Aztán mégis: valami rejtett zugból előbukkant egy régi emlék: a menzán sokszor ettem és főleg nagyon szerettem a krumplimuszakát. Általában vacsorára adták, és én mindig örültem neki. Hogy ez mennyire román étel, nem tudom, de az tény, hogy erdélyi magyaroknál még sohsem láttam készíteni ezt a fogást. A muszaka, tudtommal, görög eredetű, de az padlizsánnal készül. Aztán valahol olvastam arról, hogy a bolgároknak is van egy muszakájuk, ami viszont darált hússal és krumplival készül. Hogy pontosan így-e, ahogy én csináltam, nem tudom, de fruskakori emlékeimet felelevenítve és néhány román blog muszakareceptjeit áttanulmányozva, megszületett a magam változata. Hogy román vagy bolgár, mellékes: de az tény, hogy finom és laktató. Amit legközelebb változtatnék rajta az az, hogy soványabb disznóhúsból készíteném, sőt, megkockáztatnám a darált csirkét is, és inkább vegyítenék bele néhány szalonnakockát.
Krumplimuszaka
Hozzávalók: 0,5 kg darálthús, 8-10 db közepes krumpli, 1 hagyma, 2 cikk fokhagyma, 1 dl paradicsomlé (vagy 1 érett paradicsom, esetleg 2 evőkanál paradicsompüré hígítva), fél csokor petrezselyemzöld, só, bors, nagyon pici olaj, 2 dl tejföl, 10 dkg reszelt sajt, zsemlemorzsa a szóráshoz.
Elkészítése:
A krumplit héjában megfőzzük, kihűtjük, meghámozzuk és felkarikázzuk. Közben pici olajon (tényleg kevés kell, mert a hús még enged, főleg, ha sertésből készül) megdinszteljük az apróra vágott hagymát, rátesszük a darált húst és kevergetve addig pirítjuk nagy lángon, amíg a hús kifehéredik és szétesik, morzsás lesz. Ekkor rányomjuk a fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, ráöntjük a paradicsomlevet, illetve még kevés vizet, és kb. 10 percig rotyogtatjuk. Belekeverjük az aprított petrezselyemzöldet.
A sütőt beforrósítjuk, egy tűzálló tálat kissé kikenünk és megszórjuk morzsával, az aljára leterítünk egy réteg krumplit (picit fedjék egymást a karikák), eloszlatjuk rajta a darálthús felét, ismét krumplit rétegezünk és rákenjük a maradék húst. A hús tetejére kenjük a tejfölt, erre pedig a reszelt sajtot szórjuk rá. 1 evőkanálnyi morzsával megszórjuka sajtot és a forró sütőbe toljuk kb. 20-25 percre, vagy ameddig a teteje egy picit megpirul. (Végülis túl sok idő nem kell neki, hisz már minden meg van főve előzőleg!)
Tálaláskor még lehet külön tejfölt kínálni hozzá.
Jó étvágyat!
12 megjegyzés:
Nagyon finom lehet, igazán guszta
Ez jól néz ki!
Lesz majd máskor is ilyen világjáró megmozdulás? Szívesen részt vennék benne.
Finom, bizony, Bianka!::)
Ildy, sajnos, azt kell mondanom, nem hiszem. Hacsak egy következő házigazda nem variálja meg úgy a dolgokat, hogy egy másik téma keretében szintén érinteni lehet a különböző népek konyháját!
Hanem tudod, mit? Most sem kell lemaradnod. A mindenkori VKF!-gazdák nagyon engedékenyek szoktak lenni és elfogadnak 1-2 nap késést. Úgyhogy, ha keddig elkészülsz valamivel, én még mindig szívesen beveszem a játékba! Rajta!:)
Jé, Edith, képzeld el, az anyósomnál ettem régen ilyet! emlékszem, hogy finom is volt, de efelejtkeztem róla...
Ez jol hangzik, azert en kiprobalnam a padlizsanos valtozatot!
A padlizsánt úgysem szeretem, azért nem eszem muszakát, de így már tetszik!
Krumplis a bolgároknál is :-DDD
Jéghideg kefírrel tálalják, isteni finom...
Sőt a törököknek is van muszakájuk ;). Szerintem szuperül választottál ételt a témahirdetésedhez Edith, hiszen ő maga is Világjáró. :)
Mikor összeraktad, érdemes óvatosan meglocsolni egy tejjel felhigított tejföllel, ami lassan leszivárog a rétegek közt és isteni finom szaftot képez az alján. :)
Trendo a Gastrodamustól :)
Köszi, Edith, de az már túl rövid idő. Na nem baj, hátha lesz még ilyen. Addig is szemezgetek az általatok készített finomságokból:)
Azta, ilyet még nem pipáltam! S nem is ettem! De fogok! Nézd meg utóbbi bejegyzésem ha van annyi időd...
Hmmm! :))Nagy kedvencem, gyakran készítek hasonlót, nem tudtam hogy ez a neve. (Én csak a magam elképzelése alapján készítettem... a paradicsom nálam kimarad.)
Megjegyzés küldése