A húst megmossuk, papírtörlővel szárazra törölgetjük, majd kisujjnyi vastag érmékre vágjuk. A szemes borsot, a koriandermagot és a provence-i fűszerkeveréket összedaráljuk, és megszórjuk vele a szűzérmék mindkét oldalát. A hússzeleteket egy tálba helyezzük és félretesszük.
A dióropogóshoz a vajat az olajjal felforrósítjuk és megdinszteljük rajta az apróra vágott hagymát. A koriandermagot mozsárban összetörjük, hozzáadjuk a hagymához és együtt pirítjuk. Végül a dióbelet is nagyobb darabokra tördeljük és a hagymára dobjuk. Pár percig együtt pirítjuk, majd rászórjuk a zsemlemorzsát, elkavarjuk és félrevesszük. Csak a végén sózzuk meg.
A zöldborsót forrásban lévő, enyhén sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, és azon forrón - a vajat hozzáadva - krumplinyomóval áttörjük. A sárgarépát meghámozzuk, majd kicsi hasábokra daraboljuk. Az olajat és a vajat felhevítjük, rádobjuk a sárgarépát és addig pároljuk, amíg roppanósan puha nem lesz. Amikor kész, megszórjuk sóval, az apróra vágott petrezselyemzölddel és felöntjük a tejszínnel. Egyet-kettőt forralunk rajta és félretesszük.
Egy grillserpenyőt kikenünk olajjal, jól felforrósítjuk és a szűzérméket
5-5 perc alatt szép pirosra sütjük mindkét oldalukon. A húst csak
a tányéron sózzuk; a zöldborsópürével és a tejszínes sárgarépával
tálaljuk, a tetejére pedig diós ropogóst szórunk.
11 megjegyzés:
Áhh, az állam leesik... Ez nagyon jól néz ki! Biztos nagyon finom is. Hát meggyőztél, egyik hétvégére betárazom :)
Ezt el kell készítenem, isteni
Tegnap esti olvasatkor asszem fáradt voltam (na nem asszem, tény volt az kérem szépen), teljesen meredeknek tűnt ez a diós dolog.
Azért ma visszatértem, alaposabban elolvastam, végiggondoltam, elképzeltem (így jár aki vízuális típus), beláttam: ez elkészítendő.
és alaposabb szemügyrevételezés után megállapíttatott a borsó tálalása. pont így kérek szépen.
Titi, üdvözöllek a blogon!:) Örülök, hogy megkapott a recept. MAjd számolj be az eredményről!:)
Bianka, te is!:)
Éva, pedig nem meredek. A dió nem édes!!!:)Merthogy általában az édest asszociáljuk vele; gondolom, te is erre gondoltál.
Próbáld csak ki, nagyon finom, és abszolút hagyományos ízvilág, hozzávalók, csak éppen nem a teljesen hagyományos kivitelezésben. :)
Aztamindenit!!! Ez "marha" jól hangzik! :-)))
Szia! Kérdezhetnék? :-)
Ha Tomi névnapjára elkészíteném a zselatintortádat, biztos nagy sikere lenne. Nem merem viszont, ugyanis - és itt jön a kérdés/dilemma -, szerinted be lehet valahogy vonni fondant-nal ezt a fajta tortát? Valószínűleg nem nagyon, ugye? Köszi! :-)
Kati, jó kérdés, de nagyon! Istvánnak is ez a kedvence, de még nem mertem sosem fondanttal bevonni, pedig lettek volna ötleteim!
Elméletileg be lehetne, hiszen a torta megbírja, nem folyik az el, viszont a torta és a fondant közé kell egy zsíros réteg, hogy a fondant ne olvadjon meg. Esetleg nagyon lágy porcukorral kikevert vaj vagy margarin? Nem tudom. Mindenesetre, szólj, ha kiokoskodtál valamit. :)
Puszi
Már meg is vettem a hozzávalókat, hétvégi meglepi ebéd lesz a szüleimnek, úgyhogy remélem nagyon jól fog sikerülni! :)
Nagyon finom lett, köszi szépen :) Először idegenkedtek a zöldborsótól, de amint megkóstolták, odáig voltak érte. Zöldborsóügyileg meg annyira beindultam, hogy csináltam belőle pesztót is:) Ízileg is nagyon finom volt, meg látványnak is tetszett, tök jól harmonizáltak a színek benne :)
Jaj, Titi, nagyon örülök!:) Azért izgultam, hogy hogyan fogadják majd. Ez már csak így van: ami kicsit is szokatlan, attól ódzkodunk. De örülök, hogy jól szerepelt a fincsi fogásom.:)
Írd majd le a "beindulásodat borsóügyileg".:)
Megjegyzés küldése