2013. április 8., hétfő

Csokoládémousse-torta, nagyobbik lányomnak

Kislányom csokoládés tortát kért születésnapjára. Igaz, azt is hozzátette, hogy "egyszer" neki is kellene egy kacsás torta, mint a testvérkéjének, de megkértem szépen, engedje meg, hogy az az "egyszer" ne most legyen. A születésnapját úgyis kétszer ünnepeltük, először pedig olyan tortát kapott külsőre is, amilyet kért... (Majd következik, "egyszer".)
Csokitortát nem nagyon szoktam sütni, de ha neki ez volt a kívánsága, azt mondtam: legyen. De akkor ki is teszek magamért! Külsőre nagyon szerény lett, semmi dísz, semmi cicoma, de annál finomabb volt. S ha én mondom, aki nem vagyok oda a csokoládéért, akkor úgy is van. :) De nemcsak én mondtam...
Mindig gondban vagyok, amikor zselatint szeretnék használni a krémekbe, mert részben attól tartok, nehogy a krémem elfolyjon, ha túl keveset teszek, másrészt meg attól, hogy nehogy cipőtalp legyen belőle, ha mégis túl sok lesz. Nos, abból kiindulva, hogy most a krémbe három meglehetősen kemény, formáját tartó "elem" került bele, úgy döntöttem, hogy csupán 1 zselatinport teszek bele. Jó döntés volt: egy nagyon csokis, nagyon habos édesség lett a végeredmény. Ettől eltekintve, ha valaki elkészítené, és előre tudja, hogy szállítani kellene, vagy biztosabbra szeretne menni (mert a tejszín esetleg nem elég kemény), akkor nyugodtan használhat hozzá 20 g zselatinport, nem lesz cipőtalp belőle úgy sem.
Először csak a tejszínes csokikrémet akartam összekeverni a felvert habtejszínnel, majd eszembe jutott, hogy van étcsokoládéízű pudingporom, és így került bele a pép is. Cseppet sem vált kárára, mintegy "kötőanyagként" működött, krémesebb, simulóbb lett tőle a krém. Miközben cseppet sem veszített habosságából.
A piskóta receptjét Gál Edithtől vettem, az Erdélyi konyha Húsvéti különszámban megjelent csokoládés tejszeletének a piskótáját sütöttem meg, EZT.

Csokoládémousse-torta

Hozzávalók (26 cm-es tortaformához):
- a piskótához: 4 tojás, 4 csapott evőkanál fruktóz (vagy 5-6 evőkanál cukor), 20 ml tej, 1 dl olaj, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál búzadara, 2 evőkanál kakaó, 1 csapott teáskanál sütőpor, csipetnyi só;
- a krémhez: 20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 2 dl habtejszín; 1 tasak étcsokoládéízű pudingpor, 1 evőkanál fruktóz, 3,5 dl tej; 6 dl habtejszín, 2-3 evőkanál fruktóz (vagy 4-5 evőkanál porcukor), 10 g zselatinpor, rumkivonat;
- a locsoláshoz: 1,5 dl víz, 1 csapott evőkanál fruktóz, rumkivonat.

Elkészítése: Az étcsokoládét darabokra tördeljük, hőálló edénybe tesszük, ráöntjük a 2 dl tejszínt, és gőz fölött (vagy esetleg mikróban) addig hevítjük-kavargatjuk, míg a csokoládé meg nem olvad, és egynemű masszát nem kapunk. Simára keverjük, hagyjuk kihűlni, majd hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen. (akár előző nap is megtehetjük.) A piskótához a tojássárgáját habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a kakaóval, a búzadarával, a sütőporral meg a sóval elkevert lisztet, majd a masszához keverjük először a tejet meg az olajat, végül pedig a tojásfehérje keményre vert habját. Óvatosan összekeverjük, majd a masszát két, sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett kerek tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben, 180 fokon, 12-15 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk kihűlni. A zselatinport beáztatjuk kb. 1/2 dl hideg vízbe. A pudingporból, a cukorból és a tejből sűrű pépet főzünk, majd néha megkavarva kihűtjük. A habtejszínt keményre verjük az ízlés szerinti cukorral. A tejszínes csokoládét kézi mixerrel habosra verjük, a kihűlt pépet is átdolgozzuk mixerrel, majd a kettőt összevegyítjük. A beáztatott zselatint nagyon kis lángon, kavargatva felolvasztjuk, hozzákeverünk 2-3 evőkanál tejszínhabot, és a csokoládés krémbe kavarjuk. Ezután (először 1-2 kanállal, majd nagyobb mennyiségben) a krémbe dolgozzuk a tejszínhabot is, illetve az egészet rumkivonattal ízesítjük. A vízben feloldjuk a cukrot és rumkivonattal ízesítjük. Az egyik sütőfomát kibéleljük frissentartó fóliával, belehelyezzük az egyik piskótát aljával lefele, meglocsoljuk rumos sziruppal, ráhalmozzuk és elsimítjuk rajta a krémet, majd a másik piskótát is meglocsoljuk (a tetejét), és meglocsolt felével lefele ráborítjuk a krémre. Kissé megnyomogatjuk, hogy jól illeszkedjen a krémre, majd fóliával letakarva néhány órára hűtőbe tesszük. Tálaláskor vízbe mártott késsel szeleteljük. Ha esetleg valaki több zselatint használna (lásd bevezető), akkor talán nem is szükséges a kést vízbe mártani.
Ennyi, kész. Lehetne porcukorral, csokoládébevonattal vagy netán további tejszínhabbal díszíteni, de nagyon fölösleges lenne. Ez így eléggé édes, habos, meg csokis is, úgyhogy így jó, ahogy van. Jó étvágyat hozzá! :)

4 megjegyzés:

janka kovács írta...

Nem kell erre semmi cicoma, így tökéletes ahogy van, csak az a baj, hogy nem nálam van:))))

Szitya írta...

Ez gyönyörű!!!! Hogy lehet NEM szeretni a csokit?! :-) Isten éltesse Krisztát, így jó utólag!

sedith írta...

Janka, bizony, így volt jó, ahogy volt. :) Sajnálom, hogy nem nálad van, de már nálam sincs. Húsvét vasárnapján volt... :) Ha esetleg beéred egy kis epermisuval, akkor siess, mert még van belőle. :)

sedith írta...

Szilvi, köszönöm, 7 napig úgyis érvényes még, és még éppenhogy beleestél!:D
Nem mondom, hogy nem szeretem a csokit, de nem vagyok oda érte. Néha hirtelen megkívánom, de aztán hetekig, hónapokig nem kell. No, de ez a torta finom volt, úgyhogy szívesen ettem meg a szeletemet. :)

2013. április 8., hétfő

Csokoládémousse-torta, nagyobbik lányomnak

Bejegyezte: sedith dátum: 10:54
Kislányom csokoládés tortát kért születésnapjára. Igaz, azt is hozzátette, hogy "egyszer" neki is kellene egy kacsás torta, mint a testvérkéjének, de megkértem szépen, engedje meg, hogy az az "egyszer" ne most legyen. A születésnapját úgyis kétszer ünnepeltük, először pedig olyan tortát kapott külsőre is, amilyet kért... (Majd következik, "egyszer".)
Csokitortát nem nagyon szoktam sütni, de ha neki ez volt a kívánsága, azt mondtam: legyen. De akkor ki is teszek magamért! Külsőre nagyon szerény lett, semmi dísz, semmi cicoma, de annál finomabb volt. S ha én mondom, aki nem vagyok oda a csokoládéért, akkor úgy is van. :) De nemcsak én mondtam...
Mindig gondban vagyok, amikor zselatint szeretnék használni a krémekbe, mert részben attól tartok, nehogy a krémem elfolyjon, ha túl keveset teszek, másrészt meg attól, hogy nehogy cipőtalp legyen belőle, ha mégis túl sok lesz. Nos, abból kiindulva, hogy most a krémbe három meglehetősen kemény, formáját tartó "elem" került bele, úgy döntöttem, hogy csupán 1 zselatinport teszek bele. Jó döntés volt: egy nagyon csokis, nagyon habos édesség lett a végeredmény. Ettől eltekintve, ha valaki elkészítené, és előre tudja, hogy szállítani kellene, vagy biztosabbra szeretne menni (mert a tejszín esetleg nem elég kemény), akkor nyugodtan használhat hozzá 20 g zselatinport, nem lesz cipőtalp belőle úgy sem.
Először csak a tejszínes csokikrémet akartam összekeverni a felvert habtejszínnel, majd eszembe jutott, hogy van étcsokoládéízű pudingporom, és így került bele a pép is. Cseppet sem vált kárára, mintegy "kötőanyagként" működött, krémesebb, simulóbb lett tőle a krém. Miközben cseppet sem veszített habosságából.
A piskóta receptjét Gál Edithtől vettem, az Erdélyi konyha Húsvéti különszámban megjelent csokoládés tejszeletének a piskótáját sütöttem meg, EZT.

Csokoládémousse-torta

Hozzávalók (26 cm-es tortaformához):
- a piskótához: 4 tojás, 4 csapott evőkanál fruktóz (vagy 5-6 evőkanál cukor), 20 ml tej, 1 dl olaj, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál búzadara, 2 evőkanál kakaó, 1 csapott teáskanál sütőpor, csipetnyi só;
- a krémhez: 20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 2 dl habtejszín; 1 tasak étcsokoládéízű pudingpor, 1 evőkanál fruktóz, 3,5 dl tej; 6 dl habtejszín, 2-3 evőkanál fruktóz (vagy 4-5 evőkanál porcukor), 10 g zselatinpor, rumkivonat;
- a locsoláshoz: 1,5 dl víz, 1 csapott evőkanál fruktóz, rumkivonat.

Elkészítése: Az étcsokoládét darabokra tördeljük, hőálló edénybe tesszük, ráöntjük a 2 dl tejszínt, és gőz fölött (vagy esetleg mikróban) addig hevítjük-kavargatjuk, míg a csokoládé meg nem olvad, és egynemű masszát nem kapunk. Simára keverjük, hagyjuk kihűlni, majd hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen. (akár előző nap is megtehetjük.) A piskótához a tojássárgáját habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a kakaóval, a búzadarával, a sütőporral meg a sóval elkevert lisztet, majd a masszához keverjük először a tejet meg az olajat, végül pedig a tojásfehérje keményre vert habját. Óvatosan összekeverjük, majd a masszát két, sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett kerek tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben, 180 fokon, 12-15 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk kihűlni. A zselatinport beáztatjuk kb. 1/2 dl hideg vízbe. A pudingporból, a cukorból és a tejből sűrű pépet főzünk, majd néha megkavarva kihűtjük. A habtejszínt keményre verjük az ízlés szerinti cukorral. A tejszínes csokoládét kézi mixerrel habosra verjük, a kihűlt pépet is átdolgozzuk mixerrel, majd a kettőt összevegyítjük. A beáztatott zselatint nagyon kis lángon, kavargatva felolvasztjuk, hozzákeverünk 2-3 evőkanál tejszínhabot, és a csokoládés krémbe kavarjuk. Ezután (először 1-2 kanállal, majd nagyobb mennyiségben) a krémbe dolgozzuk a tejszínhabot is, illetve az egészet rumkivonattal ízesítjük. A vízben feloldjuk a cukrot és rumkivonattal ízesítjük. Az egyik sütőfomát kibéleljük frissentartó fóliával, belehelyezzük az egyik piskótát aljával lefele, meglocsoljuk rumos sziruppal, ráhalmozzuk és elsimítjuk rajta a krémet, majd a másik piskótát is meglocsoljuk (a tetejét), és meglocsolt felével lefele ráborítjuk a krémre. Kissé megnyomogatjuk, hogy jól illeszkedjen a krémre, majd fóliával letakarva néhány órára hűtőbe tesszük. Tálaláskor vízbe mártott késsel szeleteljük. Ha esetleg valaki több zselatint használna (lásd bevezető), akkor talán nem is szükséges a kést vízbe mártani.
Ennyi, kész. Lehetne porcukorral, csokoládébevonattal vagy netán további tejszínhabbal díszíteni, de nagyon fölösleges lenne. Ez így eléggé édes, habos, meg csokis is, úgyhogy így jó, ahogy van. Jó étvágyat hozzá! :)

4 megjegyzés on "Csokoládémousse-torta, nagyobbik lányomnak"

janka kovács on 2013. április 8. 14:08 írta...

Nem kell erre semmi cicoma, így tökéletes ahogy van, csak az a baj, hogy nem nálam van:))))

Szitya on 2013. április 8. 15:52 írta...

Ez gyönyörű!!!! Hogy lehet NEM szeretni a csokit?! :-) Isten éltesse Krisztát, így jó utólag!

sedith on 2013. április 8. 18:06 írta...

Janka, bizony, így volt jó, ahogy volt. :) Sajnálom, hogy nem nálad van, de már nálam sincs. Húsvét vasárnapján volt... :) Ha esetleg beéred egy kis epermisuval, akkor siess, mert még van belőle. :)

sedith on 2013. április 8. 18:07 írta...

Szilvi, köszönöm, 7 napig úgyis érvényes még, és még éppenhogy beleestél!:D
Nem mondom, hogy nem szeretem a csokit, de nem vagyok oda érte. Néha hirtelen megkívánom, de aztán hetekig, hónapokig nem kell. No, de ez a torta finom volt, úgyhogy szívesen ettem meg a szeletemet. :)

Related Posts with Thumbnails