Ilyen levest sokszor ettünk nyáron gyerekkoromban. Amolyan gyors leves volt, de ízletes és tápláló, olyannyira, hogy sokszor ezt vittük a mezőre is, amikor a teljes napot kinn töltöttük, szénatakarással. A télen lesütött és zsiradékban eltett disznóhús is ideális volt ilyenkor, mert mama csak elővette, átmelegítette, hogy a zsír leolvadjon róla, és már pakolta is be a kosarakba. Persze, nem hiányzott mellőle a jó házi pityókás kenyér és a sok-sok friss kerti zöldség. Mert akkoriban is fontos volt a háziasszonyoknak, hogy néha gyorsan összedobják a napi eledelt, hiszen a nyári dologidőben nem tölthettek egész napokat a kályha mellett!
Múltkoriban eszembe jutott valahogy egy ilyen akkori szénázós nap, és rögtön utána a ződfuszulykaleves, ahogy mifelénk a zöldbabot hívják. És mivel a fagyasztómban volt még a nyáron lefagyasztott zöldbabból, hát gyorsan öszedobtam én is egy ilyen gyermekkoromat idéző levest. A paprikás olaj csak azért szokott rákerülni, hogy szép legyen a színe, ne legyen annyira "csóré", "árva". Hogy ne használjak túl sok olajat, én ezt úgy oldottam meg, hogy a mikróban felforrósítottam 1 evőkanál olajat, elkevertem benne egy fél treáskanál pirospaprikát, és úgy öntöttem a levesre. Házi pityókás kenyér híján házi barna kenyérrel ettük.:) Mama pléhtányéra helyett pedig megtette ez a kis virágos tálka is.:)
Zöldbableves paprikás "szín"-nel
Hozzávalók: 60 dkg zöldbab, 1 hagyma, 1 csapott evőkanál liszt, 5 dl tej vagy 2 dl tejföl, só, ecet, petrezselyem- vagy zellerzöld, 1 evőkanál olaj, 1/2 teáskanál pirospaprika.
Elkészítése: Vizet forralunk, enyhén megsózzuk, és beledobjuk az apróra vágott hagymát meg a darabokra tördelt, megmosott zöldbabot. Addig főzzük, amíg a zöldbab meg nem puhul. Ekkor hozzáöntjük a tejjel elkevert lisztet, és jól kiforraljuk. Az olajat (mikróban) felforrósítjuk, elkeverjük benne a pirospaprikát, és ráöntjük a levesre. Sóval utánaízesítünk, és kevés ecettel savanyítjuk. (Ha tejföllel készítjük, nem biztos, hogy kell még savanyítani.) Végül megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Tálaláskor tejfölt adhatunk mellé.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2012. április 3., kedd
"Ződfuszulykaleves paprikás pergeléssel"
Ilyen levest sokszor ettünk nyáron gyerekkoromban. Amolyan gyors leves volt, de ízletes és tápláló, olyannyira, hogy sokszor ezt vittük a mezőre is, amikor a teljes napot kinn töltöttük, szénatakarással. A télen lesütött és zsiradékban eltett disznóhús is ideális volt ilyenkor, mert mama csak elővette, átmelegítette, hogy a zsír leolvadjon róla, és már pakolta is be a kosarakba. Persze, nem hiányzott mellőle a jó házi pityókás kenyér és a sok-sok friss kerti zöldség. Mert akkoriban is fontos volt a háziasszonyoknak, hogy néha gyorsan összedobják a napi eledelt, hiszen a nyári dologidőben nem tölthettek egész napokat a kályha mellett!
Múltkoriban eszembe jutott valahogy egy ilyen akkori szénázós nap, és rögtön utána a ződfuszulykaleves, ahogy mifelénk a zöldbabot hívják. És mivel a fagyasztómban volt még a nyáron lefagyasztott zöldbabból, hát gyorsan öszedobtam én is egy ilyen gyermekkoromat idéző levest. A paprikás olaj csak azért szokott rákerülni, hogy szép legyen a színe, ne legyen annyira "csóré", "árva". Hogy ne használjak túl sok olajat, én ezt úgy oldottam meg, hogy a mikróban felforrósítottam 1 evőkanál olajat, elkevertem benne egy fél treáskanál pirospaprikát, és úgy öntöttem a levesre. Házi pityókás kenyér híján házi barna kenyérrel ettük.:) Mama pléhtányéra helyett pedig megtette ez a kis virágos tálka is.:)
Zöldbableves paprikás "szín"-nel
Hozzávalók: 60 dkg zöldbab, 1 hagyma, 1 csapott evőkanál liszt, 5 dl tej vagy 2 dl tejföl, só, ecet, petrezselyem- vagy zellerzöld, 1 evőkanál olaj, 1/2 teáskanál pirospaprika.
Elkészítése: Vizet forralunk, enyhén megsózzuk, és beledobjuk az apróra vágott hagymát meg a darabokra tördelt, megmosott zöldbabot. Addig főzzük, amíg a zöldbab meg nem puhul. Ekkor hozzáöntjük a tejjel elkevert lisztet, és jól kiforraljuk. Az olajat (mikróban) felforrósítjuk, elkeverjük benne a pirospaprikát, és ráöntjük a levesre. Sóval utánaízesítünk, és kevés ecettel savanyítjuk. (Ha tejföllel készítjük, nem biztos, hogy kell még savanyítani.) Végül megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Tálaláskor tejfölt adhatunk mellé.
Múltkoriban eszembe jutott valahogy egy ilyen akkori szénázós nap, és rögtön utána a ződfuszulykaleves, ahogy mifelénk a zöldbabot hívják. És mivel a fagyasztómban volt még a nyáron lefagyasztott zöldbabból, hát gyorsan öszedobtam én is egy ilyen gyermekkoromat idéző levest. A paprikás olaj csak azért szokott rákerülni, hogy szép legyen a színe, ne legyen annyira "csóré", "árva". Hogy ne használjak túl sok olajat, én ezt úgy oldottam meg, hogy a mikróban felforrósítottam 1 evőkanál olajat, elkevertem benne egy fél treáskanál pirospaprikát, és úgy öntöttem a levesre. Házi pityókás kenyér híján házi barna kenyérrel ettük.:) Mama pléhtányéra helyett pedig megtette ez a kis virágos tálka is.:)
Zöldbableves paprikás "szín"-nel
Hozzávalók: 60 dkg zöldbab, 1 hagyma, 1 csapott evőkanál liszt, 5 dl tej vagy 2 dl tejföl, só, ecet, petrezselyem- vagy zellerzöld, 1 evőkanál olaj, 1/2 teáskanál pirospaprika.
Elkészítése: Vizet forralunk, enyhén megsózzuk, és beledobjuk az apróra vágott hagymát meg a darabokra tördelt, megmosott zöldbabot. Addig főzzük, amíg a zöldbab meg nem puhul. Ekkor hozzáöntjük a tejjel elkevert lisztet, és jól kiforraljuk. Az olajat (mikróban) felforrósítjuk, elkeverjük benne a pirospaprikát, és ráöntjük a levesre. Sóval utánaízesítünk, és kevés ecettel savanyítjuk. (Ha tejföllel készítjük, nem biztos, hogy kell még savanyítani.) Végül megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Tálaláskor tejfölt adhatunk mellé.
5 megjegyzés:
- Katalin írta...
-
Nagyon guszta, szép színe van a levesednek, és a tálad is nagyon szép! Mindkettő jöhetne :)
- 2012. április 3. 20:53
- sedith írta...
-
Katalin, a következő erdélyi látogatásotokkor!!!:)
- 2012. április 3. 21:52
- Adél írta...
-
Kedves volt a lelkemnek olvasni ezt a szénaillatban elfogysztott zöldfuszulyka leves emléket,hisz volt benne részem.Nagyon finom volt a szénagoglya árnyékában utánna a mama jó szilvaízes palacsintája is:)
- 2012. április 4. 11:02
- Katalin írta...
-
Sedith köszi, pünkösdkor jövünk :))
- 2012. április 4. 14:41
- sedith írta...
-
Adél, tényleg palacsinta is volt néha ilyenkor! Ó, de boldog idők voltak, nem volt ekkora rohanás!:(
Katalin, még összehozhatjuk!:) - 2012. április 5. 16:41
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Nagyon guszta, szép színe van a levesednek, és a tálad is nagyon szép! Mindkettő jöhetne :)
Katalin, a következő erdélyi látogatásotokkor!!!:)
Kedves volt a lelkemnek olvasni ezt a szénaillatban elfogysztott zöldfuszulyka leves emléket,hisz volt benne részem.Nagyon finom volt a szénagoglya árnyékában utánna a mama jó szilvaízes palacsintája is:)
Sedith köszi, pünkösdkor jövünk :))
Adél, tényleg palacsinta is volt néha ilyenkor! Ó, de boldog idők voltak, nem volt ekkora rohanás!:(
Katalin, még összehozhatjuk!:)
Megjegyzés küldése