Magiritsa - görög, húsvéti salátaleves

Amikor évekkel ezelőtt egy magyarországi ismerősömnek elmeséltem, hogy a salátából mi levest is szoktunk főzni, nagyon kíváncsi lett rá, a recept elolvasása után azonban eléggé bizarrnak tartotta a jól összeflottyadt salátalevelek miatt. Hogy végül kipróbálta-e vagy sem, nem tudom, de tény, hogy azóta többször eszembe jutott a dolog, ám azóta sem tudom elképzelni, mi lehet annyira bizarr benne. Persze, ha valaki nincs hozzászokva valamihez, nem azzal nőtt fel, furcsa lehet más emberek, családok népek egy-egy fogása (valahogy én sem tudom elképzelni a káposztás kockát cukorral, brrrr...), és ezt el is fogadom. Az ízléseket nem tárgyaljuk. :) De mindenesetre, megnyugtató volt számomra, amikor egyszer egy főzőműsorban JO is valamilyen főtt salátás ételt ajánlott, illetve nemrég, görög húsvéti ételek után kutatva rábukkantam a görögök bárányhúsoa salátalevesére, ami nagy sikernek örvendett a családunkban. Nagyon hasonlít a mienkre, de mégis valahogy teljesen más volt. Jó étvágyat hozzá. Más hússal is készíthető, nemcsak báránnyal.

Magiritsa, avagy húsvéti tavaszi leves

Hozzávalók 8-10 személyre: 50 dkg báránybelsőség, 50 dkg csontos bárányhús, 2 nagy hagyma, 2 csokor újhagyma, 2 közepes méretű fejes saláta, 2 marék rizs, 2-3 tojás, 1-2 citrom leve, 1 nagy csokor kapor, só.

Elkészítése:  A húst és a belsőségeket alaposan megmossuk, majd bő vízben főni tesszük. Miután fölforrt, a keletkező habot leszedjük, enyhén megsózzuk, és csendes lángon hagyjuk puhára főni. Amikor a húsok megfőttek, kiszedjük a léből, félretesszük, a húslébe pedig beletesszük a finomra aprított hagymát meg a vékonyan felkarikázott újhagymát. Mikor a leves fölforrt, hozzáadjuk a rizst, illetve a jól megmosott, csíkokra vágott vagy összetépkedett salátát, és hagyjuk készre főni. Ezalatt a húst leszedjük a csontokról, és a belsőségekkel együtt összedaraboljuk. Visszatesszük a levesbe, és egy-két percig összeforraljuk. Ha szükséges, a levest ekkor vízzel hígítjuk, és jól kiforraljuk, mielőtt belekerülne a tojásos citrom. Amikor minden megpuhult, a tojásokat felverjük, majd simára keverjük az ízlés szerinti citromlével, elkeverjük kevés forró lével, és a leveshez öntjük. Jól összeforrósítjuk, de már nem forraljuk. Ízlés szerint utánasózunk, végül pedig bőven megszórjuk aprított kaporral. 

HÚSV. - 2017.

Rebarbarás salátaleves

Nagyon aktuális leves, múlt héten készült a sógoromtól kapott rebarbarát felhasználva. Az íze mondhatni megmaradt a hagyományos salátalevesének, csupáncsak a rebarbara adta a savanyítást. És némi plusz sűrűséget. Mindketten szerettük a férjemmel, csak ketten voltunk és ettünk belőle... Én másnap is ezt "falatoztam".

Rebarbarás salátaleves

Hozzávalók 4 személyre: 1 adag fagysztott saláta vagy kb. 70 dkg friss salátalevél, 2 szál rebarbara, 5-6 friss fokhagymalevél, 5 dl tej, 1,5 evőkanál liszt, só, olaj, esetleg petrezselyemzöld.

Elkészítése: Az olajat fölforrósítjuk, és rádobjuk a több vízben megmosott, lecsepegtetett és összevagdalt vagy tépkedett salátát. Átforgatjuk rajta, míg a levelek kissé össze nem esnek, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi jól ellepi. Megsózzuk, és 15-20 percig főzzük. Ezalatt a rebarbarát megtisztítjuk, megmossuk, majd vékony karikákra vágjuk. Hozzáadjuk a leveshez a finomra aprított fokhagymaszárral együtt, és max. 5 percig főzzük. A lisztet simára keverjük kevés tejjel, hozzáöntjük a leveshez, majd a többi tejjel, és szükség szerint vízzel hígítjuk. Jól kiforraljuk, utánasózunk, és tálalhatjuk is. Ha szeretnénk, aprított petrezselyemzöldet is szórhatunk rá. 
KAL - 2017

Kukoricás saláta

Még nevet sem tudok adni neki, hiszen igazából két hozzávalóból áll: kukoricából és salátából (na jó, ez is kétféle). Az öntet tette rá a koronát, nagyon finomra sikerült. Hirtelen dobtam össze magamnak.

Kukoricás saláta

Hozzávalók 1 személyre: 2 marék lollo rosso saláta és kerti cikória vegyesen, 1/2 doboz kukoricakonzerv (kb. 15 dkg), só, olívaolaj; az öntethez: 1,5 dl joghurt, 1 teáskanál mustár, 2 evőkanál szójaszósz, 1-2 evőkanál Worchestershire-szósz, 2-3 csepp Tabasco-szósz, só, citromlé, 2-3 evőkanál olívaolaj.

Elkészítése: A megmosott salátákat összetépkedjük, tálba tesszük, hozzáadjuk a kukoricát, enyhén megsózzuk, és meglocsoljuk kevés olívaolajjal. Az öntet hozzávalóit összekeverjük, a salátára öntjük, és jól összeforgatjuk. Tálalható is.

Kínaikel-főzelék krumpliropogóssal

Nem muszáj mindig húst enni ahhoz, hogy jóllakjunk. Mi szeretjük a húst, de néha kimondottan ilyen húsmentes ételeket tervezek, ütemezek be. Ez is nagyon jóra sikerült. 

Kínaikel-főzelék krumpliropogóssal

Hozzávalók 4 személyre: 1 fej kínai kel, 1 új fokhagyma szárával együtt,  5 evőkanál olaj, 2 evőkanál liszt, 5 dl tej, 1,5 dl tejföl, 1 csokor kapor, só, bors; a krumpliropogóshoz: 50 dkg főtt krumpli, 3 szelet kenyér, 5 cikk fokhagyma, 1 tojás, 1 csokor petrezselyemzöld, só, bors, zsemlemorzsa, 2 evőkanál szezámmag, bő olaj.

Elkészítése: A fokhagymát megmossuk, külső leveleit lehúzzuk, és szárával együtt finomra aprítjuk. Megdinszteljük a fölforrósított olajon, majd rádobjuk a nem túl vékonyan felcsíkozott kínai kelt. Együtt pirítjuk egy keveset, megsózzuk, majd kevés vizet öntögetve alá, néha megkavarva puhára pároljuk. Miután a kínai kel megpuhult, zsírjára sütjük, rászórjuk a lisztet, elkavarjuk, majd fölöntjük a tejjel, és jól kiforralva simára keverjük. Ha szükséges, további tejjel vagy vízzel hígítjuk. A tejfölt elkeverjük kevés mártással és a főzelékhez adjuk. Kiforraljuk, ha szükséges, utánasózunk, majd borssal ízesítjük, és beleszórjuk a finomra aprított kaprot. A ropogóshoz a kihűlt krumplit lereszeljük a nagylyukú reszelőn. A kenyeret hideg vízbe áztatjuk, majd jól kifacsarjuk. Tálba tesszük a krumplit, a kifacsart kenyeret, a tojást meg a zúzott fokhagymát, sóval és borssal ízesítjük, majd összedolgozzuk. Annyi zsemlemorzsát keverünk bele, hogy jól formázható masszát kapjunk. Néhány evőkanálnyi zsemlemorzsát összekeverünk a szezámmaggal, és bő olajat forrósítunk. A krumplis masszából kolbászkákat formázunk, meghempergetjük a szezámmagos morzsában, és aranysárgára sütjük a forró olajban. Papírtörlőre szedjük, majd a főzelékkel kínáljuk.

KÁP. - 2015.

Salátaleves sóskával és labodával

Egy igazi tavaszi leves friss, kert levelekkel. A saláta és a sóska anyósom kertjéből, a labodát pedig a piacon vettem. Két csokorral kértem, mire mondja a bácsi: adjon 3 lejt, és vigye az egészet, hogy már mehessünk haza. 5 csokor volt összesen, a leveshez kettőt használtam fel, úgyhogy még lesz labodás folytatás. Érdekes, hogy a lányok mennyire idegenkednek a színétől. Minden egyes ételnél meg kell barátkozniuk vele. De miután ráveszik magukat a kóstolásra, már jóízűen tolják befelé. :) Nagylányom is azt mondta tegnap: hát miért nem mondtad, hogy a laboda nem másítja meg az ízét? Hát ez salátaleves! (Amit imád.-szerk. megj.) Persze, mondtam én addig is, de nem hitte. :) Szóval, nagyon finom, a sóska meg megsavanyította, úgyhogy semmi egyéb savanyítás nem kellett hozzá. Amiben kissé másabb volt mégis, hogy a szokásosnál kevesebb fokhagymát raktam bele, de ezt is ízlés szerint lehet adagolni. Az adag elég nagy, de ha valaki szereti, ne féljen tőle, másnap elfogy. Legalábbis én nem tudom megunni. Hagyományosan, hidegen ettük forró túrós puliszkával, de önmagában is finom.

Salátaleves sóskával és labodával

Hozzávalók 5-7 személyre: 1 fejes saláta, 2 nagy csokor labodalevél, 1 nagy marék sóska, 1 csokor zöldhagyma, 5-6 cikk fokhagyma, só, 2 evőkanál liszt, 2 dl tejszín, 3-4 evőkanál olaj.

Elkészítése: Az olajat felforrósítjuk, és megdinszteljük rajta a karikára vágott zöldhagymát. Ezután rádobjuk a több vízben megmosott, összetépkedett (vagy összevágott) leveleket, és kissé átforgatjuk a hagymás olajon. Fölöntjük vízzel, kissé megsózzuk, majd lefedve, néha megkavarva 15-20 percig főzzük. Ekkor beletesszük az összezúzott fokhagymát, és besűrítjük a tejszínnel és kevés vízzel elkevert liszttel. Jól kiforraljuk, és ízlés szerint utánasózunk, vagy ha nem elég savanyú (a sóska mennyiségétől függően), kevés citromlével savanyítjuk. Túrós puliszkával tálaljuk.
EK - 2015/5

Medvehagymás salátakrémleves tojásos túróspuliszka-gombóccal

Kissé továbbgondolt, újított "kiadása" a hagyományos salátaleves- túrós puliszka párosnak. 

Medvehagymás salátakrémleves tojásos túróspuliszka-gombóccal

Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg salátalevél, 3 szál újhagyma, 3 szál új fokhagyma, 1 csokor medvehagyma, 2 dl tejszín, só, citromlé, 3-4 evőkanál olaj; a gombóchoz: 1,5 dl víz, 3-5 dkg kukoricadara, 10 dkg juhtúró, 3 főtt tojás, 1 nyers tojássárgája, 4-5 evőkanál zsemlemorzsa, bors, bő olaj.

Elkészítése: A salátát és a medvehagymát alaposan megmossuk, az újhagymát és fokhagymát megtisztítjuk. A fokhagymát és az újhagymát felaprítjuk, majd az olajon üvegesre pároljuk. Rádobjuk az összevágott vagy összetépkedett salátát, néhányszor átforgatjuk a hagymás olajon, majd fölöntjük 2-3 pohár vízzel, megsózzuk, és fedő alatt főzzük kb. 10 percig. Amikor a saláta összeesett, hozzáadjuk a durvára darabolt medvehagymát, és összeturmixoljuk. Végül fölöntjük a tejszínnel, vízzel tetszés szerint hígítjuk, és jól kiforraljuk. Sóval és citromlével ízesítjük. A gombóchoz fölforraljuk a vizet, kissé megsózzuk, majd állandóan kavargatva belefőzzük a kukoricadarát. Hagyjuk langyosra hűlni, borssal fűszerezzük, majd hozzáadjuk a villával összetört juhtúrót, a finomra reszelt tojást, a nyers tojássárgáját, illetve annyi zsemlemorzsát, hogy jól formázható masszát kapjunk belőle. Diónyi gombócokká formáljuk. Bő olajban hirtelen aranybarnára sütjük.

Tipp: A gombócot sütés nélkül is tálalhatjuk, de akkor nem használunk hozzá nyers tojást és zsemlemorzsát, csak simán összegyúrjuk a puliszkát a túróval meg a reszelt tojással, és borssal ízesítjük.

Ebben a formában a húsvéti asztal finom, különleges levese is lehet. 

ÜNN. MENÜK - 2014.

Paradicsomos salátaleves báránycsonttal

Mint írtam, egy időben több bárányos fogást (a linken régebbi receptek is vannak, de az utóbbi 5-6 ezen a tavaszon készült) is ettünk, akkoriban, azaz már több, mint két hónapja készült ez a leves is. De az állandó újabb és újabb receptek előtérbe kerültek, és enek a lejegyzése egyszerűen elmaradt. Mivel az utóbbi napokban nem volt egyéb tennivalóm (értsd kórházban voltam kisebbik lányommal), igyekeztem bepótolni az elmaradozott recepteket. 

Ez a salátaleves hirtelen ötlettől vezérelve lett paradicsomos. De ennél jobban aligha választhattam volna, a férjem telejsen odavolt az újszerű íztől. Akkoriban, tavasz közepén még konzerv paradicsomot használtam hozzá, nyáron azonban ajánlott meghámozott friss paradicsomból készíteni.

Paradicsomos salátaleves báránycsonttal

Hozzávalók: kb. 50 dkg csontos bárányhús (vagy húsos báránycsont J ), 2 friss fejes saláta, 1 csokor újhagyma zöldjével együtt, 1 kis paradicsomkonzerv vagy 4-5 kisebb paradicsom, 1 púpozott evőkanál liszt, 1 dl tej, só, ecet, esetleg kapor.

Elkészítése: A báránycsontot főni tesszük annyi hideg vízben, amennyi jól ellepi. Miután fölforrt, lehabozzuk, és addig főzzük, amíg a hús meg nem puhul. Ekkor a csontokat kiszedjük belőle, a húst még melegen leszedjük róla, és félretesszük. A visszamaradt levet fölforraljuk, és beledobjuk a zöldjével együtt karikára vágott újhagymát meg az összetépkedett vagy csíkokra vágott salátaleveleket. Ha túl sűrűnek gondoljuk, felöntjük még kevés vízzel, megsózzuk, és 15-20 perc alatt megfőzzük. Ha paradicsomkonzervet használunk, akkor a hámozott paradicsomokat csak kicsit összevagdaljuk. Ha friss paradicsomot használunk, akkor bevagdossuk őket,lobogó vízbe dobjuk, majd azonnal hideg vízbe szedjük, és meghámozzuk őket. Nagyobb darabokra vágjuk, és a kiengedett levükkel együtt kissé összerotyogtatjuk. Amikor a saláta megfőtt (tetszés szerint roppanósabbra is lehet hagyni), hozzáadjuk a paradicsomot, fölforraljuk, majd behabarjuk a tejjel és kevés forró levessel elkevert liszttel. Jól kiforraljuk, majd ízlés szerint utánasózunk, és ecettel savanyítjuk. Aki szereti, aprított kaporral is megszórhatja, nálunk azonban ez nem „játszik”. Friss barna kenyérrel és újhagymával kínáljuk.

HÚSV. - 2014.

"Elkanyarodott" franciasaláta

Ott álltam a mindennel tele hűtő előtt, és azon gondolkodtam, mit is együnk. A húsvéti finomságokból már 2x-3x ettünk, valahogy nem kívántuk ismét, de főzőcskézésbe sem vágtam volna bele igazán. Akkor láttam meg, legbelül a tálat a levesben főtt zöldségekkel. Jajjjj, gondoltam, nehogy tönkremenjen! És még volt némi finom kakashús is, szintén a levesből. Na, mese nincs: "böff" (salade de boeuf) lesz vacsorára. De mi legyen azzal a sok szép salátalevéllel, a maradék újhagymával, paprikával? ... Hát, megy a böffbe mind.
Így kanyarodott el tehát az én böfföm, azaz a franciasalátám, amit azonban nagyon szeretett mindenki. A sok friss zöldség nagyon jól kiegészítette az ízét, felfrissítette. Nekem teljes értékű vacsora lett, a többiek még sült csirkecombot is ettek mellé. (Főtt krumplim nem volt, de nem is hiányzott most belőle, almával pedig kipróbáltam egyszer, és nagyon nem jött be.)

Franciasaláta friss zöldségekkel

Hozzávalók: 1 adag levesben főtt zöldség (vagy 3-4 sárgarépa, 1-2 petrezselyemgyökér vagy paszternák, 1 kisebb zeller), 15-20 dkg levesben főtt hús, 1 kis fej saláta, 1 csokor újhagyma, 1 kisebb kápia paprika, 4-5 kisebb savanyú uborka, 1 csokor petrezselyemzöld; 1 adag félperces majonéz, 2-3 evőkanál tejföl vagy sűrű joghurt, só, bors, citromlé.

Elkészítése: A főtt zöldséget, a húst és a savanyú uborkát kis kockákra vágjuk, a saláta leveleit csíkokra vágjuk vagy összetépkedjük, az újhagymát meg a kápia paprikát pedig felkarikázzuk. Mindent egy tálba teszünk, hozzáadjuk a finomra aprított petrezselyemzöldet is, lazán összeforgatjuk, majd ráöntjük a majonézt meg a tejfölt/joghurtot, és elkeverjük. Sóval, borssal és citromlével ízesítjük tetszés szerint. 15-20 percig jó, ha áll, hogy az ízek kissé összeérjenek.

EGÉSZS: - 2013.

Vegyes saláta

A tegnapi vacsora hozzávalóiból, némelyiket, persze, kiiktatva, illetve másokkal kiegészítve, ma egy pompás salátát dobtam össze. Annyira pompás lett, hogy mind egy szálig elfogyott; a Lányok, akik egyébként eddig mindig csak öklendeztek a friss salátalevelektől, mert sosem tudták megrágni, most csak amúgy pusztítottak. Különlegességét az is növeli, hogy nem egyedül az én érdemem a készítése, hanem ügyes és okos (hát milyen is lenne, ha nem ilyen?) másfélévesemé is, aki a kis „mancsaival” olyan ügyesen tépkedte darabokra a leveleket, mitha egész életében azt csinálta volna eddig!

A történethez hozzátartozik az, hogy Édesanyám tegnap csomó minden kerti finomságot küldött nekünk: fejes salátát, újhagymát, káposztát, kaprot (már megint kapor!;)), de uborkát, almát és cseresznyét is, bár ez utóbbiak piaci számazékok még!



Két fej salátát leveleire bontottam és folyó víz alatt nagyon jól átmostam őket, majd konyharuhára szedegetve, amennyire tudtam, leitattam róluk a vizet. Kisebbikemmel karöltve pedig darabokra tépkedtük és egy nagy vájlingba :D (tálba) halmoztuk. Két uborkát megámoztam, félbevágtam és feldaraboltam; két paradicsomot is megmostam, kicsumáztam és kb. 3 mm-es szeletekre vágtam; két újhagymát megtisztítottam és zöldjével együtt felkarikáztam. A maradék ordát (de lehetne akár feta vagy bármely másfajta sajt is) , kb 10-15 dekát, szétmorzsoltam, illetve két maradék főtt tojást cikkekre vágtam. (Akár Kettes-salátátnak is nevezhetném, mert most látom, hogy mindenből kettőt használtam. :P) Az egészet lazán összekevertem és leöntöttem salátaöntettel.



A salátaöntet saját kreálmány, valami vinaigrette-féle, még akkoriban „fejlesztettem ki” amikor kolozsvári egyetemista voltam és vártam a volt szeretőmet (jelenlegi férjemet :D ) hétvégére hozzám. Egy időben mindig tartottam belőle készen a hűtőben, de frissen azért sokkal jobb, úgyhogy mostanában mindig csak per pillanat készítem.

Hozzávalók: 1 kb. 3,5 dl-es csavaros befőttesüveg, 2 csapott teáskanál mustár, 1-1,5 teáskanál só (ízlés szerint), 1 teáskanál cukor, ½ teáskanál bors, 1 csipet ecetes tárkony, 1-2 ek. tárkonyecet, de lehet sima ecet vagy citromlé is, ½ teáskanál fokhagymagranulátum, 1 nagy ek. szezámmag, illetve, opcionálisan, 1 nagy ek. lenmag, víz és olívaolaj.

Egy száraz serpenyőben a magvakat kissé megpirítjuk. Pár perc az egész, ajánlatos közben meg-megrázogatni a serpenyőt és lefedni, mert nagyon tudnak pattogni! A léből kivett tárkonyt felaprítjuk. Ennyi az előkészület, ezután már mehet minden a befőttesüvegbe tetszés szerinti sorrendben, kivéve a vizet és az olívaolajat. Amikor az összes többi hozzávalót beletettük, az üveget háromnegyedig felöntjük vízzel, rácsavarjuk a fedelét és 1-2 percig erőteljesen rázzuk, hogy a cukor, só jól feloldódjon. Ezután felöntjük olívaolajjal (én most a tárkonyízű olajamat használtam hozzá), és ismét rázzuk egy kicsit, míg a dolgok összevegyülnek és mintha az egész kocsonyássá válna (pedig nem lesz az, csak úgy néz ki). Rögtön önthetjük is bármilyen saláta tetejére. Én az egészet elhasználtam ehhez a salátamennyiséghez.
Ebben a formában proteinnapon ehető a 90 napos diétában.

EK - 2010/4

Cukros saláta

Kissé összegyűltek a fotók és receptek, no meg a megírni szándékozott bejegyzések, témák, ki tudja, egyáltalán mikor kerül idő az összesre!? Egyelőre mindenképpen maradok a megszokott tempónál és hátha sikerül mégis több mindent feltenni.

Kezdem is ezzel a salátával. Hogy miért éppen a cukorról kapta a nevét, ami ugyan jelen van benne, de minimális mértékben, nem tudom, de tény, hogy errefelé mindenki így ismeri, tehát így hívjuk mi is. Ez tulajdonképpen az egyetlen salátaféleség, amit itt széles körben szoktak készíteni fejes salátából, és amelynek egyeduralma ellen én már évek óta harcolok (legalábbis a magam konyhájában), szerencsére több, mint kevesebb sikerrel. Semmi bajom nincs vele, mert amúgy egy nagyon finom ételkísérő, de már nagyon untam. Úgyhogy nálam mostanában évente max. kétszer, ha elkészül. Valamikor múlt hét végé felé dobtam össze.

Fontosnak tartom eleve elmondni azt, hogy készítése során sutba kell dobni minden olyan infót, amit a salátákról valaha is megszereztünk, mint pl., hogy csak frissen jó és az öntetet utolsó pillanatban rátenni meg stb. Ez nem ilyen. Itt félre kell tenni a tudást (netán előítéletet) és elkészíteni. Ha ízlik, akkor minden rendben, ha nem, hát ... ez van.

Szóval, a salátát leveleire bontjuk, folyó víz alatt jól átmossuk és a vizet minél jobban lecsepegtetjük róluk (de nem kell felitatni). A megmosott leveleket egy tálba tesszük, megszórjuk őket sóval, cukorral és meglocsoljuk ecettel. Mindezekből ízlés szerint kell tenni. Ezután JÓL összegyúrjuk, mígnem levet kezd ereszteni. (Van, aki direkt cukros-ecetes-sós vizet csinál és azzal önti fel. ) Természetesen, utólag is lehet még tenni ezt-azt, mindaddig, amíg a kívánt ízű lesz. Végül zöldfokhagymaszárat és egy kis csokor kaprot apróra vágunk és rászórjuk a salátára. Jól összekeverjük és tulajdonképpen már lehet is fogyasztani, de sokkal finomabb, ha evés előtt fél-egy órával készül el és a hűtőben hűl egy kicsit, illetve az ízek összeérnek.



A kinézete eléggé becsapós, úgy néz ki, mintha nagyon kevés lenne belőle, mivel a levelek összeesnek, de azért nem úgy van. Ha minden személyre számítunk kb. 1 fejnyi salátát, akkor biztos, hogy mindenkinek fog jutni belőle. Ha pedig a levelek elfogynak, külön élvezet eltüntetni a visszamaradt levét is.

Gyerekkori ízek 3. – Salátaleves túrós puliszkával

Nem feledkeztem meg az elindított sorozatról, csak mostanában nem készítettem gyerekkori ihletésű ételeket. Tegnap viszont sor került a salátalevesre, amit általában túrós puliszkával szoktunk enni. Ez az egyik olyan étel(páros), amit mind a mai napig készítek, igazi felüdülést jelent számomra mindig a készítése, evése. Sőt, annyira teljes, laktató fogás, hogy a krónikus húsevők, mint pl. apósom, sem találhatnak benne kivetnivalót.

A piacon egészen friss salátát vettem. Fejes saláta volt, de még picikék voltak, így a leveleket mosás után egészben hagytam. Nem tudom, mennyit vettem, de kb. 3-4 rendes fejet tettek ki.
Szóval a salátát folyó víz alatt jól-jól megmostam. Egy zöld fokhagymát zöldjével együtt feldaraboltam és kevés olajon megpirítottam. Végül rádobtam (tulajdonképpen az edénybe gyömöszöltem) a salátát, felöntöttem vízzel (nem kell egyelőre túl sok) és lefedve, néha-néha belekavargatva, addig főztem, míg a salátalevelek megpuhultak. Közben só is került bele, végül pedig savóval savanyítottam. Múltkor megmaradt 1 l-nyi tejem, „megaltattam” és túrót csináltam belőle. A leveshez pedig a visszamaradt savót használtam fel. Savóval még sosem készítettem, általában tejes-lisztes habarással öntöm fel, hogy a leve sűrűsödjön is kissé, de most olyan sok volt a saláta, hogy nem is volt szükséges sűríteni. Végül apróra vágott petrezselyemzölddel szórtam meg, de lehet kaprot is használni hozzá. Tejföllel tálaltam.
Ezt a levest jó idejében elkészíteni, vagy ha nem sikerül, akkor az edényt hideg vízbe állítva kihűteni, mert így igazi a forró túrós puliszka mellé. Szokás még buggyantott tojást vagy csak egyszerűen felvert tojást (mint a rántottának) főzni belé, lehet szalonnapörccel, füstölt sonkával készíteni, de mostanában én mindig csak ezt a legegyszerűbb változatát készítettem.

A túrós puliszka elékszítése nagyon egyszerű. Jó lágy puliszkát főzünk, majd egy jénai aljába teszünk belőle egy réteget. Ezt megszórjuk szétmorzsolt juhtúróval, rásimítjuk a maradék puliszkát és a tetejét is gazdagon megtúrózzuk. Sütőben vagy mikróban jól átforrósítjuk, míg a túró meg nem olvad. Ezt is lehet variálni, lehet tejfölösen lerakni, szalonnapörccel készíteni, sajttal kiegészíteni a túrót, sőt, többféle túróval-sajtokkal rétegezni, ki –ki kísérletezzen kedvére. :)

Ami talán nem eléggé tiszta: úgy kell enni, hogy egy falat túrós puliszka, néhány korty leves. Tehát nem a klasszikus felállásban, hogy először a levest, majd a másodikot.



Az is meglehet, hogy valaki idegenkedik ettől a levestől, de bizton állíthatom hogy nagyon finom. Mifelénk nagyon elterjedt tavaszi levesfajta.