2011. február 26., szombat

Fűszeres szűzérmék diós ropogóssal

Ha ellátogattok a Kifőztük oldalára, és ITT ingyenesen letöltitek a magazin idei 2-es számát, ezt a receptet is megtaláljátok benne. Isteni vasárnapi vagy ünnepi ebéd, és még a "szétválasztás törvényeinek" is megfelel.

Hozzávalók 4 személyre:

80 dkg sertésszűzpecsenye
1 evőkanál szemes bors
½ teáskanál koriandermag
½ teáskanál Provence-i fűszerkeverék
olaj

a körethez:
40 dkg zöldborsó
5 dkg vaj
2 evőkanál mascarpone vagy tejföl
őrölt szerecsendió
3 szál sárgarépa
5 dkg vaj
2 evőkanál olaj
1 dl tejszín
1 kis csokor petrezselyemzöld

a diós ropogóshoz:
5 dkg vaj
2 evőkanál olaj
1 közepes vöröshagyma
10 dkg dióbél
½ teáskanál koriandermag
1-2 teáskanál zsemlemorzsa

A húst megmossuk, papírtörlővel szárazra törölgetjük, majd kisujjnyi vastag érmékre vágjuk. A szemes borsot, a koriandermagot és a provence-i fűszerkeveréket összedaráljuk, és megszórjuk vele a szűzérmék mindkét oldalát. A hússzeleteket egy tálba helyezzük és félretesszük.
A dióropogóshoz a vajat az olajjal felforrósítjuk és megdinszteljük rajta az apróra vágott hagymát. A koriandermagot mozsárban összetörjük, hozzáadjuk a hagymához és együtt pirítjuk. Végül a dióbelet is nagyobb darabokra tördeljük és a hagymára dobjuk. Pár percig együtt pirítjuk, majd rászórjuk a zsemlemorzsát, elkavarjuk és félrevesszük. Csak a végén sózzuk meg.
A zöldborsót forrásban lévő, enyhén sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, és azon forrón - a vajat hozzáadva - krumplinyomóval áttörjük. A sárgarépát meghámozzuk, majd kicsi hasábokra daraboljuk. Az olajat és a vajat felhevítjük, rádobjuk a sárgarépát és addig pároljuk, amíg roppanósan puha nem lesz. Amikor kész, megszórjuk sóval, az apróra vágott petrezselyemzölddel és felöntjük a tejszínnel. Egyet-kettőt forralunk rajta és félretesszük.
Egy grillserpenyőt kikenünk olajjal, jól felforrósítjuk és a szűzérméket
5-5 perc alatt szép pirosra sütjük mindkét oldalukon. A húst csak
a tányéron sózzuk; a zöldborsópürével és a tejszínes sárgarépával
tálaljuk, a tetejére pedig diós ropogóst szórunk.

11 megjegyzés:

Titi írta...

Áhh, az állam leesik... Ez nagyon jól néz ki! Biztos nagyon finom is. Hát meggyőztél, egyik hétvégére betárazom :)

Bianka írta...

Ezt el kell készítenem, isteni

4Gyerek írta...

Tegnap esti olvasatkor asszem fáradt voltam (na nem asszem, tény volt az kérem szépen), teljesen meredeknek tűnt ez a diós dolog.
Azért ma visszatértem, alaposabban elolvastam, végiggondoltam, elképzeltem (így jár aki vízuális típus), beláttam: ez elkészítendő.

4Gyerek írta...

és alaposabb szemügyrevételezés után megállapíttatott a borsó tálalása. pont így kérek szépen.

sedith írta...

Titi, üdvözöllek a blogon!:) Örülök, hogy megkapott a recept. MAjd számolj be az eredményről!:)

Bianka, te is!:)

Éva, pedig nem meredek. A dió nem édes!!!:)Merthogy általában az édest asszociáljuk vele; gondolom, te is erre gondoltál.
Próbáld csak ki, nagyon finom, és abszolút hagyományos ízvilág, hozzávalók, csak éppen nem a teljesen hagyományos kivitelezésben. :)

Kati írta...

Aztamindenit!!! Ez "marha" jól hangzik! :-)))

Kati írta...

Szia! Kérdezhetnék? :-)

Ha Tomi névnapjára elkészíteném a zselatintortádat, biztos nagy sikere lenne. Nem merem viszont, ugyanis - és itt jön a kérdés/dilemma -, szerinted be lehet valahogy vonni fondant-nal ezt a fajta tortát? Valószínűleg nem nagyon, ugye? Köszi! :-)

sedith írta...

Kati, jó kérdés, de nagyon! Istvánnak is ez a kedvence, de még nem mertem sosem fondanttal bevonni, pedig lettek volna ötleteim!
Elméletileg be lehetne, hiszen a torta megbírja, nem folyik az el, viszont a torta és a fondant közé kell egy zsíros réteg, hogy a fondant ne olvadjon meg. Esetleg nagyon lágy porcukorral kikevert vaj vagy margarin? Nem tudom. Mindenesetre, szólj, ha kiokoskodtál valamit. :)
Puszi

Titi írta...

Már meg is vettem a hozzávalókat, hétvégi meglepi ebéd lesz a szüleimnek, úgyhogy remélem nagyon jól fog sikerülni! :)

Titi írta...

Nagyon finom lett, köszi szépen :) Először idegenkedtek a zöldborsótól, de amint megkóstolták, odáig voltak érte. Zöldborsóügyileg meg annyira beindultam, hogy csináltam belőle pesztót is:) Ízileg is nagyon finom volt, meg látványnak is tetszett, tök jól harmonizáltak a színek benne :)

sedith írta...

Jaj, Titi, nagyon örülök!:) Azért izgultam, hogy hogyan fogadják majd. Ez már csak így van: ami kicsit is szokatlan, attól ódzkodunk. De örülök, hogy jól szerepelt a fincsi fogásom.:)
Írd majd le a "beindulásodat borsóügyileg".:)

2011. február 26., szombat

Fűszeres szűzérmék diós ropogóssal

Bejegyezte: sedith dátum: 17:26
Ha ellátogattok a Kifőztük oldalára, és ITT ingyenesen letöltitek a magazin idei 2-es számát, ezt a receptet is megtaláljátok benne. Isteni vasárnapi vagy ünnepi ebéd, és még a "szétválasztás törvényeinek" is megfelel.

Hozzávalók 4 személyre:

80 dkg sertésszűzpecsenye
1 evőkanál szemes bors
½ teáskanál koriandermag
½ teáskanál Provence-i fűszerkeverék
olaj

a körethez:
40 dkg zöldborsó
5 dkg vaj
2 evőkanál mascarpone vagy tejföl
őrölt szerecsendió
3 szál sárgarépa
5 dkg vaj
2 evőkanál olaj
1 dl tejszín
1 kis csokor petrezselyemzöld

a diós ropogóshoz:
5 dkg vaj
2 evőkanál olaj
1 közepes vöröshagyma
10 dkg dióbél
½ teáskanál koriandermag
1-2 teáskanál zsemlemorzsa

A húst megmossuk, papírtörlővel szárazra törölgetjük, majd kisujjnyi vastag érmékre vágjuk. A szemes borsot, a koriandermagot és a provence-i fűszerkeveréket összedaráljuk, és megszórjuk vele a szűzérmék mindkét oldalát. A hússzeleteket egy tálba helyezzük és félretesszük.
A dióropogóshoz a vajat az olajjal felforrósítjuk és megdinszteljük rajta az apróra vágott hagymát. A koriandermagot mozsárban összetörjük, hozzáadjuk a hagymához és együtt pirítjuk. Végül a dióbelet is nagyobb darabokra tördeljük és a hagymára dobjuk. Pár percig együtt pirítjuk, majd rászórjuk a zsemlemorzsát, elkavarjuk és félrevesszük. Csak a végén sózzuk meg.
A zöldborsót forrásban lévő, enyhén sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, és azon forrón - a vajat hozzáadva - krumplinyomóval áttörjük. A sárgarépát meghámozzuk, majd kicsi hasábokra daraboljuk. Az olajat és a vajat felhevítjük, rádobjuk a sárgarépát és addig pároljuk, amíg roppanósan puha nem lesz. Amikor kész, megszórjuk sóval, az apróra vágott petrezselyemzölddel és felöntjük a tejszínnel. Egyet-kettőt forralunk rajta és félretesszük.
Egy grillserpenyőt kikenünk olajjal, jól felforrósítjuk és a szűzérméket
5-5 perc alatt szép pirosra sütjük mindkét oldalukon. A húst csak
a tányéron sózzuk; a zöldborsópürével és a tejszínes sárgarépával
tálaljuk, a tetejére pedig diós ropogóst szórunk.

11 megjegyzés on "Fűszeres szűzérmék diós ropogóssal"

Titi on 2011. február 26. 17:52 írta...

Áhh, az állam leesik... Ez nagyon jól néz ki! Biztos nagyon finom is. Hát meggyőztél, egyik hétvégére betárazom :)

Bianka on 2011. február 26. 19:45 írta...

Ezt el kell készítenem, isteni

4Gyerek on 2011. február 27. 9:54 írta...

Tegnap esti olvasatkor asszem fáradt voltam (na nem asszem, tény volt az kérem szépen), teljesen meredeknek tűnt ez a diós dolog.
Azért ma visszatértem, alaposabban elolvastam, végiggondoltam, elképzeltem (így jár aki vízuális típus), beláttam: ez elkészítendő.

4Gyerek on 2011. február 27. 9:56 írta...

és alaposabb szemügyrevételezés után megállapíttatott a borsó tálalása. pont így kérek szépen.

sedith on 2011. február 27. 10:41 írta...

Titi, üdvözöllek a blogon!:) Örülök, hogy megkapott a recept. MAjd számolj be az eredményről!:)

Bianka, te is!:)

Éva, pedig nem meredek. A dió nem édes!!!:)Merthogy általában az édest asszociáljuk vele; gondolom, te is erre gondoltál.
Próbáld csak ki, nagyon finom, és abszolút hagyományos ízvilág, hozzávalók, csak éppen nem a teljesen hagyományos kivitelezésben. :)

Kati on 2011. február 27. 21:57 írta...

Aztamindenit!!! Ez "marha" jól hangzik! :-)))

Kati on 2011. március 3. 12:02 írta...

Szia! Kérdezhetnék? :-)

Ha Tomi névnapjára elkészíteném a zselatintortádat, biztos nagy sikere lenne. Nem merem viszont, ugyanis - és itt jön a kérdés/dilemma -, szerinted be lehet valahogy vonni fondant-nal ezt a fajta tortát? Valószínűleg nem nagyon, ugye? Köszi! :-)

sedith on 2011. március 3. 19:42 írta...

Kati, jó kérdés, de nagyon! Istvánnak is ez a kedvence, de még nem mertem sosem fondanttal bevonni, pedig lettek volna ötleteim!
Elméletileg be lehetne, hiszen a torta megbírja, nem folyik az el, viszont a torta és a fondant közé kell egy zsíros réteg, hogy a fondant ne olvadjon meg. Esetleg nagyon lágy porcukorral kikevert vaj vagy margarin? Nem tudom. Mindenesetre, szólj, ha kiokoskodtál valamit. :)
Puszi

Titi on 2011. március 3. 23:02 írta...

Már meg is vettem a hozzávalókat, hétvégi meglepi ebéd lesz a szüleimnek, úgyhogy remélem nagyon jól fog sikerülni! :)

Titi on 2011. március 6. 19:47 írta...

Nagyon finom lett, köszi szépen :) Először idegenkedtek a zöldborsótól, de amint megkóstolták, odáig voltak érte. Zöldborsóügyileg meg annyira beindultam, hogy csináltam belőle pesztót is:) Ízileg is nagyon finom volt, meg látványnak is tetszett, tök jól harmonizáltak a színek benne :)

sedith on 2011. március 6. 20:27 írta...

Jaj, Titi, nagyon örülök!:) Azért izgultam, hogy hogyan fogadják majd. Ez már csak így van: ami kicsit is szokatlan, attól ódzkodunk. De örülök, hogy jól szerepelt a fincsi fogásom.:)
Írd majd le a "beindulásodat borsóügyileg".:)

Related Posts with Thumbnails