"Csirkecurry nálunk", azaz Lúdanyónál

"...muszáj lesz kipróbálnom egy szép napon!" olvasom Alíz 3. VKF!-beszámolójában (mert a harmadik ez, csak már belebolondult a számolgatásba, szegény:D). És eszembe jutott a VKF!, aminek én voltam a háziasszonya, ezzel együtt pedig a magamnak tett fogadalmam, hogy lassan, rendre, szép sorjában (talán évek alatt), el is készítem a beérkezett pályaműveket. Nos, már készítettem is el belőlük (lassan, rendre, szép sorjában, talán évek alatt be is blogolom:P) sőt, az elsőt még akkor frissiben, a VKF! ideje alatt, azaz miközben dolgoztam fel a beérkezett anyagokat.

Hogy miért éppen Lúdanyó csirkecurryja volt az első, nem tudom. Emlékszem, egyedül voltam otthon, és ahogy olvastam a receptet annyira érdekesnek, furcsának találtam a hozzávalókat, de az ízüket is annyira éreztem a számban, hogy muszáj volt kipróbálnom! Történetesen minden volt itthon, ami keleltt hozzá, de ha Lúdanyó nem küldi be ezt a receptet, eszembe sem jutott volna őket összeházasítani. Meg is ettem egyedül az egészet. Igaz, két részletben, de csak úgy, magában, köret nélkül. Nagyon ízlett. Bánatomra viszont, férjem csupán egy falatot vett a szájába, azt is fintorogva nyelte le. Sebaj, ő nem kap máskor (sem).

Csirkecurry

Hozzávalók:
1 kicsontozott csirkemell, 1 hagyma, 1 nagy alma, 1 marék mazsola, 1 teáskanál currypor, 2 dl joghurt vagy kókusztej (vagy 2 dl tej és 2 evőkanál kókuszreszelék), olaj, só, bors, csípőspaprika-pehely, pár csepp citromlé

Elkészítése:
Leghamarabb a tejet forraltam fel a 2 evőkanál kókuszreszelékkel, majd félretettem. A hagymát csíkokra vágtam és kevés olajon üvegesre pároltam. Megszórtam a curryporral és félrehúztam. Rádobtam a kis kockákra vágott húst, átforgattam, majd visszatettem a tűzre és saját levében hagytam párolódni. Kb. 5 perc után rádobtam a mazsolát és a meghámozott, szintén kockára vágott almát és még néhány percig együtt pároltam. Közben sóztam, borsoztam, nagyon kevés csípőspaprika-pelyhet szórtam rá és egy-egy picike vizet öntöttem alá. A kókuszos tejet leszűrtem, a kókuszt is jól kinyomkodtam és a tejet ráöntöttem a húsra. Összeforraltam, és már alig vártam, hogy ehetőre hűljön. Gondolom, a párolt rizs illett volna leginkább hozzá, de én önmagában is imádtam. :)

TAV. BŐS. - 2011.