Paradicsomos krumplileves kecskegidacsonttal

Kecskegidacsontot használtam a leveshez, mert még éppen volt néhány adagnyi leveshez való a tavasszal vásárolt gidából, de persze, lehet bármivel készíteni. Igazából hagyományos babérleveles krumplilevesnek indítottam, de mivel erősen kellették magukat a kertben pirosló paradicsomok, néhány jó érett példányt beledaraboltam a levesbe. Nem vált kárára, nagyon finom lett, ízlett mindenkinek.

Paradicsomos krumplileves kecskegidacsonttal

Hozzávalók 5-6 személyre: 30-40 dkg kecskegidacsont (gerinc és oldalborda vegyesen), 3-4 sárgarépa, 2 hagyma, 1 petrezselyemgyökér, 1 kicsi zeller - zöldjével együtt, 60 dkg krumpli, 1 paprika, 3 közepes, érett paradicsom, 3 babérlevél, 1 kis csokor petrezselyemzöld, só, citromlé; a tálaláshoz tejföl.

Elkészítése: A zöldségeket megmossuk és meghámozzuk, kicsumázzuk. Annyi hideg vízben, amennyi jól ellepi, főni tesszük a húst. Miután fölforrt, lehabozzuk, majd még 10-15 percig folyamatosan leszedjük a habját. Ekkor megsózzuk, beletesszük a babérlevelet meg a kockára vágott sárgarépát és a felszeletelt hagymát, 5-10 perc után a szintén kockára vágott petrezselyemgyökeret és zellert, majd újabb néhány perc után hozzáadjuk a nagyobb darabokra vágott krumplit és az apróra felkockázott paprikát. Beletesszük a kis csomaggá összekötözött zellerszárat is. Addig főzzük közepes lángon, míg a krumpli is majdnem megpuhul, ekkor pedig beleteszük a héjától megszabadított, kisebb darabokra vágott paradicsomot is. Néhány percig főzzük még, majd félrevesszük a lángról. Kivesszük belőle a zellerszárat, szükség szerint utánasózunk és citromlével savanyítjuk, illetve megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Tálaláskor tejfölt kínálunk mellé.

Megjegyzés: Ez a leves így tökéletesen sűrű volt, nem igényelt más sűrítést, de ha valaki mégis igényli, egy nagyon világos, vékony rántással besűríthetjük. Nyáron jobb, ha a tejfölt mellé kínáljuk, és a levest meghagyjuk "tisztán".

FI - 2014/10

Gyömbéres kecskegidasült

Még volt két adag "bárányhúsom". Azzal az útravalóval kaptam múltkoriban nénémtől, hogy: itt van két zacskó bárányhús, de aztán lehet, hogy valamelyik éppen gidó, de az is lehet, hogy mind a kettő.:)
Nos, az egyik "gidó"volt, a másikat még nem tudom.:)

Gyömbéres, fokhagymás kecskegidasült újkrumplival, római tálban

Hozzávalók: kb. 1,5 kg csontos kecskegidahús, só, bors, friss gyömbér, 1 fej friss fokhagyma szárával együtt, 1 kg aprószemű újkrumpli, pici olaj

Elkészítése: A római tálat tiszta vízbe áztatjuk legalább 20 percre. A krumplit alaposan megmossuk, vagy drótmosóval átdörzsöljük (én csak mostam), és jól megsózzuk. A húst feldaraboljuk, majd sóval és borssal fűszerezzük, a gyömbért és a fokhagymát apróra vágjuk.
A római tál aljára borítjuk a sózott krumplit, meglocsoljuk 2-3 evőkanálnyi olajjal, majd ráhelyezzük a befűszerezett húst. Az apróra vágott gyömbért és fokhagymát összevegyítjük, és egyenletesen szétoszlatjuk a húson. Kb. 1 dl vizet öntünk alá, majd lefedjük a tálat és a hideg sütőbe toljuk. Begyújtjuk a sütőt és lassú tűzön, másfél-két órán át hagyjuk párolódni. Végül 10-15 percre levesszük a fedelét, hogy a hús kissé megpiruljon, és a leve jól elfőjön.
Szétválasztó diétákban ebben a párosításban nem ehető, de húsnapon elfogyasztható belőle a hús, zöldségnapon pedig a krumpli.

Kecskegidasült

Olyan a húsa a kecskegidának, mint a báránynak (kinézetre, állagra), de talán mégis valamivel zamatosabb. És, bár én a bárányon sem érzek semmiféle fura ízt, azt mondják, hogy a gidának még véletlenül sincs hasonló beütése. Nénéméktől kaptunk egy fél gidát (gidót, ahogy errefelé hívjuk, vagy akár kecskeallót, jó "lapasmarasmentiesen" (Lapos-Marosmentiesen)), annak készítettem el múltkor egyik részét.

Recept tulajdonképpen nincs, csak elkészítési mód.

Elkészítése: A megmosott, megtisztított húst bedörzsöltem sóval és borssal, majd állni hagytam. Elkészítése előtt hegyes késsel itt-ott megszúrkáltam, és a lyukakba fokhagymacikkeket dugdostam. Tepsibe fektettem, rákarikáztam egy fél citromot, rátettem vagy két babérlevelet, meglocsoltam kevés olajjal, öntöttem alá kb. 2 dl vizet, alufóliával lefedtem és forró sütőben kb. egy óra alatt megpároltam-sütöttem. Egyszerűen friss zöldségsalátával ettük. Még kenyérrel sem "rontottuk el" az ízét. :)
Ezt a változatot a férjem is szívesen eszi, ugyanis a rozmaring ízével (és más mediterrán fűszernövényekkel) ki lehetne kergetni a világból is.

TAV. BŐS. - 2011.