2012. április 3., kedd

"Ződfuszulykaleves paprikás pergeléssel"

Ilyen levest sokszor ettünk nyáron gyerekkoromban. Amolyan gyors leves volt, de ízletes és tápláló, olyannyira, hogy sokszor ezt vittük a mezőre is, amikor a teljes napot kinn töltöttük, szénatakarással. A télen lesütött és zsiradékban eltett disznóhús is ideális volt ilyenkor, mert mama csak elővette, átmelegítette, hogy a zsír leolvadjon róla, és már pakolta is be a kosarakba. Persze, nem hiányzott mellőle a jó házi pityókás kenyér és a sok-sok friss kerti zöldség. Mert akkoriban is fontos volt a háziasszonyoknak, hogy néha gyorsan összedobják a napi eledelt, hiszen a nyári dologidőben nem tölthettek egész napokat a kályha mellett!
Múltkoriban eszembe jutott valahogy egy ilyen akkori szénázós nap, és rögtön utána a ződfuszulykaleves, ahogy mifelénk a zöldbabot hívják. És mivel a fagyasztómban volt még a nyáron lefagyasztott zöldbabból, hát gyorsan öszedobtam én is egy ilyen gyermekkoromat idéző levest. A paprikás olaj csak azért szokott rákerülni, hogy szép legyen a színe, ne legyen annyira "csóré", "árva". Hogy ne használjak túl sok olajat, én ezt úgy oldottam meg, hogy a mikróban felforrósítottam 1 evőkanál olajat, elkevertem benne egy fél treáskanál pirospaprikát, és úgy öntöttem a levesre. Házi pityókás kenyér híján házi barna kenyérrel ettük.:) Mama pléhtányéra helyett pedig megtette ez a kis virágos tálka is.:)



Zöldbableves paprikás "szín"-nel

Hozzávalók: 60 dkg zöldbab, 1 hagyma, 1 csapott evőkanál liszt, 5 dl tej vagy 2 dl tejföl, só, ecet, petrezselyem- vagy zellerzöld, 1 evőkanál olaj, 1/2 teáskanál pirospaprika.

Elkészítése: Vizet forralunk, enyhén megsózzuk, és beledobjuk az apróra vágott hagymát meg a darabokra tördelt, megmosott zöldbabot. Addig főzzük, amíg a zöldbab meg nem puhul. Ekkor hozzáöntjük a tejjel elkevert lisztet, és jól kiforraljuk. Az olajat (mikróban) felforrósítjuk, elkeverjük benne a pirospaprikát, és ráöntjük a levesre. Sóval utánaízesítünk, és kevés ecettel savanyítjuk. (Ha tejföllel készítjük, nem biztos, hogy kell még savanyítani.) Végül megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Tálaláskor tejfölt adhatunk mellé.

5 megjegyzés:

Katalin írta...

Nagyon guszta, szép színe van a levesednek, és a tálad is nagyon szép! Mindkettő jöhetne :)

sedith írta...

Katalin, a következő erdélyi látogatásotokkor!!!:)

Aleda írta...

Kedves volt a lelkemnek olvasni ezt a szénaillatban elfogysztott zöldfuszulyka leves emléket,hisz volt benne részem.Nagyon finom volt a szénagoglya árnyékában utánna a mama jó szilvaízes palacsintája is:)

Katalin írta...

Sedith köszi, pünkösdkor jövünk :))

sedith írta...

Adél, tényleg palacsinta is volt néha ilyenkor! Ó, de boldog idők voltak, nem volt ekkora rohanás!:(

Katalin, még összehozhatjuk!:)

2012. április 3., kedd

"Ződfuszulykaleves paprikás pergeléssel"

Bejegyezte: sedith dátum: 19:42
Ilyen levest sokszor ettünk nyáron gyerekkoromban. Amolyan gyors leves volt, de ízletes és tápláló, olyannyira, hogy sokszor ezt vittük a mezőre is, amikor a teljes napot kinn töltöttük, szénatakarással. A télen lesütött és zsiradékban eltett disznóhús is ideális volt ilyenkor, mert mama csak elővette, átmelegítette, hogy a zsír leolvadjon róla, és már pakolta is be a kosarakba. Persze, nem hiányzott mellőle a jó házi pityókás kenyér és a sok-sok friss kerti zöldség. Mert akkoriban is fontos volt a háziasszonyoknak, hogy néha gyorsan összedobják a napi eledelt, hiszen a nyári dologidőben nem tölthettek egész napokat a kályha mellett!
Múltkoriban eszembe jutott valahogy egy ilyen akkori szénázós nap, és rögtön utána a ződfuszulykaleves, ahogy mifelénk a zöldbabot hívják. És mivel a fagyasztómban volt még a nyáron lefagyasztott zöldbabból, hát gyorsan öszedobtam én is egy ilyen gyermekkoromat idéző levest. A paprikás olaj csak azért szokott rákerülni, hogy szép legyen a színe, ne legyen annyira "csóré", "árva". Hogy ne használjak túl sok olajat, én ezt úgy oldottam meg, hogy a mikróban felforrósítottam 1 evőkanál olajat, elkevertem benne egy fél treáskanál pirospaprikát, és úgy öntöttem a levesre. Házi pityókás kenyér híján házi barna kenyérrel ettük.:) Mama pléhtányéra helyett pedig megtette ez a kis virágos tálka is.:)



Zöldbableves paprikás "szín"-nel

Hozzávalók: 60 dkg zöldbab, 1 hagyma, 1 csapott evőkanál liszt, 5 dl tej vagy 2 dl tejföl, só, ecet, petrezselyem- vagy zellerzöld, 1 evőkanál olaj, 1/2 teáskanál pirospaprika.

Elkészítése: Vizet forralunk, enyhén megsózzuk, és beledobjuk az apróra vágott hagymát meg a darabokra tördelt, megmosott zöldbabot. Addig főzzük, amíg a zöldbab meg nem puhul. Ekkor hozzáöntjük a tejjel elkevert lisztet, és jól kiforraljuk. Az olajat (mikróban) felforrósítjuk, elkeverjük benne a pirospaprikát, és ráöntjük a levesre. Sóval utánaízesítünk, és kevés ecettel savanyítjuk. (Ha tejföllel készítjük, nem biztos, hogy kell még savanyítani.) Végül megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Tálaláskor tejfölt adhatunk mellé.

5 megjegyzés on ""Ződfuszulykaleves paprikás pergeléssel""

Katalin on 2012. április 3. 20:53 írta...

Nagyon guszta, szép színe van a levesednek, és a tálad is nagyon szép! Mindkettő jöhetne :)

sedith on 2012. április 3. 21:52 írta...

Katalin, a következő erdélyi látogatásotokkor!!!:)

Aleda on 2012. április 4. 11:02 írta...

Kedves volt a lelkemnek olvasni ezt a szénaillatban elfogysztott zöldfuszulyka leves emléket,hisz volt benne részem.Nagyon finom volt a szénagoglya árnyékában utánna a mama jó szilvaízes palacsintája is:)

Katalin on 2012. április 4. 14:41 írta...

Sedith köszi, pünkösdkor jövünk :))

sedith on 2012. április 5. 16:41 írta...

Adél, tényleg palacsinta is volt néha ilyenkor! Ó, de boldog idők voltak, nem volt ekkora rohanás!:(

Katalin, még összehozhatjuk!:)

Related Posts with Thumbnails