2017. április 24., hétfő

Parmezános ropogós csirke rebarbaracsatnival

Néha átok ez az "állandóan újítani akarok" hozzáállásom a dolgokhoz, mert olyankor, amikor egy-egy jó alapanyagból csak úgy összehozom valamelyik ismert ételünket, fáj a lelkem, hogy ebből mást is lehetett volna. Itt állt előttem két gyönyörű csirkemell, és a "mit csináljak belőle" kérdésre  - teljesen magától értetődően - a "bécsi szeletet" választ kaptam (nálunk nincs olyan, hogy rántott hús, nem használjuk ezt a kifejezést). Persze, én ennek már a gondolatától is kapom a gutát, mert egyrészt utálom a sok taknyolást vele, másrészt pedig, amikor egyszer sütés közben többször is rámfröcskölt az olaj, megfogadtam, hogy többet sosem sütök ilyet. Azóta be is tartottam, és csak olyant csináltam, ami sütőben készül. No, de a hagyományoshoz nem volt kedvem, így aztán némi netes inspirálódás után, illetve a meglévő alapanyagok birtokában ezt a rendkívül ropogós, egyben rendkívül zamatos parmezános csirkét hoztam össze. A mellé készített rebarbaraszósz pedig egyenesen mennyei lett. Az eddigi próbálkozásaim eltörpülnek emellett, nagyon jól sikerült, el is döntöttem, hogy ilyen üvegbe is fog majd kerülni ínségesebb napokra. :)


Parmezános ropogós csirke rebarbaracsatnival

Hozzávalók 4-5 személyre: 2 kicsontozott egész csirkemell, 2 teáskanál só, 1 teáskanál bors, 1/2-1/2 teáskanál pirospaprika és fokhagymapor, 2-3 tojás, 15 dkg kukoricapehely, 10 dkg reszelt parmezán, 2 teáskanál szárított, morzsolt kakukkfű, liszt, olívaolaj;
a csatnihoz: 25 dkg rebarbara, 1 nagyobb hagyma, 2-3 cikk fokhagyma, 1-1 jó marék mazsola és aszalt vörösáfonya, olaj, cukor, só, citromlé.

Elkészítése: A csirkemelleket kettévágjuk, majd minden fél csirkemellet is lapjában kettévágunk úgy, hoyg nagyjából egyforma vastagságúak legyenek. Megszórjuk a fűszerekkel, és ha van rá időnk, állni hagyjuk 1-2 óráig. A kukoricapelyhet sodrófával enyhén összetörjük, és elvegyítjük a parmezánnal meg a kakukkfűvel. A tojásokat felverjük, a maradék fűszerkeverékkel ízesítjük. Előkészítünk egy nagyobb tepsit, leterítjük sütőpapírral, és bespricceljük vagy jól megkenjük olívaolajjal. A húsdarabokat megforgatjuk liszben, felvert tojásban, illetve parmezános kukoricapehelyben, és az olajos sütőpapírra helyezzük egymás mellé. A tetejükre is olajat spriccelünk vagy csepegtetünk, és 200 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen 15 percig sütjük. Ekkor óvatosan megfordítjuk, a másik oldalukon is 15 percig sütjük, majd a hőt 230 fokra emelve, 2-2 percig (oldalanként) grillezzük is. A csatnihoz a hagymát meg a fokhagymát finomra aprítjuk, és üvegesre dinszteljük 2-3 evőkanál olajon. Hozzáadjuk a feldarabolt rebarbarát, átforgatjuk, rádobjuk a kissé összedarabolt aszalt gyümölcsöket, és annyi vízzel felöntve, amennyi az alapanyagokat éppen ellepi, kis lángon, lefedve 5-10 percig főzzük. Ha szükséges, további vízzel hígítjuk, vagy ha túl híg, fedő nélkül főzzük még, hogy elérje a kívánt sűrűséget, majd ízlés szerint sózzuk, édesítjük, illetve savanyítjuk. Bár a rebarbara savanyú, néhány csepp citromlé teljesen más ízt ad a szósznak. A ropogós húst a szósszal kínáljuk, esetleg egyéb saláta kíséretében is.

2 megjegyzés:

Tulipánt írta...

Nagyon tehetséges vagy!

sedith írta...

Ó, köszönöm, kedves vagy! :)

Related Posts with Thumbnails

2017. április 24., hétfő

Parmezános ropogós csirke rebarbaracsatnival

Néha átok ez az "állandóan újítani akarok" hozzáállásom a dolgokhoz, mert olyankor, amikor egy-egy jó alapanyagból csak úgy összehozom valamelyik ismert ételünket, fáj a lelkem, hogy ebből mást is lehetett volna. Itt állt előttem két gyönyörű csirkemell, és a "mit csináljak belőle" kérdésre  - teljesen magától értetődően - a "bécsi szeletet" választ kaptam (nálunk nincs olyan, hogy rántott hús, nem használjuk ezt a kifejezést). Persze, én ennek már a gondolatától is kapom a gutát, mert egyrészt utálom a sok taknyolást vele, másrészt pedig, amikor egyszer sütés közben többször is rámfröcskölt az olaj, megfogadtam, hogy többet sosem sütök ilyet. Azóta be is tartottam, és csak olyant csináltam, ami sütőben készül. No, de a hagyományoshoz nem volt kedvem, így aztán némi netes inspirálódás után, illetve a meglévő alapanyagok birtokában ezt a rendkívül ropogós, egyben rendkívül zamatos parmezános csirkét hoztam össze. A mellé készített rebarbaraszósz pedig egyenesen mennyei lett. Az eddigi próbálkozásaim eltörpülnek emellett, nagyon jól sikerült, el is döntöttem, hogy ilyen üvegbe is fog majd kerülni ínségesebb napokra. :)


Parmezános ropogós csirke rebarbaracsatnival

Hozzávalók 4-5 személyre: 2 kicsontozott egész csirkemell, 2 teáskanál só, 1 teáskanál bors, 1/2-1/2 teáskanál pirospaprika és fokhagymapor, 2-3 tojás, 15 dkg kukoricapehely, 10 dkg reszelt parmezán, 2 teáskanál szárított, morzsolt kakukkfű, liszt, olívaolaj;
a csatnihoz: 25 dkg rebarbara, 1 nagyobb hagyma, 2-3 cikk fokhagyma, 1-1 jó marék mazsola és aszalt vörösáfonya, olaj, cukor, só, citromlé.

Elkészítése: A csirkemelleket kettévágjuk, majd minden fél csirkemellet is lapjában kettévágunk úgy, hoyg nagyjából egyforma vastagságúak legyenek. Megszórjuk a fűszerekkel, és ha van rá időnk, állni hagyjuk 1-2 óráig. A kukoricapelyhet sodrófával enyhén összetörjük, és elvegyítjük a parmezánnal meg a kakukkfűvel. A tojásokat felverjük, a maradék fűszerkeverékkel ízesítjük. Előkészítünk egy nagyobb tepsit, leterítjük sütőpapírral, és bespricceljük vagy jól megkenjük olívaolajjal. A húsdarabokat megforgatjuk liszben, felvert tojásban, illetve parmezános kukoricapehelyben, és az olajos sütőpapírra helyezzük egymás mellé. A tetejükre is olajat spriccelünk vagy csepegtetünk, és 200 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen 15 percig sütjük. Ekkor óvatosan megfordítjuk, a másik oldalukon is 15 percig sütjük, majd a hőt 230 fokra emelve, 2-2 percig (oldalanként) grillezzük is. A csatnihoz a hagymát meg a fokhagymát finomra aprítjuk, és üvegesre dinszteljük 2-3 evőkanál olajon. Hozzáadjuk a feldarabolt rebarbarát, átforgatjuk, rádobjuk a kissé összedarabolt aszalt gyümölcsöket, és annyi vízzel felöntve, amennyi az alapanyagokat éppen ellepi, kis lángon, lefedve 5-10 percig főzzük. Ha szükséges, további vízzel hígítjuk, vagy ha túl híg, fedő nélkül főzzük még, hogy elérje a kívánt sűrűséget, majd ízlés szerint sózzuk, édesítjük, illetve savanyítjuk. Bár a rebarbara savanyú, néhány csepp citromlé teljesen más ízt ad a szósznak. A ropogós húst a szósszal kínáljuk, esetleg egyéb saláta kíséretében is.

2 megjegyzés:

Tulipánt írta...

Nagyon tehetséges vagy!

sedith írta...

Ó, köszönöm, kedves vagy! :)