2010. augusztus 28., szombat

Gulyás, kicsit másképp, avagy I. Nemzeti Gulyás Nap


Gasztroblogger körökben nem újdonság a hír: ma van az I. Nemzeti Gulyás Nap, amit Csíki Sándor kezdeményezett. Nem csatlakoztam a mozgalomhoz mostanig, mert arra gondoltam, inkább nem jár előre a szám, de gulyást főzök, mintsem eljárjon, és végül ne sikerüljön úgy alakítani a mai napot, hogy gulyás is főjön! De főtt.

Kicsit úgy alakult a dolog, hogy a semmiből kellett ételt tenni az asztalra.
No, azért nem volt túl vészes a dolog, mert éhen éppen nem halunk, csakhát ahhoz, hogy gulyást főzhessek, minimum húsra és krumplira lett volna szükségem, de míg az első még mindig a fagyasztóm vendégszeretetét élvezi, a második semmiféle húkuszpókuszra nem hallgatott, mert nem akart a zöldségestől hozzám teleportálódni. Tényleg, álltam a konyha közepén, és amolyan jó székelyesen (pedig nem is vagyok székely) jobb kézzel vakartam a fejem baloldalát, hogy mit süssek ki, hogyan vágjam ki magam a "nyomorúságos" helyzetből.

Segíts magadon és Isten is megsegít, tartja a bugyuta mondás, de ma valahogy tényleg így lett nálam is. Kinyitom a hűtőt, és hát a tegnapi pörkölt maradéka, amit csirkeszárnyból készítettem, csak épphogy meg nem szólalt: itt vagyok én! De már szavak nélkül is értettük egymást!:P Aztán a kamrát is kinyitottam azzal az eltökélt szándékkal, hogy ha törik, ha szakad, találok benne valami gulyásnak valót. És lőn. Egy tasak sárgaborsó, amit a múltkori nagybevásárláskor tettem a kosárba, "hogy legyen".

Ettől arra már gyorsan ment minden. A borsót több vízben átmostam, amíg tiszta vizet öntöttem le róla, majd hideg vízbe feltettem főni. Kb. egy tenyérnyi víz lepte el a borsót! Miután felforrt, enyhén megsóztam és majdnem puhára főztem. A maradék vizet leszűrtem róla és a majdnem kész borsót hozzáöntöttem az előzőleg felmelegített csirkeszárnypörkölthez. Miután felforrt, még addig rotyogtattam együtt, amíg a sárgaborsó teljesen puha nem lett. Csak egy picike sót kellett szórnom még rá, hogy az íze tökéletes legyen. És mivel amúgyis jó télies étel kerekedett belőle, hát megbontottam az egyik frissen eltett uborkámat, ami Alíz ánizsos uborkájának ánizs nélküli abszolút hasonmása.


Azért a gyengébbek kedvéért, leírom, hogyan készült tegnap a pörkölt csirkeszárnyból.

Hozzávalók 4 személyre: 8-10 db konyhakész csirkeszárny, 2 nagyobbacska hagyma, 1 zöld paprika, kb. 1/2 dl olaj, 1 teáskanál pirospaprika, 1/2 teáskanál csípőspaprika-krém, só, 1 jó púpozott evőkanál liszt, kb. 1 dl paradicsomlé.

Elkészítése: A hagymát és a zöld színű paprikát apróra vágtam és az olajon megdinszteltem. Megszórtam pirospaprikával és felntöttem 1 pohár vízzel. Amikor felforrt, beledobtam a megtisztított, jól átmosott csirkeszárnyakat és átforgattam őket a paprikás hagymán. Végül felöntöttem vízzel annyira, hogy kb. ellepje a szárnyakat, beletettem a csípős paprikát és enyhén megsóztam. Forrástól számítva kb. félórát főztem fedő alatt, majd ráöntöttem a paradicsomlevet és utána úgy 10 percet főztem fedő nélkül. Közben a lisztet elkevertem egy kevés vízzel és hozzáöntöttem a pörkölthöz, hogy a szaftja kissé besűrűsödjön. Még vagy 5 percig rotyogtattam, hogy a liszt is megfőjön. Ezután lehet hozzátenni a majdnem készre főzött sárgaborsót vagy egyszerűen krumplipürével tálalni, mint ahogyan én tettem tegnap.

EK - 2012/8

8 megjegyzés:

Bianka írta...

Micsoda finomság, nagyon guszta

sedith írta...

Bianka, a te tarjás gulyásod is megcsorgatta a nyálamat, még reggel!:)

Alíz írta...

:))))) No, ezt felvesszük az étlapra! De a leginkább az "Aliz ánizsos uborkájának az ánizs nélküli" változata tetszett. :))))))))))))))))))))))))))))))))))))

sedith írta...

Alíz, :):):)
Az uborkámnak több, mint felét a te recepted szerint tettem el. Muszáj volt, mert ha forrázod, több fér egy üvegbe, nekem meg 40 kilóm volt.

Wise Lady írta...

Ügyes vagy, végül milyen remek étel kerekedett!

Andi/cuki írta...

Hú de guszta!:-))

szannalina írta...

Nagyon finom lehetett! Nekem nem hagytál egy keveset?
A tegnap mi is 40 kg uborkával birkóztunk meg. Nálunk is Alíz ánizsos uborkája készült el, persze ánizs nélkül.

sedith írta...

Wise Lady, Andi, Ani, szívesen megkínállak következő alkalommal!:)

2010. augusztus 28., szombat

Gulyás, kicsit másképp, avagy I. Nemzeti Gulyás Nap

Bejegyezte: sedith dátum: 15:50

Gasztroblogger körökben nem újdonság a hír: ma van az I. Nemzeti Gulyás Nap, amit Csíki Sándor kezdeményezett. Nem csatlakoztam a mozgalomhoz mostanig, mert arra gondoltam, inkább nem jár előre a szám, de gulyást főzök, mintsem eljárjon, és végül ne sikerüljön úgy alakítani a mai napot, hogy gulyás is főjön! De főtt.

Kicsit úgy alakult a dolog, hogy a semmiből kellett ételt tenni az asztalra.
No, azért nem volt túl vészes a dolog, mert éhen éppen nem halunk, csakhát ahhoz, hogy gulyást főzhessek, minimum húsra és krumplira lett volna szükségem, de míg az első még mindig a fagyasztóm vendégszeretetét élvezi, a második semmiféle húkuszpókuszra nem hallgatott, mert nem akart a zöldségestől hozzám teleportálódni. Tényleg, álltam a konyha közepén, és amolyan jó székelyesen (pedig nem is vagyok székely) jobb kézzel vakartam a fejem baloldalát, hogy mit süssek ki, hogyan vágjam ki magam a "nyomorúságos" helyzetből.

Segíts magadon és Isten is megsegít, tartja a bugyuta mondás, de ma valahogy tényleg így lett nálam is. Kinyitom a hűtőt, és hát a tegnapi pörkölt maradéka, amit csirkeszárnyból készítettem, csak épphogy meg nem szólalt: itt vagyok én! De már szavak nélkül is értettük egymást!:P Aztán a kamrát is kinyitottam azzal az eltökélt szándékkal, hogy ha törik, ha szakad, találok benne valami gulyásnak valót. És lőn. Egy tasak sárgaborsó, amit a múltkori nagybevásárláskor tettem a kosárba, "hogy legyen".

Ettől arra már gyorsan ment minden. A borsót több vízben átmostam, amíg tiszta vizet öntöttem le róla, majd hideg vízbe feltettem főni. Kb. egy tenyérnyi víz lepte el a borsót! Miután felforrt, enyhén megsóztam és majdnem puhára főztem. A maradék vizet leszűrtem róla és a majdnem kész borsót hozzáöntöttem az előzőleg felmelegített csirkeszárnypörkölthez. Miután felforrt, még addig rotyogtattam együtt, amíg a sárgaborsó teljesen puha nem lett. Csak egy picike sót kellett szórnom még rá, hogy az íze tökéletes legyen. És mivel amúgyis jó télies étel kerekedett belőle, hát megbontottam az egyik frissen eltett uborkámat, ami Alíz ánizsos uborkájának ánizs nélküli abszolút hasonmása.


Azért a gyengébbek kedvéért, leírom, hogyan készült tegnap a pörkölt csirkeszárnyból.

Hozzávalók 4 személyre: 8-10 db konyhakész csirkeszárny, 2 nagyobbacska hagyma, 1 zöld paprika, kb. 1/2 dl olaj, 1 teáskanál pirospaprika, 1/2 teáskanál csípőspaprika-krém, só, 1 jó púpozott evőkanál liszt, kb. 1 dl paradicsomlé.

Elkészítése: A hagymát és a zöld színű paprikát apróra vágtam és az olajon megdinszteltem. Megszórtam pirospaprikával és felntöttem 1 pohár vízzel. Amikor felforrt, beledobtam a megtisztított, jól átmosott csirkeszárnyakat és átforgattam őket a paprikás hagymán. Végül felöntöttem vízzel annyira, hogy kb. ellepje a szárnyakat, beletettem a csípős paprikát és enyhén megsóztam. Forrástól számítva kb. félórát főztem fedő alatt, majd ráöntöttem a paradicsomlevet és utána úgy 10 percet főztem fedő nélkül. Közben a lisztet elkevertem egy kevés vízzel és hozzáöntöttem a pörkölthöz, hogy a szaftja kissé besűrűsödjön. Még vagy 5 percig rotyogtattam, hogy a liszt is megfőjön. Ezután lehet hozzátenni a majdnem készre főzött sárgaborsót vagy egyszerűen krumplipürével tálalni, mint ahogyan én tettem tegnap.

EK - 2012/8

8 megjegyzés on "Gulyás, kicsit másképp, avagy I. Nemzeti Gulyás Nap"

Bianka on 2010. augusztus 28. 17:44 írta...

Micsoda finomság, nagyon guszta

sedith on 2010. augusztus 28. 17:50 írta...

Bianka, a te tarjás gulyásod is megcsorgatta a nyálamat, még reggel!:)

Alíz on 2010. augusztus 28. 18:58 írta...

:))))) No, ezt felvesszük az étlapra! De a leginkább az "Aliz ánizsos uborkájának az ánizs nélküli" változata tetszett. :))))))))))))))))))))))))))))))))))))

sedith on 2010. augusztus 28. 19:54 írta...

Alíz, :):):)
Az uborkámnak több, mint felét a te recepted szerint tettem el. Muszáj volt, mert ha forrázod, több fér egy üvegbe, nekem meg 40 kilóm volt.

Wise Lady on 2010. augusztus 28. 20:07 írta...

Ügyes vagy, végül milyen remek étel kerekedett!

Andi/cuki on 2010. augusztus 28. 20:18 írta...

Hú de guszta!:-))

szannalina on 2010. augusztus 28. 21:13 írta...

Nagyon finom lehetett! Nekem nem hagytál egy keveset?
A tegnap mi is 40 kg uborkával birkóztunk meg. Nálunk is Alíz ánizsos uborkája készült el, persze ánizs nélkül.

sedith on 2010. augusztus 31. 8:58 írta...

Wise Lady, Andi, Ani, szívesen megkínállak következő alkalommal!:)

Related Posts with Thumbnails