Nem jártatok soha úgy, hogy egyből tört rátok: jaj, de jó lenne szilvás gombócot enni! De aztán rögtön csillapodni kellett, mert mire krumpli fő, hűl, massza lesz meg minden, elgondolni is hosszú, nemhogy véghezvinni. Legalábbis nekem, már azzal, hogy "krumplit héjában megfőzöl" - szinte esett a dolog. Nem tudom megmagyarázni miért, ezzel mindig így voltam. Lehet Édesanyám "táplálta" belém, mert ő sem szeretett szilvás gombócot, de semmilyen aprósüteményt készíteni, nem volt türelme csecsebecsélni velük. Életemben azt hiszem egyszer csináltam szilvás gombócot krumplis masszából, de emlékszem, hiába voltak megadva az adagok, nekem egy szörnyen ragacsos izé lett belőle és hiába tettem, tettem a lisztet, mégsem akart keményedni, összeállni. A végeredményre már nem emlékszem, hogy finom volt-e, de akkor azt mondtam, inkább kihagyom. Mire meglettem vele, két darabot, ha meg tudtam enni.
Aztán egyszer anyósoméknál voltam és Anyu vidáman vetette fel, együnk szilvás gombócot; én még a gondolatától is megijedtem, de ő, mintegy kitalálva ki nem mondott ellenkezésemet, folytatta: van nekem egy jó receptem, hamar megvan, nem kell gyúrni és puhább is lesz vele a gombóc. Na, kezdtem kíváncsi lenni. És akkor olyan szilvás gombócot rittyentettünk félóra alatt, hogy csak pislogtam és nyaltam a számat utána.
Kb. 30 db-hoz szükséges hozzávalók:
750 ml víz, 8 ek. olaj, 500 g liszt, 2 tojás, csipet só, szilva (kb. 15-20 db, mérettől függően), cukor, fahéj (ízlés szerint), olaj, zsemlemorzsa.
Elkészítés:
Először a szilvát készítjük elő. Jól megmossuk a szemeket, majd kimagozzuk úgy, hogy csak egy kis rést ejtünk a szilván, vigyázva, hogy a szilvaszem azért egészben maradjon. Minden szilva belsejét megtöltünk fahéjas cukorral, és tálcára helyezzük őket. Olajban zsemlemorzsát pirítunk és félretesszük, ebben hempergetjük meg a kifőtt gombócokat.
A gombóc tésztájához a vizet fölforraljuk az olajjal meg a sóval, majd belezuttyintjuk az összes lisztet, és gyors mozdulatokkal elkeverjük. Ha már csomómentes, levesszük a tűzről, egyenként hozzáadjuk a tojásokat is, és elkeverjük. Tulajdonképpen hasonlít a massza a képviselőfánkéhoz, csak itt kissé másak az arányok, sokkal keményebb lesz.
Néhány percig hagyjuk hűlni, de csak épp annyira, hogy majd ne égesse a kezünket. Minél melegebb, annál könnyebben tudunk dolgozni vele, annál könnyebben összeragasztható.
Ha már tudunk dolgozni vele, a masszából jó evőkanálnyi adagokat szaggatunk le, gombóccá formáljuk, mélyedést csinálunk bele, beletesszük a szilvákat, bevonjuk a masszával, és ismét kerek gombóccá formázzuk. Közben egy edényben vizet forralunk, és amikor elkezd forrni, beledobjuk az elkészült gombócokat. Nagyon gyorsan megvannak, ha feljönnek a víz tetejére, már szedhetjük is ki őket, és mehetnek hempergőzni a pirított prézlibe. Végül, további fahéjas cukorral megszórva, esetleg tejfölt is kínálva mellé tálaljuk.
(Ezt a gombócot Anyu készítette nekünk hétfőn ebédre, amíg nekem elintéznivalóm volt a városban. Én nem szoktam a prézlit ennyire megpirítani.)
KAL - 2014.
14 megjegyzés:
Lehet, hogy kipróbálom. Főleg, hogy ilyen hamar megvan. :-)
Mégsem gondoltátok meg magatokat? Hm? Jöhetnétek október elején, akkor tartjuk a kettős szülinapot! ;-) Teljesen felcsigáztál az ötleteiddel - pedig tudom, hogy nem tudom, majd megcsinálni. :'-( Viszont egy ilyen kreatív tettrekész segítséggel könnyen menne. De jó lenne egy kicsit közelebb lakni egymáshoz! :-$
Jó lenne, bizony, Kati! Sajnos, nem megy, mégsem 100-200 km-ről lenne szó! De erről majd még írok priviben is. :)
Nagyon jó! Tetszik.
Na, ez valami teljesen új...De milyen jó, nem kell nyújtani! El is mentem magamnak! Köszi!
Húúúúú, de régóta keresem ezt a receptet! Köszi, hogy leírtad, máris megjegyzem. :)
Edith, angyal vagy... és a lelkem legmélyéből szóltál...!
Én egyetlen egyszer próbáltam ezt a krumplifőzős dolgot, de nekem is csak ragadt és nyúlott és gusztustalan volt, pedig mindent kimértem, és a recept szerint csináltam. Anyukám aztán 2 perc alatt helyrehozta a tésztát, de én azóta sem mertem nekiállni. :)))
... maradt a "bolti" szilvás gombóc, de azért az mégse az igazi. Szóval, megmentettél, és én tutira meg is csinálom ezt a gombóckát valamelyik nap!! Imádom ugyanis. :)))
Képzeld, a nagymamám Somogyban lakott régen, ott úgy is csinálják a szilvás gombócot, hogy diót darálnak, megcukrozzák és abban hemperegetik meg... nem rossz, épp egyik nap küldött, de nekem túl bizarr volt. :)
Mondta, hogy van, ak a szilva mellé tesz mákot is, sőt, mákos-cukros köntöst ad rá. Hát, fene tudja... nekem nem gyere be. :))
Bocs, hogy bő lére eresztettem, kösz a receptet, puszi: Timi
Wise Lady, örülök, hogy így első hallásra tetszik, remélem, ha kipróbálod sem fogsz csalódni benne!
Trinity, veled kapcsolatban meg annak örülök különösen, hoyg még neked is tudtam újat mondani. :) Remélem, neked is fog ízleni, ha kipróbálod!
Alíz, szóval hallottál már róla? Mert én anyósmnál ismertem meg legelőször!
Timi, na ugye, nem én vagyok az egyedüli... hál'istennek. :P
Bolti gombóc: múltkor találkozom egy szomszédasszonynal, mondja, siet szilvás gombócot venni. Kicsit mosolyogtam, azt hittem a hozzávalókról van szó. Mondom neki, na, ha visszajöttél, gyere mondjak egy gyors gombóctésztareceptet. Rámnéz értetlenül: de én gombócot veszek. Úgyhogy ennyit rólam, fogalmam sem volt, hogy lehet ilyesmit készen kapni. Aztán meg is kóstoltata velem. Nem mondom, hoyg rossz volt; olyankor, ha a gyereknek tényleg addmeuramdemostmindjárt jut eszébe, elmegy, szerintem, de azért nyugodtabb vagyok, ha magam csinálom.
Azt a cukrozott diós változatot egyszer kipróbálom, mert az ... bocsi, de nem lehet rossz. Viszont mákkal már nem... Néha túl maradi vagyok... :)
Puszillak:)
Nem csak hallottam róla, hanem kóstoltam is. Az 1980-as években, amikor egy kelet-európai körút során Szlovákiába is eljutottunk, vendéglátónk édesanyja ilyen gombóccal kínált. Pontosabban a tésztája volt ilyen, egyébként kívül mákba volt hempergetve. Akkor leírtam a receptet egy papírfecnire, amit aztán valahol kihúztam a zsebemből. Na, azóta érdeklődöm mindenkitől, hogy is van az a puha, laza tésztájú szilvásgombóc. De mostanig mindenki csak annyit tudott, hogy valami olyasmi tésztát kell készíteni neki, mint a képviselőfánknak, de senki nem tudta az arányokat - ami viszont fontos. :)
Én is csatlakozom az egyszer készítettem szilvásgombócot de nem jött össze csoporthoz. Jó, hogy beszélünk róla :)) Akkor nagypocakosan, anyósom konyhájában próbálkoztam, de olyan kudarc lett, hogy nekem is csak a bolti maradt. Ki kell próbáljam!
Én is egyszer csináltam a krumplisat, de nagyon nehéz volt, pedig harmadik babámmal voltam várandós, és nagyon kívántam. Gyorsan azonnal. Úgyhogy mindenképpen megcsinálom holnap! Köszönöm!!! És a többi receptedért is hálás vagyok, mert főzök belőlük a családnak!!! :-)
Amplik, remélem, sikerülni és ízleni fog. Szerintem semmi különbség nincs az eredeti krumplis verzió és eközött. És ez tényleg hamar megvan. Majd számolja be róla, hogyan siskerül!:)
És nagyon örülök, hogy, ha közvetetten is, dea segítek neked. Főleg, tudtomon kívül. :)
Üdv! Gyere máskor is!:)
Megcsináltam, és nagyon-nagyon finom lett!!! A párom azt hitte, a krumplisat készítettem, annyira hasonlítanak. Nagyon hálás vagyok a receptért, mert így fogok tudni szilvás gombócot adni a családnak. :-) És nagyon örülök, hogy benéztél hozzám! Érdekes, hogy szinte egyidősek a gyerekeink. :-)
Amplik, ennek igazán örülök! Majd gyere és írj még főzős élményeidről, új tapasztalataidról, illetve, ha elakadsz valahol, nyugodtan írj, kérdezz!:) De valahol a legutolsó bejegyzéseknél, mert nem mindig veszem észre, ha régebbi bejegyzéshez kerül új hozzászólás.
Megjegyzés küldése