Gondolom, más is úgy van vele, hogy amikor egy receptet elolvas tudja, hogy ízlene vagy meg sem kóstolná. Esetleg birizgálja a fantáziáját, hogy amit olvasott, mégis, milyen lehet. Így jártam én is (persze, nemegyszer), amikor elolvastam
Duende mézesmázas csirkéjét és tudtam, hogy alkalomadtán ki fogom próbálni. Nos, az alkalom adta magát és ma sor került rá. Csak egyszerű ebéd lett belőle, de rengeteg dicséretet kaptam érte. Duende, ha gondolod, áttestálok neked is néhányat belőlük. :) A legnagyobb dicséret viszont az volt, hogy Kisebbikem kétpofára gyúrta magába a finom ropogós-omlós husikat. Alig kapott levegőt, úgy ette. :D
Bevallom, tartottam tőle, hogy túl édes lesz a máz miatt és Férjecském elzavar kínai húsostól együtt, de amikor az első adagból megkóstolt egy darabot, már az arckifejezésén láttam, hogy az összeset "bemázolhatom".
Picit módosítottam a fűszerezésen, de alapjában ugyanaz maradt azért. Végülis csak ennyi módosítást végeztem, mert a bundánál, a sütésnél és a máznál semmit sem változtattam. Azért beírom ide is Duende receptjét.
A húshoz:
1 csirkemell
A páchoz:
só,
1/2 mokkáskanál frissen tört koriandermag , ehelyett én 1 mk.
ötfűszerkeveréket tettem,
1/2 mokkáskanál cukor,
1 teáskanál fehérbor,
1 teáskanál szezámolaj (én olívaolajat használtam) és még pluszban tettem
1 mk. őrölt borsot.
A bundához:
1/2 csésze liszt,
1/4 csésze étkezési keményítő,
1 csapott teáskanál sütőpor (na, ezt kifelejtettem belőle, de nem vettem észre, hogy baj lett volna),
2 evőkanál olaj,
2/3 csésze víz,
kevés só.
A mézes páchoz:
1/8 csésze méz,
1/4 csésze kristálycukor,
1/8 csésze ketchup,
1 evőkanál fehérborecet (én sima ecetet tettem helyette)
A húst kb. 1x3 cm-es csíkokra vágtam, az összes fűszert összekevertem és a húsra szórtam, illetve rálocsoltam a bort és az olívaolajat. Kézzel jól átforgattam az egészet és lefedve a hűtőbe tettem néhány órára (reggeltől ebédig).
Egy kisebb serpenyőbe olajat tettem és hagytam lassan forrósodni. Aztán elkészítettem a mázat: a hozzávalókat egy edénybe tettem és felforrósítottam. Én már eleve tettem egy kis vizet is hozzá, ahogy Duende javasolja. Utána megcsináltam a bundamasszát. A lisztet elkevertem a keményítővel, az olajjal, sóval és nagyon hideg vízzel. A húst beleborítottam a masszába, kavartam néhányat rajta, hogy mindenhol bevonja a massza és a csíkokat egyenként a forró olajba engedtem. Közben egy favillával igazgattam őket, hogy ne ragadjanak össze. Szép, ropogós pirosra sütöttem őket (kb. 5-6 perc), majd itatóspapírra szedtem és egyből bele is forgattam a mázba. Onnan egy másik tányérra raktam és megszórtam szezámmaggal. Langyosan ettük behűtött sütőtöksalátával.
FÉL ÓRA - 2010.
Sütőtöksaláta:
Kb. negyedkiló sütőtököt lereszeltem (nyersen), megszórtam valamilyen kínai fűszerkeverékkel (üzletből vettem), fél tk. cukorral, pici sóval és rálocsoltam egy fél citrom levét. Került még rá 2-3 ek-nyi olívaolaj is. Jól összekevertem és a hűtőbe tettem. Evés előtt kb. egy órával elkészítettem, hogy picit puhuljon a sütőtök, mire esszük.
Ilyen salátát még sosem ettem-készítettem, hirtelen ötlettől vezérelve született. de nem bántam meg, finom, keleties ízű volt, pompásan kiegészítette az édeskés húst. És nem utolsó sorban: húsnapi ételként is szerepelhet.