2020. február 2., vasárnap

Albán tízperces fánk

Albániai nyaralásunkkor nem találtunk kávékapszulát az apartmanban lévő géphez, ezért egy nap bekopogtattam a házigazdáékhoz, hogy megkérjem, segítsenek ki, mert mi nem találunk. Másnap délelőtt, éppen mielőtt elindultunk volna valahová kirándulni, kopogtattak. Csodálkoztunk, ki lehet, hiszen a húgomékat nem vártuk fel, velük az úton kellett találkoznunk. Kinyitottam az ajtót, s hát a házigazdánk és édesanyja állt ott. Előbbi egy másik, bazinagy kávéfőzővel az ölében, utóbbi pedig egy zacskó kapszulával és egy tányérnyi fánkkal. :) Kb. köpni-nyelni nem tudtam, de letették a kávéfőzőt, a néni albánul mondva valamit nyomta a markomba a tányért, és azzal el is mentek. A lányok, mint valami éhenkórászok, rávetették magukat a fánkra, és azt mondták, életükben nem ettek ilyen finomat. Meleg volt még, kívül ropogós és mézes, belül pedig pihepuha. Én is megkóstoltam, és igazuk volt, alig lehetett abbahagyni. Gyorsan elfogyott az adag, már nem is emlékszem, hogy húgoméknak jutott-e belőle. Aztán megvádoltak a lányok, hogy bezzeg, én ilyet nem is tudok csinálni! :P
Indulásunk előtti napon visszavittem nekik a tányért, kifizettem az ott-tatrózkodásunkat, és megkértem házigazdánk feleségét, adja meg a receptet. Sajnálattal közölte, hogy ő nem tudja, de majd megkéri az anyósát, mondja el. Így este megint kopogtak, sejtettem most már, hogy a recept érkezik, azt viszont álmomban sem hittem volna, hogy a recept egy másik, még nagyobb tál fánk kíséretében érkezik. Sőt, még egy liszteszacskót is hozott a fiatalasszony, megmutatta, hogy ők milyen lisztből szokták készíteni. Az olyan self-raising liszt volt, mármint, amiben már eleve benne van a növesztőszer. 1 euróért fél kilóját (jó drága volt :P) vettem is 4 zacskónyit, és hazahoztam. Azóta 2 fogyott el, de itt a farsang, és hamarosan elfogy a harmadik is. De kipróbáltam más lisztből is, szimplán, sütőporral, és azzal is tökéletesen működik. Mindenesetre, ennél egyszerűbb és olcsóbb fánkreceptet aligha lehet találni. És a vizet nem kell tejre vagy más tejtermékre cserélni, így lesz olyan jó ropogós a külseje. Elnézést a hosszú bevezetőért, de számomra nagyon kellemes élmény és emlék, ezért szerettem volna másokkal is megosztani.



Albán tízperces fánk 

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 teáskanál sütőpor, ½ mokkáskanál só, 1 tojás, kb. 4,5 dl víz;
továbbá: bő olaj a sütéshez, méz, esetleg fahéj a tálaláshoz.

Elkészítése: A liszthez adjuk a sót meg a sütőport, majd elkeverjük a felvert tojással és a kicsinként adagolt vízzel. Addig dolgozzuk bele a vizet, amíg lágyabb, enyhén szottyanós (mint a nokedlitészta) tésztát nem kapunk. Ekkor olajba mártott teáskanállal kis adagokat szaggatunk ki belőle, és forró, bő olajban mindkét oldalán aranysárgára sütjük. Igazából megfordulnak maguktól. :) Miután megsültek, konyhai paprítörlőre szedjük, hogy a fölösleges olajat felitassuk. Mézzel vagy fahéjas mézzel meglocsolva kínáljuk.

Megjegyzés: Igazából csak frissen jó, másnap már nem annyira, úgyhogy, ha túl soknak ítéljük az adagot, inkább tegyük félre a tésztát a hűtőbe, vagy csak fél adagot keverjünk be. Fél adaghoz a tojást felverjük, és nagyjából felét tesszük hozzá.


ÉÍ - TÉL/2019





3 megjegyzés:

Kósa Márta írta...

Köszönöm!

Katalin írta...

Biztos nagyon finom volt, látszik rajtuk hogy könnyedek, ropogósra sültek, szép fényesek 😀
Jó volt olvasni az úti beszámolódat. Mi is jártunk már hasonlóképpen Horvátországban, mármint hogy a házigazdák finomságokkal leptek meg minket 😀

sedith írta...

Nagyon szívesen, kedves Márta! Fontos hogy kiskanállal szaggassuk a fánkokat, és kis adagokban, mert ha nagyobbakat készítünk, nem biztos, hogy átsülnek rendesen. Úgy gondoltam, ezt azért kihangsúlyozom. :)

Katalin, örülök, ez csak egy kis szösszenet volt. Több és hosszabb úti beszámolót itt olvashatsz, bár azért eléggé hiányos az a blog, nem igazán van időm pótolni: https://utazunknyaralunk.blogspot.com/

Related Posts with Thumbnails

2020. február 2., vasárnap

Albán tízperces fánk

Albániai nyaralásunkkor nem találtunk kávékapszulát az apartmanban lévő géphez, ezért egy nap bekopogtattam a házigazdáékhoz, hogy megkérjem, segítsenek ki, mert mi nem találunk. Másnap délelőtt, éppen mielőtt elindultunk volna valahová kirándulni, kopogtattak. Csodálkoztunk, ki lehet, hiszen a húgomékat nem vártuk fel, velük az úton kellett találkoznunk. Kinyitottam az ajtót, s hát a házigazdánk és édesanyja állt ott. Előbbi egy másik, bazinagy kávéfőzővel az ölében, utóbbi pedig egy zacskó kapszulával és egy tányérnyi fánkkal. :) Kb. köpni-nyelni nem tudtam, de letették a kávéfőzőt, a néni albánul mondva valamit nyomta a markomba a tányért, és azzal el is mentek. A lányok, mint valami éhenkórászok, rávetették magukat a fánkra, és azt mondták, életükben nem ettek ilyen finomat. Meleg volt még, kívül ropogós és mézes, belül pedig pihepuha. Én is megkóstoltam, és igazuk volt, alig lehetett abbahagyni. Gyorsan elfogyott az adag, már nem is emlékszem, hogy húgoméknak jutott-e belőle. Aztán megvádoltak a lányok, hogy bezzeg, én ilyet nem is tudok csinálni! :P
Indulásunk előtti napon visszavittem nekik a tányért, kifizettem az ott-tatrózkodásunkat, és megkértem házigazdánk feleségét, adja meg a receptet. Sajnálattal közölte, hogy ő nem tudja, de majd megkéri az anyósát, mondja el. Így este megint kopogtak, sejtettem most már, hogy a recept érkezik, azt viszont álmomban sem hittem volna, hogy a recept egy másik, még nagyobb tál fánk kíséretében érkezik. Sőt, még egy liszteszacskót is hozott a fiatalasszony, megmutatta, hogy ők milyen lisztből szokták készíteni. Az olyan self-raising liszt volt, mármint, amiben már eleve benne van a növesztőszer. 1 euróért fél kilóját (jó drága volt :P) vettem is 4 zacskónyit, és hazahoztam. Azóta 2 fogyott el, de itt a farsang, és hamarosan elfogy a harmadik is. De kipróbáltam más lisztből is, szimplán, sütőporral, és azzal is tökéletesen működik. Mindenesetre, ennél egyszerűbb és olcsóbb fánkreceptet aligha lehet találni. És a vizet nem kell tejre vagy más tejtermékre cserélni, így lesz olyan jó ropogós a külseje. Elnézést a hosszú bevezetőért, de számomra nagyon kellemes élmény és emlék, ezért szerettem volna másokkal is megosztani.



Albán tízperces fánk 

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 teáskanál sütőpor, ½ mokkáskanál só, 1 tojás, kb. 4,5 dl víz;
továbbá: bő olaj a sütéshez, méz, esetleg fahéj a tálaláshoz.

Elkészítése: A liszthez adjuk a sót meg a sütőport, majd elkeverjük a felvert tojással és a kicsinként adagolt vízzel. Addig dolgozzuk bele a vizet, amíg lágyabb, enyhén szottyanós (mint a nokedlitészta) tésztát nem kapunk. Ekkor olajba mártott teáskanállal kis adagokat szaggatunk ki belőle, és forró, bő olajban mindkét oldalán aranysárgára sütjük. Igazából megfordulnak maguktól. :) Miután megsültek, konyhai paprítörlőre szedjük, hogy a fölösleges olajat felitassuk. Mézzel vagy fahéjas mézzel meglocsolva kínáljuk.

Megjegyzés: Igazából csak frissen jó, másnap már nem annyira, úgyhogy, ha túl soknak ítéljük az adagot, inkább tegyük félre a tésztát a hűtőbe, vagy csak fél adagot keverjünk be. Fél adaghoz a tojást felverjük, és nagyjából felét tesszük hozzá.


ÉÍ - TÉL/2019





3 megjegyzés:

Kósa Márta írta...

Köszönöm!

Katalin írta...

Biztos nagyon finom volt, látszik rajtuk hogy könnyedek, ropogósra sültek, szép fényesek 😀
Jó volt olvasni az úti beszámolódat. Mi is jártunk már hasonlóképpen Horvátországban, mármint hogy a házigazdák finomságokkal leptek meg minket 😀

sedith írta...

Nagyon szívesen, kedves Márta! Fontos hogy kiskanállal szaggassuk a fánkokat, és kis adagokban, mert ha nagyobbakat készítünk, nem biztos, hogy átsülnek rendesen. Úgy gondoltam, ezt azért kihangsúlyozom. :)

Katalin, örülök, ez csak egy kis szösszenet volt. Több és hosszabb úti beszámolót itt olvashatsz, bár azért eléggé hiányos az a blog, nem igazán van időm pótolni: https://utazunknyaralunk.blogspot.com/