Van egy könyvem, ami tulajdonképpen egy spirálos füzetecske, és ami tulajdonképpen nem is az enyém, hanem húgomé, csak kölcsönvettem egy ideje, de anno Édesanyám vette valami Delikát-os akció keretében. Na, ezt jól megaszontam!
Lényeg a lényeg, hogy ez a füzetecske egy szponzorált kiadvány, és mint már említettem, a Delikát támogatta. No, de nem ez a baj, illetve, félrebeszélek: nincs is ezzel baj, mert pl. nem is említik minden receptnél a D-s ételízesítőt, sőt a fotók közül is csak némelyiken van rajta valamelyik termékük. A füzet címe: Reţete Delikate de prin ţară adunate, amit, ha szó szerint fordítunk, azt jelenti, hogy Ízletes/finom receptek, az országból összegyűjtögetve, és persze, "rámentek" a szójátékra, amit a Delikát és a román delicat = ízletes, ízléses, finom, kecses, gyöngéd stb. szavak eredményeznek. És, amint címe is mutatja, az ország különböző részeiből gyűjtöttek össze benne recepteket, és átlapozás, illetve tüzetes átvizsgálás után is az volt a véleményem, hogy innen a felhozatalnak legalább 80 %-a feltétlenül kipróbálandó. Hogy a végére mikor jutok a kipróbálandó recepteknek, nem tudom, de tény, hogy elkezdtem, megfőztem belőle a legelső receptet, egy levest, aminek címe: Borş de jume.
A recept Havasalföldről származik, Dâboviţa megye környékéről, és nagy bajba ütköztem már itt az elején, ugyanis mai napig nem tudom, mit jelent az a szó, hogy "jume". Megmagyarázták ugyan a hozzávalóknál zárójelben (cărăţele de porc), de az a baj, hogy a cărăţele még annyira sem ismerős. Természetesen, nem azt vártam, hogy magamtól kitaláljam, fellapoztam a net több román oldalát, sok helyen megtalálható az említett leves, de hogy mit jelent a szó, sehol sem írja. És nem írja sem a román értelmező szótár , illetve nem találtam meg a szót a tájszavak és archaizmusok szótárában sem. Egyedüli kiindulópontom az volt, hogy a jumări mifelénk töpörtyűt jelent, és a fotó alapján valóban, valami húsos szalonnaféleségnek tippelem a rejtélyes különlegességet. Így aztán elmentem valamilyen húsos szalonnát venni, de olyan szép csülköt találtam éppen az üzletben, hogy úgy gondoltam, nem lesz nagy szentségtörés, ha azzal főzöm meg a levest. Bizton állítom, nem vált kárára. Az egyik legfinomabb leves volt ez, amit az utóbbi időben készítettem, és Férjecském is, amikor megkóstolta, felkapta a fejét és hangos szóval (is) dicsérte.
És bármennyire is lemondtam az utóbbi években a különféle bolti ételízesítők használatáról, éppen kapóra jött, hogy néhány hónapja, az egyik receptes lapot egy reklámajándékkal együtt, a Borş Magic-kal együtt árulták, ami nem más, mint korpacibere-kivonat sok-sok szárított zöld fűszerrel, köztük a jellegzetes lestyánnal. Ha ez nem lett volna kéznél, akkor nem lett volna ennyire hiteles ízű a leves, mégha igazából sima ecettel is lehetett volna savanyítani.
Csülkös cibereleves
Hozzávalók: 60-70 dkg csontos csülök, 1-2 sárgarépa, 1 paszternák vagy petrezselyemgyökér, 1 kicsi zeller, 2 hagyma, 3 paradicsom, 2 evőkanál zsír, 1 csésze korpacibere vagy 1 evőkanál Bors Magic-por elvegyítve némi vízzel, só, petrezselyemzöld, aki szereti, plusz lestyán; tejföl a tálaláshoz.
Elkészítése: A csülköt jól megmossuk, lekapargatjuk és hideg vízben odatesszük főni. Legjobb, ha ezt kuktában végezzük, lényegesen lerövidül az idő. Közben meghhámozzuk a zöldségeket és tetszés szerint feldaraboljuk. A hagymát apróra vágjuk, a paradicsomot szintén meghámozzuk és kicsire daraboljuk. Amikor a csülök puha, kiszedjük a főzőléből, és hagyjuk hűlni egy kicsit.
Közben a zsírt felhevítjük, megdinszteljük rajta a hagymát, felengedjük a főzőlével, majd beledobjuk a feldarabolt sárgarépát, paszternákot és zellert. Amikor ezek is majdnem puhák, hozzáadjuk a paradicsomot és még kb. 10 percig főzzük. Ezalatt kicsontozzuk és ügyes darabokra vágjuk a csülköt, visszatesszük ezt is a levesbe, majd felöntjük a külön felfőzött korpaciberével vagy a cibere-kivonattal, és hagyjuk még néhány percig főni. Végül megszórjuk apróra vágott petrezselyem-, illetve lestyánzölddel, sózzuk, ha szükséges (lehet, hogy a csülök elég sós volt), tálaláskor pedig tejfölt isadhatunk mellé. De nélküle is nagyon finom, laktató. Húsnapon ehető.
KAL - 2012
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2011. augusztus 13., szombat
Borş de jume - avagy Csülkös cibereleves
Van egy könyvem, ami tulajdonképpen egy spirálos füzetecske, és ami tulajdonképpen nem is az enyém, hanem húgomé, csak kölcsönvettem egy ideje, de anno Édesanyám vette valami Delikát-os akció keretében. Na, ezt jól megaszontam!
Lényeg a lényeg, hogy ez a füzetecske egy szponzorált kiadvány, és mint már említettem, a Delikát támogatta. No, de nem ez a baj, illetve, félrebeszélek: nincs is ezzel baj, mert pl. nem is említik minden receptnél a D-s ételízesítőt, sőt a fotók közül is csak némelyiken van rajta valamelyik termékük. A füzet címe: Reţete Delikate de prin ţară adunate, amit, ha szó szerint fordítunk, azt jelenti, hogy Ízletes/finom receptek, az országból összegyűjtögetve, és persze, "rámentek" a szójátékra, amit a Delikát és a román delicat = ízletes, ízléses, finom, kecses, gyöngéd stb. szavak eredményeznek. És, amint címe is mutatja, az ország különböző részeiből gyűjtöttek össze benne recepteket, és átlapozás, illetve tüzetes átvizsgálás után is az volt a véleményem, hogy innen a felhozatalnak legalább 80 %-a feltétlenül kipróbálandó. Hogy a végére mikor jutok a kipróbálandó recepteknek, nem tudom, de tény, hogy elkezdtem, megfőztem belőle a legelső receptet, egy levest, aminek címe: Borş de jume.
A recept Havasalföldről származik, Dâboviţa megye környékéről, és nagy bajba ütköztem már itt az elején, ugyanis mai napig nem tudom, mit jelent az a szó, hogy "jume". Megmagyarázták ugyan a hozzávalóknál zárójelben (cărăţele de porc), de az a baj, hogy a cărăţele még annyira sem ismerős. Természetesen, nem azt vártam, hogy magamtól kitaláljam, fellapoztam a net több román oldalát, sok helyen megtalálható az említett leves, de hogy mit jelent a szó, sehol sem írja. És nem írja sem a román értelmező szótár , illetve nem találtam meg a szót a tájszavak és archaizmusok szótárában sem. Egyedüli kiindulópontom az volt, hogy a jumări mifelénk töpörtyűt jelent, és a fotó alapján valóban, valami húsos szalonnaféleségnek tippelem a rejtélyes különlegességet. Így aztán elmentem valamilyen húsos szalonnát venni, de olyan szép csülköt találtam éppen az üzletben, hogy úgy gondoltam, nem lesz nagy szentségtörés, ha azzal főzöm meg a levest. Bizton állítom, nem vált kárára. Az egyik legfinomabb leves volt ez, amit az utóbbi időben készítettem, és Férjecském is, amikor megkóstolta, felkapta a fejét és hangos szóval (is) dicsérte.
És bármennyire is lemondtam az utóbbi években a különféle bolti ételízesítők használatáról, éppen kapóra jött, hogy néhány hónapja, az egyik receptes lapot egy reklámajándékkal együtt, a Borş Magic-kal együtt árulták, ami nem más, mint korpacibere-kivonat sok-sok szárított zöld fűszerrel, köztük a jellegzetes lestyánnal. Ha ez nem lett volna kéznél, akkor nem lett volna ennyire hiteles ízű a leves, mégha igazából sima ecettel is lehetett volna savanyítani.
Csülkös cibereleves
Hozzávalók: 60-70 dkg csontos csülök, 1-2 sárgarépa, 1 paszternák vagy petrezselyemgyökér, 1 kicsi zeller, 2 hagyma, 3 paradicsom, 2 evőkanál zsír, 1 csésze korpacibere vagy 1 evőkanál Bors Magic-por elvegyítve némi vízzel, só, petrezselyemzöld, aki szereti, plusz lestyán; tejföl a tálaláshoz.
Elkészítése: A csülköt jól megmossuk, lekapargatjuk és hideg vízben odatesszük főni. Legjobb, ha ezt kuktában végezzük, lényegesen lerövidül az idő. Közben meghhámozzuk a zöldségeket és tetszés szerint feldaraboljuk. A hagymát apróra vágjuk, a paradicsomot szintén meghámozzuk és kicsire daraboljuk. Amikor a csülök puha, kiszedjük a főzőléből, és hagyjuk hűlni egy kicsit.
Közben a zsírt felhevítjük, megdinszteljük rajta a hagymát, felengedjük a főzőlével, majd beledobjuk a feldarabolt sárgarépát, paszternákot és zellert. Amikor ezek is majdnem puhák, hozzáadjuk a paradicsomot és még kb. 10 percig főzzük. Ezalatt kicsontozzuk és ügyes darabokra vágjuk a csülköt, visszatesszük ezt is a levesbe, majd felöntjük a külön felfőzött korpaciberével vagy a cibere-kivonattal, és hagyjuk még néhány percig főni. Végül megszórjuk apróra vágott petrezselyem-, illetve lestyánzölddel, sózzuk, ha szükséges (lehet, hogy a csülök elég sós volt), tálaláskor pedig tejfölt isadhatunk mellé. De nélküle is nagyon finom, laktató. Húsnapon ehető.
KAL - 2012
Lényeg a lényeg, hogy ez a füzetecske egy szponzorált kiadvány, és mint már említettem, a Delikát támogatta. No, de nem ez a baj, illetve, félrebeszélek: nincs is ezzel baj, mert pl. nem is említik minden receptnél a D-s ételízesítőt, sőt a fotók közül is csak némelyiken van rajta valamelyik termékük. A füzet címe: Reţete Delikate de prin ţară adunate, amit, ha szó szerint fordítunk, azt jelenti, hogy Ízletes/finom receptek, az országból összegyűjtögetve, és persze, "rámentek" a szójátékra, amit a Delikát és a román delicat = ízletes, ízléses, finom, kecses, gyöngéd stb. szavak eredményeznek. És, amint címe is mutatja, az ország különböző részeiből gyűjtöttek össze benne recepteket, és átlapozás, illetve tüzetes átvizsgálás után is az volt a véleményem, hogy innen a felhozatalnak legalább 80 %-a feltétlenül kipróbálandó. Hogy a végére mikor jutok a kipróbálandó recepteknek, nem tudom, de tény, hogy elkezdtem, megfőztem belőle a legelső receptet, egy levest, aminek címe: Borş de jume.
A recept Havasalföldről származik, Dâboviţa megye környékéről, és nagy bajba ütköztem már itt az elején, ugyanis mai napig nem tudom, mit jelent az a szó, hogy "jume". Megmagyarázták ugyan a hozzávalóknál zárójelben (cărăţele de porc), de az a baj, hogy a cărăţele még annyira sem ismerős. Természetesen, nem azt vártam, hogy magamtól kitaláljam, fellapoztam a net több román oldalát, sok helyen megtalálható az említett leves, de hogy mit jelent a szó, sehol sem írja. És nem írja sem a román értelmező szótár , illetve nem találtam meg a szót a tájszavak és archaizmusok szótárában sem. Egyedüli kiindulópontom az volt, hogy a jumări mifelénk töpörtyűt jelent, és a fotó alapján valóban, valami húsos szalonnaféleségnek tippelem a rejtélyes különlegességet. Így aztán elmentem valamilyen húsos szalonnát venni, de olyan szép csülköt találtam éppen az üzletben, hogy úgy gondoltam, nem lesz nagy szentségtörés, ha azzal főzöm meg a levest. Bizton állítom, nem vált kárára. Az egyik legfinomabb leves volt ez, amit az utóbbi időben készítettem, és Férjecském is, amikor megkóstolta, felkapta a fejét és hangos szóval (is) dicsérte.
És bármennyire is lemondtam az utóbbi években a különféle bolti ételízesítők használatáról, éppen kapóra jött, hogy néhány hónapja, az egyik receptes lapot egy reklámajándékkal együtt, a Borş Magic-kal együtt árulták, ami nem más, mint korpacibere-kivonat sok-sok szárított zöld fűszerrel, köztük a jellegzetes lestyánnal. Ha ez nem lett volna kéznél, akkor nem lett volna ennyire hiteles ízű a leves, mégha igazából sima ecettel is lehetett volna savanyítani.
Csülkös cibereleves
Hozzávalók: 60-70 dkg csontos csülök, 1-2 sárgarépa, 1 paszternák vagy petrezselyemgyökér, 1 kicsi zeller, 2 hagyma, 3 paradicsom, 2 evőkanál zsír, 1 csésze korpacibere vagy 1 evőkanál Bors Magic-por elvegyítve némi vízzel, só, petrezselyemzöld, aki szereti, plusz lestyán; tejföl a tálaláshoz.
Elkészítése: A csülköt jól megmossuk, lekapargatjuk és hideg vízben odatesszük főni. Legjobb, ha ezt kuktában végezzük, lényegesen lerövidül az idő. Közben meghhámozzuk a zöldségeket és tetszés szerint feldaraboljuk. A hagymát apróra vágjuk, a paradicsomot szintén meghámozzuk és kicsire daraboljuk. Amikor a csülök puha, kiszedjük a főzőléből, és hagyjuk hűlni egy kicsit.
Közben a zsírt felhevítjük, megdinszteljük rajta a hagymát, felengedjük a főzőlével, majd beledobjuk a feldarabolt sárgarépát, paszternákot és zellert. Amikor ezek is majdnem puhák, hozzáadjuk a paradicsomot és még kb. 10 percig főzzük. Ezalatt kicsontozzuk és ügyes darabokra vágjuk a csülköt, visszatesszük ezt is a levesbe, majd felöntjük a külön felfőzött korpaciberével vagy a cibere-kivonattal, és hagyjuk még néhány percig főni. Végül megszórjuk apróra vágott petrezselyem-, illetve lestyánzölddel, sózzuk, ha szükséges (lehet, hogy a csülök elég sós volt), tálaláskor pedig tejfölt isadhatunk mellé. De nélküle is nagyon finom, laktató. Húsnapon ehető.
KAL - 2012
2 megjegyzés:
- Márti írta...
-
Biztos nagyon finom:) Bár, csülökkel még nem próbáltam, feltétlenül kipróbálom!
- 2011. augusztus 14. 9:30
- Jutka írta...
-
Nagyon guszta!
- 2011. augusztus 16. 10:28
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Biztos nagyon finom:) Bár, csülökkel még nem próbáltam, feltétlenül kipróbálom!
Nagyon guszta!
Megjegyzés küldése