2012. augusztus 1., szerda

Lecsó, ismét - ahogy nagymamám készítette

Olyan csirkepaprikást és olyan lecsót, mint apai nagymamám, szerintem senki sem tud készíteni. Hogy mi a titkuk, fogalmam sincs, mert hiába követem töviről hegyire az elmondását, sosem sikerül olyanra, mint amit ő főzött anno. Mert mostanában már nem főz. :(
A lecsó is nála teljesen más volt, mint édesanyámnál. És ezt jobban szerettem mamámnál. Az igazi magyarázatát nem tudom, egyszerűen csak így éreztem mindig. Mint már többször írtam lecsóügyben, nálunk ez volt az egyik húsmentes étel, amit a férfiak is szívesen ettek hús nélkül, mert tartalmas, laktató. Mamám pedig mindig jó sok zöldséget is tett bele. Így igazán nyárias és igazán vitamindús fogást tett az asztalra anélkül, hogy tudatosan tette volna. Én is megpróbáltam most reprodukálni, és mondhatom, nagyjából sikerült. Zöldbabot szerettem volna még tenni bele, mert mamám mindig tett, de éppen nem kaptam. Akinek viszont van, ne habozzon beletenni. Nagyon rájártam. Pedig jó nagy adag lett belőle!


Erdélyi rizses lecsó sok-sok zöldséggel

Hozzávalók: 3 hagyma, 2-3 zöld paprika, 2 sárgarépa, 3-4 közepes krumpli, 1 kis zsenge tök, 5-6 paradicsom, 20 dkg zsenge szemes bab, 20 dkg rizs (1 pohár), kb. 60 ml olaj, só, bors, 1 teáskanál pirospaprika.

Elkészítése: Felforrósítjuk az olajat, és rendre beledobjuk a csíkokra vágott hagymát és paprikát, illetve a kettőbe hasított, majd vékony szeletekre vágott sárgarépát. Miután megdinsztelődtek, megszórjuk pirospaprikával, elkavarjuk, és azonnal felöntjük 1 pohár vízzel. Hagyjuk felforrni, majd hozzáadjuk a kockára vágott krumplit meg a zsengebabot. Megsózzuk, és lassú tűzön, lefedve hagyjuk főni, amíg a krumpli félpuhára nem fő (kb.10 perc). Ekkor hozáadjuk a szintén kockára vágott tököt meg a megmosott rizst. Felöntjük további 3 pohár vízzel (ugyanazzal, amelyikkel a rizst is mértük), és lassú tűzön, most már fedő nélkül hagyjuk főni (további kb. 10 perc). Közben meghámozzuk a paradicsomot, kockára vágjuk, és amikor a rizs is majdnem megpuhult, hozzáadjuk a lecsóhoz. Nem főzzük túl sokáig, csak olyan 5-10 percig, ezalatt a szaftja jól besűrűsödik. Akkor jó, ha még eléggé szaftos marad, nem fő el teljesen a leve. Tetszés szerint tehetünk bele apróra vágott petrezselyem- vagy zellerzöldet is. Zöldség- és tésztanapon ehető.

KAL - 2013.

7 megjegyzés:

4Gyerek írta...

hát tuti majd kipróbálom ilyen jó zöldségesen is. mert így sosem ettem. krumpli, murok, fuszulyka a lecsóba?
hát miért is ne.

a gyerekkori ízek.....azt hiszem már az emlék miatt is olyan finomaknalk tűnnek.

Kati írta...

Nálunk sem ilyen gazdag a lecsó, de lehetne akár:)

Aleda írta...

Ez aztán gazdag,minden nyári finomságból. Én sem teszek bele ennyi mindent, de megkóstolnám a tiédet is, nagyon finom lehet.

HajniZoli írta...

Nagyon jó zöldséges! Nekem a lecsó mindenképp rizzsel jön be:)

Vörösbor írta...

Sztem nem furcsa, bár ahogy olvasom, ez a paradicsomos zöldségcsorba receptje (ami viszont tokány felhígítva) -- már ha több vízzel engedem fel, és belepakolok egy paradicsomkonzervet is. Néha tarhonyát főzök bele rizs helyett. Jó látni, hogy tényleg létezik olyan, hogy erdélyi konyha. Nagy kedvenc ez nálunk is, bővebb lére eresztve.

Hobbychef írta...

Lecsót már sokféleképp készítettem, sok mindennel, de a répa és a bab új nekem. Lehet, hogy legközelebb kipróbálom.

sedith írta...

Vörösbor, azért nem ugyanaz. Az íze nem is hasonlít az általad említett csorbáéhoz. Bár tény, hogy nagyjából ugyanazok a dolgok kellenek bele, mégis teljesen másképp jön ki így az ízük, mint levesben. Próbáld ki, meglátod.:)

Hobbychef, hajrá!:)

2012. augusztus 1., szerda

Lecsó, ismét - ahogy nagymamám készítette

Bejegyezte: sedith dátum: 19:14
Olyan csirkepaprikást és olyan lecsót, mint apai nagymamám, szerintem senki sem tud készíteni. Hogy mi a titkuk, fogalmam sincs, mert hiába követem töviről hegyire az elmondását, sosem sikerül olyanra, mint amit ő főzött anno. Mert mostanában már nem főz. :(
A lecsó is nála teljesen más volt, mint édesanyámnál. És ezt jobban szerettem mamámnál. Az igazi magyarázatát nem tudom, egyszerűen csak így éreztem mindig. Mint már többször írtam lecsóügyben, nálunk ez volt az egyik húsmentes étel, amit a férfiak is szívesen ettek hús nélkül, mert tartalmas, laktató. Mamám pedig mindig jó sok zöldséget is tett bele. Így igazán nyárias és igazán vitamindús fogást tett az asztalra anélkül, hogy tudatosan tette volna. Én is megpróbáltam most reprodukálni, és mondhatom, nagyjából sikerült. Zöldbabot szerettem volna még tenni bele, mert mamám mindig tett, de éppen nem kaptam. Akinek viszont van, ne habozzon beletenni. Nagyon rájártam. Pedig jó nagy adag lett belőle!


Erdélyi rizses lecsó sok-sok zöldséggel

Hozzávalók: 3 hagyma, 2-3 zöld paprika, 2 sárgarépa, 3-4 közepes krumpli, 1 kis zsenge tök, 5-6 paradicsom, 20 dkg zsenge szemes bab, 20 dkg rizs (1 pohár), kb. 60 ml olaj, só, bors, 1 teáskanál pirospaprika.

Elkészítése: Felforrósítjuk az olajat, és rendre beledobjuk a csíkokra vágott hagymát és paprikát, illetve a kettőbe hasított, majd vékony szeletekre vágott sárgarépát. Miután megdinsztelődtek, megszórjuk pirospaprikával, elkavarjuk, és azonnal felöntjük 1 pohár vízzel. Hagyjuk felforrni, majd hozzáadjuk a kockára vágott krumplit meg a zsengebabot. Megsózzuk, és lassú tűzön, lefedve hagyjuk főni, amíg a krumpli félpuhára nem fő (kb.10 perc). Ekkor hozáadjuk a szintén kockára vágott tököt meg a megmosott rizst. Felöntjük további 3 pohár vízzel (ugyanazzal, amelyikkel a rizst is mértük), és lassú tűzön, most már fedő nélkül hagyjuk főni (további kb. 10 perc). Közben meghámozzuk a paradicsomot, kockára vágjuk, és amikor a rizs is majdnem megpuhult, hozzáadjuk a lecsóhoz. Nem főzzük túl sokáig, csak olyan 5-10 percig, ezalatt a szaftja jól besűrűsödik. Akkor jó, ha még eléggé szaftos marad, nem fő el teljesen a leve. Tetszés szerint tehetünk bele apróra vágott petrezselyem- vagy zellerzöldet is. Zöldség- és tésztanapon ehető.

KAL - 2013.

7 megjegyzés on "Lecsó, ismét - ahogy nagymamám készítette"

4Gyerek on 2012. augusztus 1. 23:01 írta...

hát tuti majd kipróbálom ilyen jó zöldségesen is. mert így sosem ettem. krumpli, murok, fuszulyka a lecsóba?
hát miért is ne.

a gyerekkori ízek.....azt hiszem már az emlék miatt is olyan finomaknalk tűnnek.

Kati on 2012. augusztus 2. 0:45 írta...

Nálunk sem ilyen gazdag a lecsó, de lehetne akár:)

Aleda on 2012. augusztus 2. 9:01 írta...

Ez aztán gazdag,minden nyári finomságból. Én sem teszek bele ennyi mindent, de megkóstolnám a tiédet is, nagyon finom lehet.

HajniZoli on 2012. augusztus 2. 12:04 írta...

Nagyon jó zöldséges! Nekem a lecsó mindenképp rizzsel jön be:)

Vörösbor on 2012. augusztus 2. 12:59 írta...

Sztem nem furcsa, bár ahogy olvasom, ez a paradicsomos zöldségcsorba receptje (ami viszont tokány felhígítva) -- már ha több vízzel engedem fel, és belepakolok egy paradicsomkonzervet is. Néha tarhonyát főzök bele rizs helyett. Jó látni, hogy tényleg létezik olyan, hogy erdélyi konyha. Nagy kedvenc ez nálunk is, bővebb lére eresztve.

Hobbychef on 2012. augusztus 2. 16:35 írta...

Lecsót már sokféleképp készítettem, sok mindennel, de a répa és a bab új nekem. Lehet, hogy legközelebb kipróbálom.

sedith on 2012. augusztus 2. 17:34 írta...

Vörösbor, azért nem ugyanaz. Az íze nem is hasonlít az általad említett csorbáéhoz. Bár tény, hogy nagyjából ugyanazok a dolgok kellenek bele, mégis teljesen másképp jön ki így az ízük, mint levesben. Próbáld ki, meglátod.:)

Hobbychef, hajrá!:)

Related Posts with Thumbnails