2011. január 2., vasárnap

Helló, újév!

Kedves gasztrobloggerek, kedves olvasók!

Egy új év kezdődött el, tágabb családunkban, sajnos, kissé szomorúan, de hátha jobb lesz a folytatás és a vége! Mint minden új év általában, a 2011-es kezdet is egy kis összegzésre buzdít engem. Érdekes módon, és azt hiszem, másoktól merőben eltérően, én még sosem tettem semmiféle újévi fogadalmat. Most sem fogok. Valahogy nem megy nekem az ilyesmi. Szeretem végezni a dolgomat, élni az életemet. Fogadalommentesen. Úgyis minden kötelezettségünk vagy önszántunkból felvállalt munkánk egy-egy fogadalom: elvégezzük.

De visszapillantani nagyon szeretek. Mert szeretem a szép emlékeket. Sőt, a rosszakat, a fájóakat is, mert szintén szépeket juttathatnak eszünkbe...

2010 nagyon nehéz év volt számunkra sok szempontból, ugyanakkor egy gyönyörű és miért ne, sikeres év is volt.
A legfontosabb eseménye talán az volt, hogy sikerült munkát találnom. Nem túl megfizetettet (sőt), de legalább olyan munka, amit szeretek, és ami mellett nyugodtan tudom végezni a másik munkát, amit szintén nagyon szeretek.

Blogomnak köszönhetően is nagyon sok pozitív dolog ért.

Nem tudom, minek köszönhettem, de tény, hogy tavaly januártól kezdődően lényegesen megnőtt az olvasóim száma. Azelőtt jó, ha napi 100-130 látogatóm volt, a 200-as pedig egészen ritka madárnak számított. Ez a szám mostanra jócskán megnőtt, és az sem ritka, hogy a 400-at is meghaladja (napi egyszeri klikk). Ciki vagy sem, de ez engem nagy örömmel töltött és tölt el, és mindig fenntartotta bennem a lelkesedést a blogírás iránt. Volt időszak, éppen most, év végén, hogy hetekig nem jutottam oda, hogy új bejegyzést írjak. És a napi 150-200 látogatóm így is megvolt.
Mint írtam, nem tudom minek köszönhetem ezt, de örömmel tölt el, és büszkeséggel. Talán mégis valami olyasmit csinálok, ami nemcsak engem segít, hanem sokszor másokat is kiszed a "bajból". Mert, bizony, baj, amikor hirtelen nem tudod, mit tegyél a család asztalára!

Másodsorban a blogomnak köszönhetem azt, hogy az Erdélyi konyha munkatársa lehetek, egy olyan gasztromagazin munkatársa, amely egyedülálló az országunkban. És nemcsak. 2010-ben kovácsolódtunk össze igazi csapattá, amiben nagy szerepe volt a különféle találkozóknak, főzőversenyeknek, de legfőképpen a dévai-nagyági csapatépítő terápiának! Boldog és büszke vagyok arra, hogy ennek a kis társaságnak tagja lehetek!:)

Harmadsorban szintén 2010-ben lettem tagja egy másik kis társaságnak is, amely a hónapok során ugyancsak egy igazi csapattá dolgozódott össze: a Kifőztük csapata. Velük is hónapról hónapra egyedülállót alkotunk: tavaly márciustól kezdődően közösen "hozzuk ki" Magyarország és a térség első ingyenes virtuális gasztromagazinját, a Kifőztüköt. Október végén 115 blogger összefogásával karácsonyi adománygyűjtő különszámot jelentettünk meg, a Kifőztük Karácsonyt.

Végül, pedig, de nem utolsó sorban, szeretnék minden kedves olvasómnak BOLDOG, EGÉSZSÉGBEN ÉS ÖRÖMÖKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNNI!!!!!!:)


10 megjegyzés:

Szitya írta...

Edith drága! Gondoltam, beugrok ide is, statisztikákat nézni, de itt hiányoltam!
Mindenesetre, gratulálok a sok, lelkes és visszatérő olvasódhoz!
És hogy miért jönnek? Ami engem illet... A finomságok mellett az ilyen kifejezésekért is, mint a "kiszed a bajból". De ezt te már tudod, sokszor jeleztem!
Puszi,
Szilvi

sedith írta...

Szilvi, a tényleges statisztikák ezután következnek itt. Úgy éreztem, kicsit el kell választanom a dolgokat.

Igen, sokszor írtad, de érdekes módon, nekem fel sem tűnik, hogy egy-egy kifejezésem másnak talán meglepő.:) Én is sok kifejezést átvettem tőletek: pl. azt, hogy kész vagyok. Régebb csak és kizárólag az elkészültem értelemben használtam. :) Vagy a csinálom/ dolgozom/ sütök-főzök ezerrel. :) Mondják is néha, hogy "milyen modern lettem"!
Boldog új évet nektek is!:)

Kata írta...

No végre valaki, aki - rajtam kívül - nem fogad meg semmit újévkor:)
Én is úgy vagyok vele, hogy teszem a dolgomat; tudom, hogy van, ami az én munkám és senki nem csinálja meg helyettem, és ebből van bőven... Akkor meg miért fogadjak meg olyat, amihez már se kedvem, se időm nem lesz, úgysem jön össze.

Boldog új évet nektek is!

sedith írta...

Kata, kiegészíteném azzal, hogy: ... és végül kellemetlenül érzed magad, netán lelkiismeretfurdallásod van, hogy nem csináltad meg. Ugye?:)

Ildy írta...

Szia Edith! Boldog új évet és sok sikert kívánok az új munkádhoz!

Gabojsza írta...

BÚÉK!:-)

4Gyerek írta...

Boldogat!

Főz és fecseg írta...

Boldog Újesztendőt és sok sikert kívánok!
Éva

Bianka írta...

BUÉK
Én sem fogadkoztam :)

sedith írta...

Köszönöm mindenkinek a jókívánságokat!!! :) Hasonlóakat kívánok én is Nektek!!!:)

2011. január 2., vasárnap

Helló, újév!

Bejegyezte: sedith dátum: 18:05
Kedves gasztrobloggerek, kedves olvasók!

Egy új év kezdődött el, tágabb családunkban, sajnos, kissé szomorúan, de hátha jobb lesz a folytatás és a vége! Mint minden új év általában, a 2011-es kezdet is egy kis összegzésre buzdít engem. Érdekes módon, és azt hiszem, másoktól merőben eltérően, én még sosem tettem semmiféle újévi fogadalmat. Most sem fogok. Valahogy nem megy nekem az ilyesmi. Szeretem végezni a dolgomat, élni az életemet. Fogadalommentesen. Úgyis minden kötelezettségünk vagy önszántunkból felvállalt munkánk egy-egy fogadalom: elvégezzük.

De visszapillantani nagyon szeretek. Mert szeretem a szép emlékeket. Sőt, a rosszakat, a fájóakat is, mert szintén szépeket juttathatnak eszünkbe...

2010 nagyon nehéz év volt számunkra sok szempontból, ugyanakkor egy gyönyörű és miért ne, sikeres év is volt.
A legfontosabb eseménye talán az volt, hogy sikerült munkát találnom. Nem túl megfizetettet (sőt), de legalább olyan munka, amit szeretek, és ami mellett nyugodtan tudom végezni a másik munkát, amit szintén nagyon szeretek.

Blogomnak köszönhetően is nagyon sok pozitív dolog ért.

Nem tudom, minek köszönhettem, de tény, hogy tavaly januártól kezdődően lényegesen megnőtt az olvasóim száma. Azelőtt jó, ha napi 100-130 látogatóm volt, a 200-as pedig egészen ritka madárnak számított. Ez a szám mostanra jócskán megnőtt, és az sem ritka, hogy a 400-at is meghaladja (napi egyszeri klikk). Ciki vagy sem, de ez engem nagy örömmel töltött és tölt el, és mindig fenntartotta bennem a lelkesedést a blogírás iránt. Volt időszak, éppen most, év végén, hogy hetekig nem jutottam oda, hogy új bejegyzést írjak. És a napi 150-200 látogatóm így is megvolt.
Mint írtam, nem tudom minek köszönhetem ezt, de örömmel tölt el, és büszkeséggel. Talán mégis valami olyasmit csinálok, ami nemcsak engem segít, hanem sokszor másokat is kiszed a "bajból". Mert, bizony, baj, amikor hirtelen nem tudod, mit tegyél a család asztalára!

Másodsorban a blogomnak köszönhetem azt, hogy az Erdélyi konyha munkatársa lehetek, egy olyan gasztromagazin munkatársa, amely egyedülálló az országunkban. És nemcsak. 2010-ben kovácsolódtunk össze igazi csapattá, amiben nagy szerepe volt a különféle találkozóknak, főzőversenyeknek, de legfőképpen a dévai-nagyági csapatépítő terápiának! Boldog és büszke vagyok arra, hogy ennek a kis társaságnak tagja lehetek!:)

Harmadsorban szintén 2010-ben lettem tagja egy másik kis társaságnak is, amely a hónapok során ugyancsak egy igazi csapattá dolgozódott össze: a Kifőztük csapata. Velük is hónapról hónapra egyedülállót alkotunk: tavaly márciustól kezdődően közösen "hozzuk ki" Magyarország és a térség első ingyenes virtuális gasztromagazinját, a Kifőztüköt. Október végén 115 blogger összefogásával karácsonyi adománygyűjtő különszámot jelentettünk meg, a Kifőztük Karácsonyt.

Végül, pedig, de nem utolsó sorban, szeretnék minden kedves olvasómnak BOLDOG, EGÉSZSÉGBEN ÉS ÖRÖMÖKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNNI!!!!!!:)


10 megjegyzés on "Helló, újév!"

Szitya on 2011. január 2. 18:32 írta...

Edith drága! Gondoltam, beugrok ide is, statisztikákat nézni, de itt hiányoltam!
Mindenesetre, gratulálok a sok, lelkes és visszatérő olvasódhoz!
És hogy miért jönnek? Ami engem illet... A finomságok mellett az ilyen kifejezésekért is, mint a "kiszed a bajból". De ezt te már tudod, sokszor jeleztem!
Puszi,
Szilvi

sedith on 2011. január 2. 18:39 írta...

Szilvi, a tényleges statisztikák ezután következnek itt. Úgy éreztem, kicsit el kell választanom a dolgokat.

Igen, sokszor írtad, de érdekes módon, nekem fel sem tűnik, hogy egy-egy kifejezésem másnak talán meglepő.:) Én is sok kifejezést átvettem tőletek: pl. azt, hogy kész vagyok. Régebb csak és kizárólag az elkészültem értelemben használtam. :) Vagy a csinálom/ dolgozom/ sütök-főzök ezerrel. :) Mondják is néha, hogy "milyen modern lettem"!
Boldog új évet nektek is!:)

Kata on 2011. január 2. 18:59 írta...

No végre valaki, aki - rajtam kívül - nem fogad meg semmit újévkor:)
Én is úgy vagyok vele, hogy teszem a dolgomat; tudom, hogy van, ami az én munkám és senki nem csinálja meg helyettem, és ebből van bőven... Akkor meg miért fogadjak meg olyat, amihez már se kedvem, se időm nem lesz, úgysem jön össze.

Boldog új évet nektek is!

sedith on 2011. január 2. 19:03 írta...

Kata, kiegészíteném azzal, hogy: ... és végül kellemetlenül érzed magad, netán lelkiismeretfurdallásod van, hogy nem csináltad meg. Ugye?:)

Ildy on 2011. január 2. 20:05 írta...

Szia Edith! Boldog új évet és sok sikert kívánok az új munkádhoz!

Gabojsza on 2011. január 2. 21:36 írta...

BÚÉK!:-)

4Gyerek on 2011. január 2. 21:38 írta...

Boldogat!

Főz és fecseg on 2011. január 2. 22:49 írta...

Boldog Újesztendőt és sok sikert kívánok!
Éva

Bianka on 2011. január 3. 11:42 írta...

BUÉK
Én sem fogadkoztam :)

sedith on 2011. január 3. 12:13 írta...

Köszönöm mindenkinek a jókívánságokat!!! :) Hasonlóakat kívánok én is Nektek!!!:)

Related Posts with Thumbnails