1 l olaj a sütéshez

Elkészítése: Szemtelen módon, most a gépes változatát írom le, de természetesen, kézzel is lehet dagasztani.

A tej felét meglangyosítjuk, feloldunk benne egy evőkanál cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Mire a többi hozzávalót kimérjük, az élesztőnk már fel is fut. Ezután a mérlegre pakoljuk a kenyérsütőgép üstjét és a leírt sorrendben belemérjük a hozzávalókat. A végén kerül bele az élesztős és a maradék tej. Kb. félórás dagasztóprogramra kapcsoljuk (vagy ha rövidebb a programunk, kétszer dagasztatjuk - ezt Wise Ladynél olvastam), majd egy olajjal vékonyan kikent kelesztőtálba borítjuk (mert a gép üstje túl kicsi ehhez az adaghoz), letakarjuk és langyos helyen 1-1,5 órát kelesztjük. Amikor megkelt, olajozott deszkán olajos kézzel kb. 1 cm vastagra nyújtjuk-húzzuk ki és lisztbe mártogatott pohárral vagy fánkszaggatóval kiszúrjuk. a megmaradt részeket szintén összegyúrjuk, kinyújtjuk és kiszaggatjuk. Könnyű ruhával letakarva még kb. félórát kelesztjük, ezalatt pedig felforrósítjuk az olajat. Nem kell túl forrónak lennie, amikor beletesszük a fánkot, csak éppen pezsegnie kell a széleinél. A megkelt fánkok közepébe az ujjunkkal lyukat nyomunk és az üreges részükkel lefelé tesszük az olajba. Lefedjük a sütőedényt és 1-2 percig sütjük az egyik oldalukat, majd megfordítjuk a fánkokat és fedő nélkül aranysárgára sütjük a másik felüket is. Papírtörlőre szedjük őket, majd egyenként kirakjuk a deszkára és úgy hagyjuk, amíg ki nem hűlnek teljesen. Fogyasztás előtt megszórjuk porcukorral. Mifelénk nem túl divat a lekvárral evés, de az itthonra készített adagot bizony úgy ettük, és nagyon nem bántuk meg.
És végre, nekem is gyönyörű szalagosak lettek a fánkjaim. Az a két adag, amit az óvodába vittem, talán még szebb is lett, mint ez, amit lefotóztam.

Szalagos fánk II. (kisebb adag): NÚ - 2019/feb.11.

1 1/4 teáskanál, azaz 4 g szárított élesztő
50 dkg fehérliszt
1 teáskanál só
3 csapott evőkanál cukor
3 tojássárgája
6 dkg olaj
3 dl tej
1 citrom reszelt héja

Elkészítése:
A leírt sorrendben a kenyérsütőgép üstjébe pakoljuk a dolgokat, összedagasztatjuk és megkelesztjük. A többi ugyanaz, mint a fenti leírásban.