2010. június 4., péntek

Variációk egy témára



Azaz kétféle zöldségsaláta majdnem ugyanazokból az alapanyagokból.

Aki valaha is diétázott a szétválasztós diéták szerint, pl. a 90 napossal, tudja, hogy nagyon találékonynak kell lenni a konyhában ilyenkor. És főleg az a legnagyobb baj, hogy kétfelé "kell" főzni. Nos, szerintem ez egyáltalán nincs így, vagy csak nagyon kismértékben igaz. Mert gyümölcsnapon, valóban, kell főzni valami mást a családnak, de egy finom gyümölcsleves, gyümölcssaláta még ekkor is "elsüthető" mindenkinél.
Nálam, mindenesetre, más diéta/fogyókúra/életmód, vagy bárhogy is nevezzük, nem jöhet szóba, csakis a szétválasztós. Azért nem nevezem 90 naposnak, mert nem aszerint tartom, hanem inkább Bányai Gyöngyi pszichowellness-javaslatait veszem figyelembe és nem is számolom a napokat, amik elteltek vagy hátravannak. Igaz, az alapja ennek is a kilencvennapos, de kicsit mégis barátságosabb. Csinálom. Amikor tudom, betartom, amikor nem, nem. Eddig sikerült betartani. Nem régóta kezdtem el, de már vannak eredmények.

És, visszatérve, nemcsak azért ez az egyedüli módszer, ami nálam beválik, mert csak ettől fogyok, hanem főleg azért, mert itt nincs megszabott étrend, amitől, ha eltérek (mert pl. éppen nem kaptam azt, amit előírt), lelkiismeretfurdallásom van, illetve sszinte mindig éhesen kelek fel az asztaltól, ezt szervesen be tudom illeszteni a mindennapjainkba. Főzhetem a megszokott ételeinket akár, és kipróbálhatok újakat. És nem utolsó sorban éppen az a kihívás, hogy hoygan tudok úgy átalakítani egy-egy fogást, hogy a jellege, az íze ugyanaz maradjon, mégis megfeleljen a szétválasztás követelményeinek.
Nálunk senki sem bánja, amikor én eszerint táplálkozom: a férjem nagyon szereti a salátákat, hús mellé sosem igényel köretet, bár ha van, megeszi; húst sem igényel minden nap, sőt, egy múltkori gyümölcsnapon szolidarizált velem egy ideig és csak este evett valami mást is, mint gyümölcsöt. Így aztán nem nehéz a dolgo: húnapon mindenki uyganazt eszi, zöldségnapon szintén. Vagy, ha marad valami húsféle előző napról, hát a többiek megkapják azt a zöldség mellé. Tésztanapon, ha pizzát sütök, az övékére teszek húsfélét, a magaméra nem. Kevés zsíros sajtot azért szoktam, mert a zsíros sajtban állítólag kevesebb a fehérje. Gyümölcsnapon pedig, ha nincs más választásom, általában olyan ételt készítek, amiről tudom, hogy nem kívánom anynira, hogy kísértésbe se essek. :)

No, de elég a papolásból. Múltkori zöldségnapon készítettem ezeket a salátákat. Mindenkinek ízlett a maga változata. A többiekébe vágtam néhány szalámikockát és belemorzsoltam kb. 30 dkg ordát, a magamét pedig kevés apróra vágott kaporral gazdagítottam.

Zöldségsaláta: egyből kettőt

Hozzávalók: főtt krumpli (1-2 db. személyenként), 1 doboz főtt kukorica, 3 paradicsom, 2-3 kisebb uborka, 3 szál újhagyma, 30 dkg orda vagy ricotta, néhány szelet szalámi vagy sonka, só, bors, ecet v. citromlé, olívaolaj, fél csokor friss kapor

Elkészítése: A krumplit vágjuk kockákra és 20-30 percre tegyük sós-ecetes vízbe. Addig készítsük elő a többi hozzávalót: a kukoricakonzervet szűrjük le, a paradicsomot, uborkát kockázzuk-szeleteljük fel, az újhagymát karikázzuk fel és mindent tegyünk egy tálba. Végül szűrjük le a krumplit és keverjük az egészet össze. Tetszés szerinti arányban vegyük kétfelé a keveréket, az egyikbe tegyük bele az apróra vágott kaprot, sózzuk, savanyítsuk, ha még kell és locsoljuk meg olívaolajjal. A másikba tegyük bele a felkockázott szalámit és morzsoljuk bele az ordát. Ezt is sózzuk-ecetezzük, ha kell, illetve kevés borsot is megbír ez a változat. Locsoljuk meg kevé olajjal és már ehetjük is. Az első változat zöldségnapon ehető, míg a második - ha elhagyjuk belőle a krumplit - húsnapon fogyasztható. Mindkét változat nagyon finom.

1 megjegyzés:

Bianka írta...

Nagyon szeretejük az ehhez hasonló salikat. Nagyon guszták

2010. június 4., péntek

Variációk egy témára

Bejegyezte: sedith dátum: 9:05


Azaz kétféle zöldségsaláta majdnem ugyanazokból az alapanyagokból.

Aki valaha is diétázott a szétválasztós diéták szerint, pl. a 90 napossal, tudja, hogy nagyon találékonynak kell lenni a konyhában ilyenkor. És főleg az a legnagyobb baj, hogy kétfelé "kell" főzni. Nos, szerintem ez egyáltalán nincs így, vagy csak nagyon kismértékben igaz. Mert gyümölcsnapon, valóban, kell főzni valami mást a családnak, de egy finom gyümölcsleves, gyümölcssaláta még ekkor is "elsüthető" mindenkinél.
Nálam, mindenesetre, más diéta/fogyókúra/életmód, vagy bárhogy is nevezzük, nem jöhet szóba, csakis a szétválasztós. Azért nem nevezem 90 naposnak, mert nem aszerint tartom, hanem inkább Bányai Gyöngyi pszichowellness-javaslatait veszem figyelembe és nem is számolom a napokat, amik elteltek vagy hátravannak. Igaz, az alapja ennek is a kilencvennapos, de kicsit mégis barátságosabb. Csinálom. Amikor tudom, betartom, amikor nem, nem. Eddig sikerült betartani. Nem régóta kezdtem el, de már vannak eredmények.

És, visszatérve, nemcsak azért ez az egyedüli módszer, ami nálam beválik, mert csak ettől fogyok, hanem főleg azért, mert itt nincs megszabott étrend, amitől, ha eltérek (mert pl. éppen nem kaptam azt, amit előírt), lelkiismeretfurdallásom van, illetve sszinte mindig éhesen kelek fel az asztaltól, ezt szervesen be tudom illeszteni a mindennapjainkba. Főzhetem a megszokott ételeinket akár, és kipróbálhatok újakat. És nem utolsó sorban éppen az a kihívás, hogy hoygan tudok úgy átalakítani egy-egy fogást, hogy a jellege, az íze ugyanaz maradjon, mégis megfeleljen a szétválasztás követelményeinek.
Nálunk senki sem bánja, amikor én eszerint táplálkozom: a férjem nagyon szereti a salátákat, hús mellé sosem igényel köretet, bár ha van, megeszi; húst sem igényel minden nap, sőt, egy múltkori gyümölcsnapon szolidarizált velem egy ideig és csak este evett valami mást is, mint gyümölcsöt. Így aztán nem nehéz a dolgo: húnapon mindenki uyganazt eszi, zöldségnapon szintén. Vagy, ha marad valami húsféle előző napról, hát a többiek megkapják azt a zöldség mellé. Tésztanapon, ha pizzát sütök, az övékére teszek húsfélét, a magaméra nem. Kevés zsíros sajtot azért szoktam, mert a zsíros sajtban állítólag kevesebb a fehérje. Gyümölcsnapon pedig, ha nincs más választásom, általában olyan ételt készítek, amiről tudom, hogy nem kívánom anynira, hogy kísértésbe se essek. :)

No, de elég a papolásból. Múltkori zöldségnapon készítettem ezeket a salátákat. Mindenkinek ízlett a maga változata. A többiekébe vágtam néhány szalámikockát és belemorzsoltam kb. 30 dkg ordát, a magamét pedig kevés apróra vágott kaporral gazdagítottam.

Zöldségsaláta: egyből kettőt

Hozzávalók: főtt krumpli (1-2 db. személyenként), 1 doboz főtt kukorica, 3 paradicsom, 2-3 kisebb uborka, 3 szál újhagyma, 30 dkg orda vagy ricotta, néhány szelet szalámi vagy sonka, só, bors, ecet v. citromlé, olívaolaj, fél csokor friss kapor

Elkészítése: A krumplit vágjuk kockákra és 20-30 percre tegyük sós-ecetes vízbe. Addig készítsük elő a többi hozzávalót: a kukoricakonzervet szűrjük le, a paradicsomot, uborkát kockázzuk-szeleteljük fel, az újhagymát karikázzuk fel és mindent tegyünk egy tálba. Végül szűrjük le a krumplit és keverjük az egészet össze. Tetszés szerinti arányban vegyük kétfelé a keveréket, az egyikbe tegyük bele az apróra vágott kaprot, sózzuk, savanyítsuk, ha még kell és locsoljuk meg olívaolajjal. A másikba tegyük bele a felkockázott szalámit és morzsoljuk bele az ordát. Ezt is sózzuk-ecetezzük, ha kell, illetve kevés borsot is megbír ez a változat. Locsoljuk meg kevé olajjal és már ehetjük is. Az első változat zöldségnapon ehető, míg a második - ha elhagyjuk belőle a krumplit - húsnapon fogyasztható. Mindkét változat nagyon finom.

1 megjegyzés on "Variációk egy témára"

Bianka on 2010. június 4. 10:35 írta...

Nagyon szeretejük az ehhez hasonló salikat. Nagyon guszták

Related Posts with Thumbnails